A mezőgazdasági termelőknek nyújtott jövedelemtámogatás célja
Az Európai Unió jövedelemtámogatásban, más néven ún. közvetlen kifizetésben részesíti a mezőgazdasági termelőket annak érdekében, hogy:
- növelje létbiztonságukat, és jövedelmezőbbé tegye a gazdálkodást,
- gondoskodjék Európa élelmezésbiztonságáról,
- elősegítse a biztonságos, egészséges és megfizethető élelmiszerek előállítását,
- kompenzálja azt a tényt, hogy a mezőgazdasági termelők olyan közjavakról is gondoskodnak, amelyeket a piac rendszerint nem díjaz, pl. gondját viselik a vidéki területeknek és a környezetnek.
A gazdálkodók rendszerint gazdaságuk hektárban kifejezett mérete alapján részesülnek jövedelemtámogatásban. Minden uniós ország köteles alaptámogatást, valamint éghajlat-politikai, környezetvédelmi és állatjóléti támogatást nyújtani a fenntartható gazdálkodási módszerek alkalmazásának előmozdítása érdekében (ökorendszerek). Ebből a kötelezettségből eredően ezeket a kifizetéseket gyakran kötelező kifizetéseknek nevezzük. A tagállamoknak kötelező ökorendszereket létrehozniuk a mezőgazdasági termelők számára, de a mezőgazdasági termelők számára önkéntes a részvétel.
Az uniós országok további – konkrét szektorokat vagy gazdálkodástípusokat támogató – kifizetéseket is kínálhatnak a mezőgazdasági termelőknek. Léteznek olyan egyedi kifizetési rendszerek, amelyek a kis- és közepes méretű gazdaságok, a fiatal mezőgazdasági termelők, illetve a hátrányos természeti adottságú területeken és/vagy nehéz helyzetben lévő ágazatokban gazdálkodó termelők támogatására irányulnak.
Új KAP: 2023–2027
A közös agrárpolitika (KAP) 2023–27-es időszakban végrehajtandó reformjáról szóló jogszabályokat 2021. december 2-án fogadta el az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa.
Az uniós országok nemzeti szintű KAP stratégiai terveik révén hajtják végre a 2023–27-es időszakra szóló új közös agrárpolitikát. Az egyes tervek célzott intervenciós intézkedések széles skáláját vonultatják fel, melyek arra irányulnak, hogy kielégítsék az adott uniós ország sajátos szükségleteit, és kézzelfogható eredményeket érjenek el az uniós szintű célkitűzések tekintetében.
A 2023–27-es időszakra vonatkozó új KAP keretében működtetett jövedelemtámogatási rendszer olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek arra irányulnak, hogy Unió-szerte méltányosabbá váljon a mezőgazdasági termelőknek és a munkavállalóknak nyújtott pénzügyi támogatás elosztása.
Kapcsolódó információk
A fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás
Szabálykövetéshez kötött támogatás
Az EU a mezőgazdasági termelőknek juttatott jövedelemtámogatás túlnyomó részét a következő két fő kritériumhoz köti:
- A megművelt terület hektárban mért nagysága, nem pedig a megtermelt mennyiség. A termelőknek igazodniuk kell a piaci kereslethez ahhoz, hogy növeljék nyereségüket. Ha a kifizetések függetlenek a megtermelt mennyiségtől, el lehet kerülni a túltermelést.
- A környezeti, növényegészségügyi, állategészségügyi és állatjóléti szempontok tiszteletben tartása, ami hozzájárul a mezőgazdaság fenntarthatóságához. Ennek a kritériumnak 2022-ig „kölcsönös megfeleltetés” volt a neve, melyet a 2023–27-es időszakra szóló közös agrárpolitikában a „megerősített feltételrendszer” elnevezés váltott fel. A kifizetések csökkenhetnek vagy teljesen megszűnhetnek, ha a jövedelemtámogatásban részesülő mezőgazdasági termelő nem tartja be az uniós szabályokat.
Kapcsolódó információk
A közös agrárpolitika: 2023–2027
Miért van támogatásra szükségük a mezőgazdasági termelőknek?
Az európai élelmezésbiztonságról gondoskodni létfontosságú feladat. Ahogy azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 39. cikke kimondja, a közös agrárpolitika egyik célja az, hogy a mezőgazdasági termelők egy főre jutó jövedelmének növelésével megfelelő életszínvonalat biztosítson az agráriumban dolgozók közössége számára. A mezőgazdasági termelésből származó átlagos jövedelem számottevően kevesebb az uniós gazdaság többi szektorára jellemző átlagjövedelmektől.
A gazdálkodás kockázatos és gyakran költséges vállalkozás. A mezőgazdaság jobban függ az időjárási és az éghajlati viszonyoktól, mint más gazdasági ágazatok. A mezőgazdaságban ráadásul bizonyos időnek elkerülhetetlenül el kell telnie ahhoz, hogy a termelők a kínálatot a fogyasztói kereslethez igazítsák; több búza vagy több tej termeléséhez időre és beruházásra van szükség.
Az uniós termelőkre nyomás nehezedik az élelmiszertermékek globális kereskedelmének bővülése és a kereskedelem liberalizációja miatt. A globális piacokon tapasztalható fejlemények fokozzák a versenyt, ám új lehetőségeket is teremtenek az európai agrár-élelmiszeripari ágazat számára. Ezen túlmenően a globalizáció, valamint a kereslet és a kínálat ingadozásai az utóbbi években kiszámíthatatlanabb árakat eredményeztek az agrárpiacokon, ami még nehezebbé tette a mezőgazdasági termelők helyzetét.
A mezőgazdaságban uralkodó bizonytalanság, illetve az uniós élelmiszer-termelés fenntartásának fontossága indokolja, miért van szükség arra, hogy a közszektor kiemelt szerepet játsszon a mezőgazdasági termelői jövedelem kiszámíthatóságának biztosításában.
Jövedelemtámogatás a gyakorlatban
A termelőknek minden évben támogatási kérelmet kell benyújtaniuk, melyben fel kell tüntetniük, hogy összesen hány parcellán gazdálkodnak.
A jövedelemtámogatás alapszabályait az EU fekteti le, végrehajtásuk azonban az egyes uniós országok feladata. A tagállami hatóságok felelősek a területükön élő mezőgazdasági termelőknek nyújtott jövedelemtámogatással kapcsolatos igazgatási és ellenőrzési feladatok elvégzéséért („megosztott irányítás”).
A kifizetések odaítélésekor az országok – az uniós jogszabályi kereteken belül – bizonyos mértékig rugalmasan járhatnak el annak érdekében, hogy figyelembe vehessék a területükön fennálló sajátos mezőgazdasági feltételeket, amelyek nagymértékben eltérnek egymástól az EU különböző részein.
Kapcsolódó információk
A közös agrárpolitika forrásainak kezelése
A támogatás feltételei
Jövedelemtámogatást azok a mezőgazdasági termelők kaphatnak, akik teljesítik a támogathatósági feltételeket.
Alapesetben a mezőgazdasági termelőknek számos kritériumnak meg kell felelniük:
- Gazdaságuknak az EU területén belül kell elhelyezkednie.
- Teljesíteniük kell a jövedelemtámogatás elnyeréséhez szükséges minimumkövetelményeket. Nem részesülhetnek jövedelemtámogatásban, ha annak összege és/vagy ha a támogatásra jogosult terület túl kicsi. A pontos küszöbérték (tagállamtól függően) 100–500 euró, illetve 0,3–5 hektár között van.
- A rendelkezésükre álló mezőgazdasági területen (ideértve a szántóföldet, az állandó kultúrákat és az állandó gyepterületet) mezőgazdasági tevékenységet kell végezniük (lásd: termesztés, tenyésztés vagy termelés stb., illetve a földterületek jó mezőgazdasági állapotának fenntartása).
- „Aktív mezőgazdasági termelőknek” kell minősülniük. A vonatkozó követelményeket az uniós országok határozzák meg a következők tekintetében: minimális szintű mezőgazdasági tevékenység, a támogatásra nem jogosult gazdasági tevékenységek listája, mezőgazdasági tevékenységen kívül más tevékenységet is folytató (ún.pluriaktív) és részmunkaidős mezőgazdasági termelők, valamint az adminisztratív terhek csökkentése.
Kapcsolódó információk
A mezőgazdasági termelőknek nyújtott jövedelemtámogatásra vonatkozó uniós szabályok
Az igénybe vehető támogatás mértéke
EU-szerte mintegy 6 millió gazdaság részesül jövedelemtámogatásban, amely sok esetben a mezőgazdasági bevétel jelentős hányadát teszi ki. Az utóbbi 10 évben a jövedelemtámogatás átlagosan a mezőgazdasági termelők jövedelmének közel felét tette ki.
A jövedelemtámogatás mértéke gazdaságonként, tagállamonként és régiónként jelentősen eltérhet.
Az EU ún. „külső konvergencia” mechanizmust működtet, amelynek az a célja, hogy fokozatosan kiigazítsa az egyes országok hektáronkénti jövedelemtámogatási kifizetéseit, növelve vagy csökkentve azokat annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek az uniós átlaghoz.
Azokban az uniós országokban, ahol az átlagos kifizetés nem éri el az uniós átlag 90%-át, a költségvetés növekedése akár a felét is elérheti az érintett országokra aktuálisan jellemző arány és az uniós átlag 90%-a közötti különbségnek. A kifizetések 2023-ban legalább 200 eurót tesznek ki hektáronként, 2027-ben pedig 215 euróra emelkednek.
A jövedelemtámogatás költsége
A 2023–27-es időszakra jövedelemtámogatás céljára előirányzott uniós költségvetési források összege megközelíti a 188 milliárd eurót.
Kapcsolódó információk
A közös agrárpolitikáról dióhéjban: a KAP finanszírozása
Jogalap
A mezőgazdaságban nyújtott uniós jövedelemtámogatást az alábbi jogi aktusok szabályozzák:
- a mezőgazdasági termelőknek nyújtott jövedelemtámogatásra vonatkozó szabályok (1307/2013/EU rendelet, 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet, 641/2014/EU végrehajtási rendelet),
- a közös agrárpolitika irányítására, finanszírozására és monitoringjára vonatkozó szabályok (1306/2013/EU rendelet, 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet, 809/2014/EU végrehajtási rendelet),
- a tagállamok KAP stratégiai terveihez nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok ((EU) 2021/2115 rendelet),
- az uniós országok által a 2023–2027-es időszakra vonatkozó KAP stratégiai tervükben kidolgozandó egyes beavatkozástípusokra vonatkozó szabályok ((EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló rendelet)
