Csatlakozzon az egyszerűsítésről szóló felméréshez, hogy megossza velünk főbb aggályait.
Új közelítésmód
A 2023–27-es időszakra szóló KAP korszerű szakpolitika, amely nagy hangsúlyt fektet az eredményekre és a teljesítményre.
2021. december 2-án a felek hivatalosan elfogadták a közös agrárpolitika (KAP) reformjáról szóló megállapodást. Az új jogszabályok, melyek 2023. január 1-jén léptek hatályba, megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy a közös agrárpolitika a korábbinál méltányosabb legyen, jobban kímélje a környezetet, és nagyobb mértékben alapuljon a teljesítményen.
A cél az, hogy az európai mezőgazdasági termelők jövője fenntartható legyen, a kisebb gazdaságok célzottabb támogatásban részesüljenek, az uniós országok pedig rugalmasabban igazíthassák az intézkedéseket a helyi viszonyokhoz.
A mezőgazdaság és a vidéki térségek központi szerepet játszanak az európai zöld megállapodásban, és a 2023–27-es időszakra szóló KAP kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy megvalósítsuk „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biodiverzitási stratégia célkitűzéseit.
Tíz konkrét célkitűzés
A szakpolitika tíz konkrét célkitűzés megvalósítására összpontosít, amelyek a mezőgazdaság és a vidéki térségek társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatóságára vonatkozó közös uniós célokhoz kapcsolódnak.
A Bizottság rövid tájékoztatókat állított össze, amelyekben minden egyes célkitűzéssel kapcsolatban ismerteti a főbb tényeket és szakpolitikai megfontolásokat.
Nemzeti stratégiai tervek
Mindegyik uniós ország kidolgozta saját nemzeti KAP stratégiai tervét, felvázolva benne a jövedelemtámogatás, a vidékfejlesztés és a piaci intézkedések finanszírozását. Stratégiai terveik kidolgozásakor az uniós országok körvonalazták, hogyan járulnak majd hozzá a tíz konkrét célkitűzés megvalósításához. Ehhez a Bizottság által biztosított, átfogó szakpolitikai intézkedéseket tartalmazó eszköztárat használják, mely az egyes tagállamok szükségletei és képességei szerint alakítható.
Középpontban a teljesítmény és az eredmények
A KAP-jogszabályok közös mutatókat határoznak meg, melyek részét képezik az új teljesítmény-, monitoring- és értékelési keretnek. A mutatók alakulásának nyomon követése éves teljesítményjelentések és a KAP stratégiai tervek teljesítményének kétéves felülvizsgálata révén valósul majd meg. A nyomon követés azt hivatott megállapítani, hogy az uniós országok mekkora előrelépést értek el saját mennyiségi céljaik és a KAP-célkitűzések teljesítése terén.
A reform fő területei
A 2023–27-es időszakra szóló KAP számos szakpolitikai reformot vezet be annak érdekében, hogy előmozdítsa a fenntartható mezőgazdaságra és erdőgazdálkodásra történő átállást az Európai Unióban.
A KAP a környezet fokozott kíméletéért
A 2023–27-es időszakra szóló KAP elősegíti, hogy a mezőgazdaság az eddiginél jóval nagyobb mértékben járuljon hozzá az európai zöld megállapodás céljainak megvalósításához:
- Ambiciózusabb környezetvédelmi célkitűzések: a KAP-tervek összhangban vannak a környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályokkal. KAP stratégiai tervében mindegyik uniós országnak ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépést kellett felvázolnia az előző programozási időszakhoz képest (a visszalépés nem volt megengedett), az éghajlat-politikai és környezetvédelmi jogszabályok módosításakor pedig mindnyájuknak aktualizálniuk kell terveiket.
- Hozzájárulás a zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához: a nemzeti KAP stratégiai tervek hozzájárulnak a zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához (a KAP-ajánlások meghatározzák a hozzájárulás mikéntjét).
- Megerősített feltételrendszer: a KAP kedvezményezettjeinek szigorúbb kötelező követelményeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy kifizetésben részesüljenek. Így például minden gazdaságban a szántóterületek legalább 3%-át a biológiai sokféleség védelmének kell szentelni, illetve nem termelési jellegű elemeknek kell fenntartani. A gazdaságok az ökorendszereken keresztül támogatást kaphatnak ahhoz, hogy ezt az arányt 7%-ra növeljék. Az új KAP-nak köszönhetően a vizes élőhelyek és a tőzeglápok is védelemben részesülnek.
- Ökorendszerek: a közvetlen kifizetésekhez rendelt költségvetés legalább 25%-át ökorendszerekre kell fordítani. Ez erőteljesebben ösztönzi az éghajlat- és környezetbarát gazdálkodási módszerek és megközelítések (például a biogazdálkodás, az agroökológia, karbongazdálkodás stb.) térnyerését és az állatjólét javítását.
- Vidékfejlesztés: a források legalább 35%-át olyan intézkedésekre kell fordítani, amelyek támogatják az éghajlat, a biodiverzitás és a környezet védelmét, valamint az állatjólét javítását.
- Operatív programok: a gyümölcs- és zöldségágazatban az operatív programoknak kiadásaik legalább 15%-át a környezet védelmére kell fordítaniuk.
- Éghajlat és biológiai sokféleség: a KAP költségvetésének 40%-át olyan intézkedésekre kell fordítani, amelyek relevánsak az éghajlat-politika szempontjából, és erőteljesen támogatják annak az EU által vállalt általános kötelezettségnek a teljesítését, miszerint az uniós többéves pénzügyi keret futamidejének végére az uniós költségvetés 10%-ának biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések megvalósítását kell szolgálnia.
Méltányosabb KAP
A 2023–27-es időszakra szóló KAP a legjobban rászorulókhoz irányítja a támogatásokat:
- A jövedelemtámogatások átcsoportosítása: az uniós országoknak a közvetlen kifizetések legalább 10%-át az átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatási eszköz rendelkezésére kell bocsátaniuk a kisebb és közepes méretű gazdaságok jövedelemszükségleteinek jobb kielégítése érdekében.
- Aktív mezőgazdasági termelők: az új jogszabályok értelmében az uniós országoknak kötelező meghatározniuk az aktív mezőgazdasági termelő fogalmát, a mezőgazdasági tevékenységek szintjét is ideértve, de a fogalmat rugalmasan definiálhatják. Csak az aktív mezőgazdasági termelők részesülhetnek bizonyos uniós támogatásokból.
- Szociális feltételesség: a KAP-kifizetésekhez a kedvezményezettek csak akkor juthatnak hozzá, ha tiszteletben tartanak bizonyos uniós munkaügyi normákat, ami arra ösztönzi őket, hogy javítsák a munkakörülményeket gazdaságukban.
- A kifizetések konvergenciája: A 2023–27-es KAP időszakában a jövedelemtámogatási szintek mind az egyes uniós országokon belül, mind az uniós országok között tovább közelednek egymáshoz.
- A fiatal mezőgazdasági termelők támogatása: az uniós országoknak a közvetlen kifizetésekhez rendelt költségvetésüknek legalább 3%-át fiatal mezőgazdasági termelőkre kell fordítaniuk jövedelem- vagy beruházási támogatás, illetve induló vállalkozásokhoz nyújtott támogatás formájában.
- A nemek közötti egyensúly javítása: a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a nők gazdálkodásban való részvételének növelése – a KAP történetében most először – a stratégiai tervek célkitűzéseinek részét képezi. Az uniós országoknak fel kell mérniük az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos helyzetet, és kezelniük kell az azonosított kihívásokat.
A versenyképesség javítása
A 2023–27-es időszakra szóló KAP meg fogja szilárdítani a mezőgazdasági termelők ellátási láncban betöltött szerepét, és növelni fogja az agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképességét:
- Jobb alkupozíció: az új szabályok megszilárdítják a termelők közötti együttműködést, közös munkára ösztönözve őket, és lehetővé teszik a számukra, hogy ellensúlyt képezzenek a piacon.
- Piacorientáltság: A 2023–27-es időszakra szóló KAP továbbviszi a korábbi reformok általános piacorientáltságát, és arra ösztönzi az EU-ban működő gazdaságokat, hogy a kínálatot hangolják össze az európai és Európán kívüli kereslettel.
- Válságtartalék: a jövőbeli válságok kezelése érdekében a megreformált KAP új pénzügyi tartalékot tartalmaz, melynek összege legalább 450 millió eurót tesz ki évente.
- A borágazat támogatása: külön szabályok gondoskodnak a borágazat támogatásának javításáról.
A Bizottság részletes tájékoztatást tett közzé a 2023–27-es időszakra szóló KAP keretében bevezetett reformok legfontosabb célterületeiről.
Robusztus költségvetés
A KAP továbbra is robusztus finanszírozásban részesül a hosszú távú költségvetésből.
A KAP finanszírozása
A 2021–2027-es időszakra 387 milliárd euró lesz elkülönítve a KAP finanszírozására. A forrásokat két külön alap biztosítja: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) rendelkezésére álló források összege 291,1 milliárd euró (folyó árakon), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) pedig 95,5 milliárd euró felett diszponál.
A Next Generation EU eszköz
Az EMVA költségvetéséhez a Next Generation EU 8 milliárd euróval járul hozzá annak érdekében, hogy segítse a vidéki területeket az európai zöld megállapodás és a digitális átállás céljainak eléréséhez szükséges strukturális változások végrehajtásában.
Előirányzatok közötti átcsoportosítások
Annak érdekében, hogy a szakpolitikát jobban hozzáigazíthassák saját mezőgazdasági ágazatuk prioritásaihoz, az uniós országoknak jogukban áll KAP-juttatásaik akár 25%-át is átcsoportosítani a jövedelemtámogatás és a vidékfejlesztés között. A tagországok ennél is nagyobb rugalmasságot tanúsíthatnak egyes célok esetében – például a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításának támogatása, illetve a fiatal gazdálkodók támogatása tekintetében –, valamint akkor, ha az adott országban az átlagosnál alacsonyabb a közvetlen kifizetések mértéke.
Tudásépítés, kutatás és innováció
A kutatás, a tudásmegosztás és az innováció előmozdítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a mezőgazdasági ágazat intelligens és fenntartható módon működjön.
A Bizottság elkötelezetten támogatja a mezőgazdasági kutatást és innovációt, és ennek jegyében javaslatot tett arra, hogy a Horizont Európa programból különítsenek el 10 milliárd eurót az élelmiszerekkel, a mezőgazdasággal, a vidékfejlesztéssel és a biogazdasággal kapcsolatos projektekre.
Ez a forrásbővülés a megreformált KAP javát szolgálja: erősebb agrár-tudásátadási és -innovációs rendszerek gondoskodnak arról, hogy ösztönözzék innovációs projektek kidolgozását, valamint eredményeik terjesztését és minél szélesebb körben történő felhasználását. Az új ismeretek és ötletek megosztásában kulcsfontosságú szerepet játszanak a mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások.
A KAP-reform időrendi áttekintése
- 2027
The Commission will undertake a second performance review of each CAP Strategic Plan.
- 2026
In 2026, an interim evaluation will assess the performance of the CAP 2023-27.
- 2025
The Commission will undertake a first performance review of each CAP strategic plan and request - if necessary - specific follow-up actions to EU countries.
- 2024
As of 2024, each EU country will present an annual performance report and hold an annual review meeting with the Commission.
- December 2023
At the end of 2023, the European Commission will submit a report to assess the joint effort of all CAP Strategic Plans, with a particular focus on the collective ambition to achieve Green Deal targets.
- January 2023
CAP Strategic Plans begin.
- December 2021
On 2 December 2021, the agreement on reform of the common agricultural policy (CAP) was formally adopted. By 31 December 2021 each EU country was required to submit its CAP Strategic Plan. The Commission had six months to assess and approve the plans.
- June 2021
Following a series of trilogues, a provisional political agreement on the CAP reform was reached on 25 June 2021.
- November 2020
The European Parliament and Council of the EU agreed on their respective negotiating positions in October 2020, enabling the first “trilogue” between the three institutions to take place on 10 November.
- June 2018
On 1 June 2018, the European Commission presented legislative proposals for the reform of the CAP.
Jogalap
A reform három rendeletet érint, amelyeket 2023. január 1-jétől kell alkalmazni:
- Horizontális rendelet
- A KAP stratégiai tervről szóló rendelet
- A közös piacszervezésről szóló rendelet
2021-ben és 2022-ben átmeneti rendelet volt érvényben, amely az akkor alkalmazandó és az új jogszabályok közötti időszakot volt hivatott áthidalni.
Dokumentumok
Kapcsolódó linkek
A közös agrárpolitikáról dióhéjban
Az uniós gazdákat támogató és Európa élelmezésbiztonságát szolgáló közös agrárpolitika céljainak, történetének és jelenlegi szabályainak áttekintése
KAP stratégiai tervek
Stratégiai párbeszéd az uniós mezőgazdaság jövőjéről
Közös monitoring- és értékelési keret
Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri és rendszeresen kiértékeli, hogyan halad, mennyire eredményes és milyen hatást fejt ki a közös agrárpolitika végrehajtása.