Ugrás a fő tartalomra
Agriculture and rural development

Fiatal mezőgazdasági termelők

A fiatal mezőgazdasági termelők számára elérhető támogatás formái

A 2023–27-es időszakra szóló közös agrárpolitika (KAP) több beavatkozást ír elő kifejezetten a fiatal mezőgazdasági termelők számára. Az uniós országok a KAP stratégiai tervükben foglalt nemzeti feltételekhez igazítják intézkedéseiket.

Több beavatkozás ötvözése

A fiatal mezőgazdasági termelők javát szolgáló stratégiák általában több beavatkozást vagy intézkedést ötvöznek, többek között:

  • a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatást és
  • a fiatal mezőgazdasági termelők, új mezőgazdasági termelők és vidéki induló vállalkozások tevékenységének megkezdését támogató intézkedést.

Közvetlen kifizetések

Az uniós országoknak a közvetlen kifizetések céljaira elkülönített költségvetésüknek legalább 3%-át a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására kell fordítaniuk fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott jövedelem- vagy beruházási támogatás, illetve induló vállalkozásokhoz nyújtott támogatás formájában (a vonatkozó beruházási támogatásnak csak 50%-a számítható bele ebbe a célkitűzésbe).

Fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás

A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás a közvetlen kifizetések keretében működő önkéntes rendszer, amely magasabb jövedelemtámogatást biztosít azoknak a fiatal mezőgazdasági termelőknek, akik először létesítenek mezőgazdasági üzemet és alapszintű jövedelemtámogatásra jogosultak. A támogatást hektáronkénti éves kifizetés vagy éves átalányösszeg formájában nyújtják.

Nemzeti szakpolitikák

A nemzeti tényezők (például a földhöz való hozzáférésre és az utódlásra vonatkozó jogszabályok) hatással lehetnek a generációs megújulásra. Az uniós országoknak ezért meg kell vizsgálniuk a szakpolitikáik (többek között az adókedvezmény-rendszerek, a mezőgazdasági termelők nyugdíjkonstrukciói, a hitelrendszerek, a földbérlettel, -vásárlással vagy -örökléssel kapcsolatos szabályozási intézkedések) és a KAP-beavatkozások közötti kölcsönhatást, valamint az összes fellépés közötti összhangot biztosító intézkedéseket.

Vidékfejlesztési intézkedések fiatal mezőgazdasági termelők számára

Emellett a 2023–27-es időszakra vonatkozó KAP stratégiai tervekbe belefoglalható vidékfejlesztési beavatkozások további lehetőségeket kínálnak a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez:

  • A fiatal mezőgazdasági termelők, új mezőgazdasági termelők és vidéki induló vállalkozások tevékenységének megkezdése: ez az uniós országok önkéntes beavatkozása a 2023–27-es KAP vidékfejlesztési alapjai keretében, amelynek célja, hogy azonnali indulási támogatást nyújtson a mezőgazdasági termelőknek és a vállalkozásoknak.
  • Együttműködési programok: a mezőgazdasági üzemek utódlásával összefüggésben az együttműködés különösen a mezőgazdasági üzemek szintjén történő generációs megújulásra irányul.

A fiatal mezőgazdasági termelők beruházási támogatásban részesülhetnek, és piaci és gazdasági helyzetük megerősítése érdekében termelői szervezeteket hozhatnak létre vagy csatlakozhatnak azokhoz.

A 2023–27-es időszakra vonatkozó KAP stratégiai tervek segíthetnek a vidéki vállalkozások fejlesztésében, és tanáccsal szolgálhatnak a mezőgazdasági tevékenység megkezdésének legjobb módjával kapcsolatban.

Annak érdekében, hogy a vidéki területek vonzóvá váljanak a fiatalok számára, a 2023–27-es KAP egyik egyedi célkitűzése arra ösztönzi az uniós országokat, hogy mozdítsák elő a foglalkoztatást, a növekedést és a helyi fejlesztést a vidéki területeken, ami jobb munka- és életkörülményeket teremt, és ezáltal megakadályozza a vidéki fiatalok elvándorlását.

További információk

Foglalkoztatás és növekedés a vidéki térségekben

Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára

A Bizottság és az EBB fiatal mezőgazdasági termelőkre irányuló kezdeményezése

2019 áprilisában az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Bizottság bejelentette, hogy Európa-szerte közel 1 milliárd EUR összegű finanszírozást nyújt a mezőgazdasági és bioökonómiai ágazatok számára.

Az Európai Beruházási Bank (EBB) hitelcsomagja különböző uniós országok számos közvetítőjének érdeklődését felkeltette, és a finanszírozási célok – a Covid19-világjárvány miatti gazdasági visszaesés ellenére – viszonylag rövid időn belül teljesültek. Eddig (2023. tavaszi adatok szerint) a finanszírozás 98%-ára vonatkozóan kötöttek megállapodást közvetítő bankokkal a következő országokban:

  • Franciaországban (375 millió EUR három műveletre),
  • Olaszországban (350 millió EUR négy műveletre),
  • Görögországban (210 millió EUR négy műveletre) és
  • Horvátországban (20 millió EUR). 

A fiatal mezőgazdasági termelőkre vonatkozó minimális finanszírozási célt némileg, a teljes hitelnyújtás 11%-ával túllépték. Emellett a keretösszeg mintegy 30%-át éghajlatpolitikai fellépésekre fordították.

A KAP a 2023–27-es időszakban: új közelítésmód

A 2023–27-es időszakra szóló közös agrárpolitika 2023. január 1-jén lépett hatályba. Egyszerűsített megközelítést vezet be annak érdekében, hogy az uniós mezőgazdaság képes legyen kielégíteni a globalizált világ folyamatosan változó gazdasági, társadalmi és környezeti szükségleteit. A szakpolitika a megfelelésről és a szabályok betartásáról az eredményekre és a teljesítményre helyezi át a hangsúlyt. Ez az új közelítésmód a következők köré szerveződik:

  • a szakpolitika alapját a 2023–27-es KAP 10 fő célkitűzése – többek között a generációs megújulás – teremti meg, tükrözve a KAP egészére vonatkozó magas szintű uniós szintű törekvéseket;
  • a KAP stratégiai tervek lehetővé teszik az uniós országok számára, hogy a 2023–27-es KAP 10 fő célkitűzésével és azok beavatkozási területeivel összhangban beavatkozási stratégiát dolgozzanak ki. 

Az egyes tervek az érintett uniós ország sajátos szükségleteire irányuló célzott beavatkozások széles skáláját vonultatják fel. Ezek a beavatkozások kézzelfogható eredményeket hoznak az uniós szintű KAP-célkitűzések tekintetében, miközben hozzájárulnak az európai zöld megállapodás törekvéseihez.

Online eredménytábla

Az Európai Bizottság online eredménytáblát hozott nyilvánosságra, amely megjeleníti az egyes uniós országok jóváhagyott KAP stratégiai tervében nemzeti szinten meghatározott célokat, valamint az uniós szintű célokat. Az eredményjelző táblán a KAP-jogszabályok által meghatározott és a 10 egyedi célkitűzéshez kapcsolódó 44 eredménymutató egyike a generációs megújulás (R.36). A célkitűzések szerint a KAP támogatásával 380 000 fiatal mezőgazdasági termelő tudja megkezdeni tevékenységét.

Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság

Az uniós országok nem kötelesek mind a 44 célkitűzést belefoglalni nemzeti KAP stratégiai tervükbe. A célkitűzések kialakítása a nemzeti szinten meghatározott szükségletektől és tervezett intézkedésektől függ.

a person holding a tablet in a field analyzing data
  • News article

The Commission launched an online dashboard presenting the targets set at national level by each approved CAP Strategic Plan, as well targets at EU level.

  • Olvasási idő: 3 perc

A fiatal mezőgazdasági termelő fogalmának meghatározása

A KAP stratégiai tervekről szóló (EU) 2021/2115 rendelet meghatározza a közös minimumkritériumokat arra vonatkozóan, hogy ki minősül uniós szinten fiatal mezőgazdasági termelőnek. Ez a fogalommeghatározás magában foglalja a jövedelemtámogatás (első pillér) és a vidékfejlesztés (második pillér) keretében végrehajtott valamennyi releváns beavatkozásra vonatkozó követelményeket, ami biztosítja a következetességet abban az esetben, ha az uniós országok KAP stratégiai tervében szerepel a generációs megújulás célkitűzése.

Először is, a fiatal mezőgazdasági termelőnek az (EU) 2021/2115 rendelet 3. cikkének 1. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti „mezőgazdasági termelőnek” kell lennie. Az uniós országoknak a „fiatal mezőgazdasági termelő” fogalmát az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikkének (6) bekezdése szerint oly módon kell meghatározniuk, hogy az magában foglalja a következő kötelező elemeket:

  • a fiatal mezőgazdasági termelő legfeljebb 35–40 éves lehet (az uniós országoknak kell meghatározniuk a pontos felső korhatárt),
  • a fiatal mezőgazdasági termelőnek „a mezőgazdasági üzem vezetőjének” kell lennie (azaz tényleges ellenőrzést kell gyakorolnia a mezőgazdasági üzem felett, és az uniós országoknak kell gondoskodniuk a részletes szabályozásról), 
  • a fiatal mezőgazdasági termelőnek megfelelő képzéssel és/vagy készségekkel kell rendelkeznie (az uniós országoknak kell gondoskodniuk a részletes szabályozásról).

Fiatalok a mezőgazdaságban

Az Európai Unióban az összes mezőgazdasági üzemnek csak 12%-át vezetik 40 év alatti mezőgazdasági termelők, és e csoporton belül a nők aránya csupán 3%. Valódi kihívást jelent meggyőzni a fiatalokat arról, hogy agrártevékenységbe fogjanak.

Forrás: Eurostat.

A mezőgazdasági termelők népességének elöregedése miatt az EU egyre jobban ösztönzi a fiatalokat arra, hogy hivatásukként az agrártevékenységet válasszák.

  • Gazdaságilag életképes gazdaságok létrehozása: a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés fenntarthatóságának záloga, hogy a fiatal, motivált és jól képzett emberek vonzónak találják a vidéki életformát, ne hagyják el a vidéki térségeket, és gazdaságilag életképes gazdaságokat hozzanak létre.
  • Európa élelmiszerellátásának biztosítása: az európai mezőgazdasági termelők következő nemzedékének támogatása nemcsak az európai mezőgazdaság versenyelőnyeit növeli, hanem hozzájárul Európa élelmiszerellátásának biztosításához is az elkövetkező években. A fiatal mezőgazdasági termelők valószínűleg nyitottak lesznek az innovációra, a változásokra és az új technológiákra.

A fiatal mezőgazdasági termelők előtt álló legfontosabb kihívások közé tartoznak a következők:

  • a földhöz való hozzáférés nehézségei,
  • a magas földárak,
  • az alacsony jövedelmezőség és a nehéz hitelhez jutás,
  • a családos fiatal mezőgazdasági termelők számára nehézséget okoz továbbá az alapvető szolgáltatásokhoz (vízellátás, szennyvízelvezetés, távközlés, széles sávú lefedettség) és a szociális támogatási szolgáltatásokhoz (egészségügyi ellátás és tartós ápolás-gondozás, oktatási szolgáltatások) való hozzáférés.

Ezért az uniós agrárium, valamint a vidéki és távoli területek versenyképessége és hosszú távú fenntarthatósága szempontjából alapvető fontosságú, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők új, életképes vállalkozásokat hozzanak létre, illetve fejlesszék a már meglévő üzemeket.

A digitális átállás támogatása a mezőgazdaságban

Az agrár-tudásátadási és -innovációs rendszer (ATIR) célja a mezőgazdaság digitális átállásának támogatása, innovatív projektek kezdeményezésének és fejlesztésének ösztönzése, valamint eredményeik terjesztése és lehető legszélesebb körű felhasználása.

A mezőgazdaságban és a vidéki térségekben bekövetkezett változások, valamint a modern technológiák térnyerésének kontextusában az ATIR végigkíséri a mezőgazdasági termelőket a digitális átalakulás folyamatában, és segíti őket abban, hogy lépést tartsanak az új technológiákkal.

További információk

Kutatás és innováció

Az ATIR értékelése

Dokumentumok

2018. SZEPTEMBER 27.
Young farmer payments