Közérthetően az alaptámogatásról
Az alaptámogatás a mezőgazdasági tevékenységet folytató termelőknek nyújtott jövedelemtámogatási rendszer. A jövedelemtámogatási rendszernek két típusa különböztethető meg:
- az alaptámogatási rendszer és
- az egységes területalapú támogatási rendszer, amely egy átmeneti egyszerűsített rendszer.
Alaptámogatási rendszer
Az alaptámogatási rendszer alapját a mezőgazdasági termelőknek kiosztott támogatási jogosultságok képezik. Az alaptámogatási rendszer bevezetésének első évében a támogatható mezőgazdasági termelők támogatási jogosultságokat kaptak. Egy támogatható hektár általánosságban egy jogosultság megszerzését tette lehetővé (bár egyes EU-országok korlátozták a kiosztható jogosultságok számát). Az alaptámogatási rendszerben nyújtott támogatást évente hívhatják le a támogatási jogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelők, e jogosultságok „aktiválásával”. Az aktiválás a támogatható hektárszámról és a kapcsolódó támogatási jogosultságokról évente benyújtott nyilatkozattal történik.
Az alaptámogatási rendszerben nyújtott támogatást évente hívhatják le a támogatási jogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelők, e jogosultságok „aktiválásával”. Az aktiválás a támogatható hektárszámról és a kapcsolódó támogatási jogosultságokról évente benyújtott nyilatkozattal történik. A tényleges kifizetéseket olyan aktív mezőgazdasági termelőknek nyújtják, akik aktiválják kifizetési jogosultságaikat. A támogatást a nyilatkozatukban szereplő támogatható földterület figyelembevételével számítják ki.
Egy mezőgazdasági termelőnek egyforma értékű támogatási jogosultságokat osztanak ki. Ám az uniós országoknak jogukban áll eltérő értékű jogosultságokat megállapítani az egyes termelők számára. Ilyen esetekben az egyes mezőgazdasági termelőknek folyósított korábbi kifizetéseket (vagy a korábbi közvetlen kifizetési rendszerben kapott jogosultságok értékét) veszik figyelembe. Erre azért van szükség, hogy elkerüljék a támogatás túlzott visszaesését.
Ugyanakkor az új közös agrárpolitika egyik célkitűzése, hogy maga mögött hagyja ezt a múltbéli gyakorlatot. Így azok az uniós országok, melyek ezt a szemléletet követik, megállapodtak abban, hogy fokozatosan csökkentik a jogosultságok értékében mutatkozó különbségeket, és közel átlagértékre igazítják azokat. Ezt a folyamatot gyakran „belső konvergenciának” nevezik. Az új közös agrárpolitika keretében ezeknek az országoknak tovább kell csökkenteniük ezeket a különbségeket, és gondoskodniuk kell arról, hogy 2026-ban minden kifizetés értéke elérje az átlag legalább 85%-át.
Egységes területalapú támogatási rendszer
Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazza. Az egységes területalapú támogatási rendszer egy átmeneti intézkedés, melyet a szóban forgó országok csatlakozási szerződése rögzít.
Az egységes területalapú támogatási rendszerben nincs támogatási jogosultság; a támogatást a mezőgazdasági termelők nyilatkozatában szereplő támogatható hektár alapján nyújtják. A hektáronkénti támogatás országszerte egységes.
Egyéb jövedelemtámogatási kifizetések
Az alaptámogatást konkrét termelési szempontokat vagy kedvezményezetti csoportokat célzó jövedelemtámogatási kifizetések egészítik ki. Ilyen a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás, a környezetbarátabbá válást ösztönző támogatás és a tagállamok által opcionálisan alkalmazható egyéb támogatási rendszerek.
Új közös agrárpolitika: a 2023–27-es programozási időszak
Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti kiterjedt tárgyalásokat követően 2021 júniusában megállapodás született a közös agrárpolitika (KAP) reformjáról. E megállapodás hivatalos elfogadására 2021. december 2-án került sor, és az új KAP 2023. január 1-jén veszi kezdetét.
Az új KAP értelmében módosul a meglévő jövedelemtámogatási rendszer. Az új intézkedések biztosítani fogják, hogy Unió-szerte méltányosabban osszák el a mezőgazdasági termelőknek és a munkavállalóknak járó pénzügyi támogatást. 2023-ig folytatódnak a jelenlegi jövedelemtámogatási intézkedések a KAP átmeneti szabályairól szóló rendelet rendelkezéseivel összhangban.
Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból
Az EU és az Egyesült Királyság közötti kilépési megállapodás 137. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében a 2020-as igénylési évtől kezdődően az EU közvetlen kifizetésekre vonatkozó jogszabályai nem alkalmazandók az Egyesült Királyságban. A megállapodás szerinti átmeneti időszakban (azaz a 2020-as igénylési évben) az Európai Unió működéséről szóló szerződés uniós országok által nyújtott támogatásokat szabályozó 107–109. cikke nem vonatkozik az Egyesült Királyságban 2020-ban érvényes közvetlen kifizetési rendszerre, ha ez a rendszer egyenértékű az 1307/2013/EU rendelet szerinti rendszerrel. A kilépésről rendelkező megállapodás meghatározza azt a felső pénzügyi határt is, mely az Egyesült Királyság bármely közvetlen kifizetésére alkalmazandó az átmeneti időszakban.
