Új közelítésmód

Az új KAP modern szakpolitika, amely nagy hangsúlyt fektet az eredményekre és a teljesítményre.

Tíz konkrét célkitűzés

A szakpolitika tíz konkrét célkitűzés megvalósítására összpontosít, amelyek a mezőgazdaság és a vidéki térségek társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatóságára vonatkozó közös uniós célokhoz kapcsolódnak.

Nemzeti stratégiai tervek

Mindegyik uniós ország ki fogja dolgozni saját nemzeti KAP stratégiai tervét, felvázolva benne a jövedelemtámogatás, a vidékfejlesztés és a piaci intézkedések finanszírozását. Stratégiai terveik kidolgozásakor az uniós országok körvonalazni fogják, hogyan járulnak majd hozzá a tíz konkrét célkitűzés megvalósításához. Ehhez a Bizottság által biztosított, átfogó szakpolitikai intézkedéseket tartalmazó eszköztárat használják majd, mely az egyes tagállamok szükségletei és képességei szerint alakítható.

Középpontban a teljesítmény és az eredmények

A KAP-jogszabályok közös mutatókat határoznak meg, melyek részét képezik az új teljesítmény-, monitoring- és értékelési keretnek. A mutatók alakulásának nyomon követése éves teljesítményjelentések és a KAP stratégiai tervek teljesítményének kétéves felülvizsgálata révén valósul majd meg. A cél annak megállapítása, hogy az uniós országok mekkora előrelépést értek el saját mennyiségi céljaik és a KAP-célkitűzések teljesítése terén.

A reform fő területei

Az új KAP számos szakpolitikai reformot vezet majd be annak érdekében, hogy előmozdítsa a fenntartható mezőgazdaságra és erdőgazdálkodásra történő átállást az Európai Unióban.

A KAP a környezet fokozott kíméletéért

Az új KAP elősegíti, hogy a mezőgazdaság az eddiginél jóval nagyobb mértékben járuljon hozzá az európai zöld megállapodás céljainak megvalósításához:

• Ambiciózusabb környezetvédelmi célkitűzések: a KAP-tervek összhangban lesznek a környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályokkal. KAP stratégiai tervében mindegyik uniós országnak ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépést kell felvázolnia az előző programozási időszakhoz képest (a visszalépés nem megengedett), az éghajlat-politikai és környezetvédelmi jogszabályok módosításakor pedig a tagállamoknak kötelességük aktualizálniuk terveiket.
• Hozzájárulás a zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához: a nemzeti KAP stratégiai tervek hozzá fognak járulni a zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához (a KAP-ajánlások meghatározzák a hozzájárulás mikéntjét).
• Megerősített feltételrendszer: a KAP kedvezményezettjeinek szigorúbb kötelező követelményeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy kifizetésben részesüljenek. Így például minden gazdaságban a szántóterületek legalább 3%-át a biológiai sokféleség védelmének kell szentelni, illetve nem termelési jellegű elemeknek kell fenntartani. A gazdaságok az ökorendszereken keresztül támogatást kaphatnak arra, hogy ezt az arányt 7%-ra növeljék. Az új KAP-nak köszönhetően a vizes élőhelyek és a tőzeglápok is védelemben fognak részesülni.
• Ökorendszerek: a közvetlen kifizetésekhez rendelt költségvetés legalább 25%-át ökorendszerekre kell majd fordítani. Ez erőteljesebben fogja ösztönözni az éghajlat- és környezetbarát gazdálkodási módszerek és megközelítések (például a biogazdálkodás, az agroökológia, karbongazdálkodás stb.) térnyerését és az állatjólét javítását.
• Vidékfejlesztés: a források legalább 35%-át olyan intézkedésekre kell majd fordítani, amelyek támogatják az éghajlat, a biodiverzitás és a környezet védelmét, valamint az állatjólét javítását.
• Operatív programok: a gyümölcs- és zöldségágazatban az operatív programoknak kiadásaik legalább 15%-át a környezet védelmére kell majd fordítaniuk (szemben a jelenlegi programozási időszakkal, amikor is ez az arány 10%).
• Éghajlat és biológiai sokféleség: a KAP költségvetésének 40%-át olyan intézkedésekre kell majd fordítani, amelyek relevánsak az éghajlat-politika szempontjából, és erőteljesen támogatják annak az EU által vállalt általános kötelezettségnek a teljesítését, miszerint az uniós többéves pénzügyi keret futamidejének végére az uniós költségvetés 10%-ának biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések megvalósítását kell szolgálnia.

Méltányosabb KAP

Az új KAP a legjobban rászorulókhoz irányítja a támogatásokat:

• A jövedelemtámogatások átcsoportosítása: az uniós országoknak a közvetlen kifizetések legalább 10%-át az átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatási eszköz rendelkezésére kell bocsátaniuk a kisebb és közepes méretű gazdaságok jövedelemszükségleteinek jobb kielégítése érdekében.
• Aktív mezőgazdasági termelők: az új jogszabályok értelmében az uniós országoknak kötelező meghatározniuk az aktív mezőgazdasági termelő fogalmát, a mezőgazdasági tevékenységek szintjét is ideértve, de a fogalmat rugalmasan definiálhatják. Csak az aktív mezőgazdasági termelők részesülhetnek bizonyos uniós támogatásokból.
• Szociális feltételesség: a KAP-kifizetésekhez a kedvezményezettek csak akkor juthatnak majd hozzá, ha tiszteletben tartanak bizonyos uniós munkaügyi normákat. Ez arra fogja őket ösztönözni, hogy gazdaságukban javítsák a munkakörülményeket.
• A kifizetések konvergenciája: az új KAP időszakában a jövedelemtámogatási szintek mind az egyes uniós országokon belül, mind az uniós országok között tovább fognak közeledni egymáshoz.
• A fiatal mezőgazdasági termelők támogatása: az uniós országoknak közvetlen kifizetésekhez rendelt költségvetésüknek legalább 3%-át fiatal mezőgazdasági termelőkre kell fordítaniuk jövedelem- vagy beruházási támogatás, illetve induló vállalkozásokhoz nyújtott támogatás formájában.
• A nemek közötti egyensúly javítása: a nemek közötti egyenlőség előmozdítását és a nők gazdálkodásban való részvételének növelését – a KAP történetében most először – a stratégiai tervek célkitűzéseinek részévé kell tenni. Az uniós országoknak fel kell mérniük az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos helyzetet, és kezelniük kell az azonosított kihívásokat.

A versenyképesség javítása

Az új KAP meg fogja szilárdítani a mezőgazdasági termelők ellátási láncban betöltött szerepét, és növelni fogja az agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképességét:

• Jobb alkupozíció: az új szabályok meg fogják szilárdítani a termelők közötti együttműködést, közös munkára ösztönözve őket, és lehetővé teszik a számukra, hogy ellensúlyt képezzenek a piacon.
• Piacorientáltság: az új KAP továbbviszi a korábbi reformok általános piacorientáltságát, és arra ösztönzi az EU-ban működő gazdaságokat, hogy a kínálatot hangolják össze az európai és Európán kívüli kereslettel.
• Válságtartalék: a jövőbeli válságok kezelése érdekében a megreformált KAP új pénzügyi tartalékot tartalmaz, melynek összege legalább 450 millió eurót tesz ki évente.
• A borágazat támogatása: külön szabályok gondoskodnak a borágazat támogatásának javításáról.

Robusztus költségvetés

A KAP továbbra is robusztus finanszírozásban részesül a hosszú távú költségvetésből.

A KAP finanszírozása

A 2021–2027-es időszakra 387 milliárd euró lett elkülönítve a KAP finanszírozására. A forrásokat két külön alap fogja biztosítani: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) rendelkezésére álló források összege 291,1 milliárd euró (folyó árakon), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) pedig 95,5 milliárd euró felett diszponál.

A Next Generation EU eszköz

Az EMVA költségvetéséhez a Next Generation EU 8 milliárd euróval járul hozzá annak érdekében, hogy segítse a vidéki területeket az európai zöld megállapodás és a digitális átállás céljainak eléréséhez szükséges strukturális változások végrehajtásában.

Előirányzatok közötti átcsoportosítások

Annak érdekében, hogy a szakpolitikát jobban hozzáigazíthassák saját mezőgazdasági ágazatuk prioritásaihoz, az uniós országoknak jogukban áll majd KAP-juttatásaik akár 25%-át is átcsoportosítani a jövedelemtámogatás és a vidékfejlesztés között. A tagországok ennél is nagyobb rugalmasságot tanúsíthatnak egyes célok esetében – például a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításának támogatása, illetve a fiatal gazdálkodók támogatása tekintetében –, valamint akkor, ha az adott országban az átlagosnál alacsonyabb a közvetlen kifizetések mértéke.

Tudásépítés, kutatás és innováció

A kutatás, a tudásmegosztás és az innováció előmozdítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a mezőgazdasági ágazat intelligens és fenntartható módon működjön.

A Bizottság elkötelezetten támogatja a mezőgazdasági kutatást és innovációt, és ennek jegyében javaslatot tett arra, hogy a Horizont Európa programból különítsenek el 10 milliárd eurót az élelmiszerekkel, a mezőgazdasággal, a vidékfejlesztéssel és a biogazdasággal kapcsolatos projektekre.

Ez a forrásbővülés a megreformált KAP javát fogja szolgálni: erősebb agrár-tudásátadási és -innovációs rendszerek gondoskodnak majd arról, hogy ösztönözzék innovációs projektek kidolgozását, valamint eredményeik terjesztését és minél szélesebb körben történő felhasználását. Az új ismeretek és ötletek megosztásában kulcsfontosságú szerepet játszanak majd a mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások.

Jogalap

A reform három rendeletet érint, melyeket 2023. január 1-jétől kell majd alkalmazni:

• Horizontális rendelet
• A KAP stratégiai tervről szóló rendelet
• A közös piacszervezésről szóló rendelet

2021-ben és 2022-ben átmeneti rendelet van érvényben, amely a jelenleg alkalmazandó és az új jogszabályok közötti időszakot hivatott áthidalni.