A mezőgazdasági termelők jövedelemtámogatásának célja
Az Európai Unió jövedelemtámogatást vagy közvetlen kifizetést nyújt a mezőgazdasági termelőknek, mely:
- biztonsági hálót képez és jövedelmezőbbé teszi a gazdálkodást,
- gondoskodik Európa élelmezésbiztonságáról,
- segíti a termelőket a biztonságos, egészséges és megfizethető élelmiszerek előállításában,
- kompenzálja a mezőgazdasági termelőket, amiért a piac által rendszerint nem eléggé értékelt közjavakról gondoskodnak, pl. gondját viselik a vidéknek és a környezetnek.
A gazdálkodók rendszerint gazdaságuk hektárszáma alapján részesülnek jövedelemtámogatásban. Minden EU-tagállamnak biztosítania kell alaptámogatást, fenntartható módszereket ösztönző támogatást („ökologizálás”) és fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatást. E támogatásokat jellegükből adódóan gyakran kötelező kifizetéseknek nevezik.
Az uniós országok egyéb, konkrét szektorokat vagy gazdaságtípusokat támogató kifizetéseket is kínálhatnak. A kis- és közepes méretű gazdaságokra, a fiatal mezőgazdasági termelőkre, a hátrányos természeti adottságú területeken és/vagy a nehéz helyzetben lévő ágazatokban működő gazdaságokra egyedi programokat alakítottak ki.
Új közös agrárpolitika: 2023–2027
Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság hosszas tárgyalásokat követően 2021 júniusában megállapodásra jutott a közös agrárpolitika (KAP) reformjáról. A megállapodás hivatalos elfogadására 2021. december 2-án került sor, és az új KAP 2023. január 1-jén kezdődik.
Az új KAP keretében módosítani fogják a meglévő jövedelemtámogatási rendszert, és intézkedéseket hoznak majd annak érdekében, hogy Unió-szerte tisztességesebben osszák el a pénzügyi támogatást a mezőgazdasági termelők és a munkavállalók között. A közös agrárpolitika átmeneti szabályairól szóló rendelet rendelkezéseinek értelmében 2023-ig folytatódnak a jelenlegi jövedelemtámogatási intézkedések.
Kapcsolódó információk
Egyéb önkéntes támogatási rendszerek
Támogatások és szabálykövetés
A jövedelemtámogatást az EU általános szabályként a következők két kritériumtól teszi függővé:
- A megművelt terület hektárban mért nagysága, nem pedig a megtermelt mennyiség. A termelőknek a nyereség növelése érdekében reagálniuk kell a piaci igényekre. Azzal, hogy a kifizetések függetlenek a megtermelt mennyiségtől, elkerülhető az élelmiszerfelesleg, mely a 70-es évek végén és a 80-as években jellemezte az EU-t.
- A környezeti, növényegészségügyi, állategészségügyi és állatjóléti szempontok tiszteletben tartása, ami hozzájárul a mezőgazdaság fenntarthatóságához. Ez az ún. kölcsönös megfeleltetés rendszere. A kifizetések csökkenhetnek vagy teljesen megszűnhetnek, ha egy mezőgazdasági termelő nem tartja be az uniós szabályokat.
Kapcsolódó információk
Miért van szükség a mezőgazdasági termelők támogatására?
A mezőgazdasági termelésből származó jövedelem jelentősen elmarad az uniós gazdaság többi szektorától.
A gazdálkodás kockázatos és gyakran költséges vállalkozás. A mezőgazdaság jobban függ az időjárási és az éghajlati körülményektől, mint más gazdasági ágazatok. A mezőgazdaságban ráadásul bizonyos időnek elkerülhetetlenül el kell telnie ahhoz, hogy a termelők a kínálatot a fogyasztói kereslethez igazítsák; több búza vagy több tej termeléséhez időre és beruházásra van szükség.
Az uniós termelőkre nyomás nehezedik az élelmiszertermékek fokozódó globális kereskedelme és a kereskedelem liberalizációja miatt. A globális piacokon bekövetkező fejlemények fokozzák a versenyt, ám új lehetőségeket is teremtenek az európai agrár-élelmiszeripari ágazat számára. Ezen túlmenően a globalizáció, csakúgy mint a kínálat és a kereslet ingadozásai az utóbbi években kiszámíthatatlanabb árakat eredményeztek, ami tovább súlyosbította a mezőgazdasági termelők aggályait.
A mezőgazdasági vállalkozások bizonytalan jellege indokolja, hogy a közszektor biztosítsa a mezőgazdasági termelők jövedelmének kiszámíthatóságát.
Jövedelemtámogatás a gyakorlatban
A termelőknek évente támogatási kérelmet kell benyújtaniuk, melyben fel kell tüntetniük az összes mezőgazdasági parcellájukat.
A jövedelemtámogatás szabályait uniós szinten határozzák meg, de a végrehajtásért maguk a tagállamok felelnek. A nemzeti hatóságok felelősek a mezőgazdasági termelőknek nyújtott jövedelemtámogatás igazgatásáért és ellenőrzéséért („megosztott irányítás”).
A kifizetések odaítélésekor az országok – az uniós szabályozás keretein belül – rugalmasan járhatnak el és figyelembe vehetik a területükön fennálló sajátos mezőgazdasági feltételeket, hiszen ezek egymástól igen eltérőek lehetnek az EU különböző részein. Az uniós átláthatósági szabályok szerint a hatóságoknak nyilvánosságra kell hozniuk a KAP-kifizetések kedvezményezetteit.
Kapcsolódó információk
A támogatásra vonatkozó feltételek
Jövedelemtámogatást azok a mezőgazdasági termelők kaphatnak, akik teljesítik a támogathatósági feltételeket.
Alapesetben a mezőgazdasági termelőknek számos kritériumnak kell megfelelniük.
- Gazdaságuknak az EU területén belül kell elhelyezkednie.
- Teljesíteniük kell a jövedelemtámogatás elnyeréséhez szükséges minimumkövetelményeket. Attól függően, hogy a támogatást melyik uniós országban nyújtják, a jövedelemtámogatás minimális összege 100–500 EUR és/vagy a támogatásra jogosult területnek legalább 0,3–5 hektárnak kell lennie.
- A rendelkezésükre álló mezőgazdasági területen (ideértve a szántóföldet, az állandó kultúrákat és az állandó gyepterületet) mezőgazdasági tevékenységet kell végezniük (termesztés, tenyésztés vagy termelés, stb., vagy a földterületek jó mezőgazdasági állapotának fenntartása).
- Meg kell felelniük az „aktív mezőgazdasági termelőkkel” szemben támasztott elvárásoknak. Az új közös agrárpolitika tartalmazza az aktív mezőgazdasági termelő kötelező, de rugalmas meghatározását, amely a minimális szintű mezőgazdasági tevékenységre, a támogatásra nem jogosult gazdasági tevékenységek felsorolására, a pluriaktív és részmunkaidős mezőgazdasági termelőkre, valamint az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozik.
- A mezőgazdasági termelőknek támogatási jogosultságot kell szerezniük a termeléstől elválasztott jövedelemtámogatási kifizetések lehívásához azokban az uniós országokban, ahol az alapkifizetéseket a támogatási jogosultságok rendszerén belül nyújtják.
Kapcsolódó információk
A mezőgazdasági termelőknek nyújtott jövedelemtámogatás uniós szabályai
A támogatás mértéke
EU-szerte közel 6,3 millió gazdaság kap jövedelemtámogatást, amely sok esetben a mezőgazdasági bevétel jelentős hányadát teszi ki. Az utóbbi 10 évben a jövedelemtámogatás átlagosan a mezőgazdasági termelők jövedelmének közel felét tette ki.
A jövedelemtámogatás mértéke gazdaságonként, tagállamonként és régiónként jelentősen eltérhet.
Az EU működtet egy, „külső konvergencia” elnevezésű mechanizmust, amelynek az a célja, hogy fokozatosan felfelé vagy lefelé igazítsa az egyes országok hektáronkénti jövedelemtámogatási kifizetéseit, hogy azok közelebb kerüljenek az uniós átlaghoz.
Jelenleg ez azt jelenti, hogy azokban az uniós országokban, ahol az átlagos kifizetés nem éri el az uniós átlag 90%-át, a kifizetés a jelenlegi arány és az uniós átlag 90%-a közötti különbség egyharmadával nő. Azokban az országokban, ahol az átlagos kifizetés meghaladja az uniós átlagot, az összegeket lefelé igazítják ki.
A 2023 januárjában induló új KAP keretében azokban az uniós országokban, ahol az átlagos kifizetés jelenleg nem éri el az uniós átlag 90%-át, a költségvetés növekedése a jelenlegi arány és az uniós átlag 90%-a közötti különbség akár felét is elérheti. A kifizetések 2022-ben hektáronként legalább 200 EUR-t tesznek ki, 2027-re pedig hektáronként 215 EUR-ra emelkednek.
A jövedelemtámogatás költsége
2018-ban az uniós költségvetés 41,74 milliárd EUR összegű jövedelemtámogatást nyújtott. Ez a közös agrárpolitika költségvetéséből származott.
Kapcsolódó információk
A közös agrárpolitikáról dióhéjban: miből finanszírozzák
Jogalap
A mezőgazdaságban nyújtott uniós jövedelemtámogatás szabályai:
- A mezőgazdasági termelőknek nyújtott jövedelemtámogatás szabályai (1307/2013/EU rendelet, 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet, 641/2014/EU végrehajtási rendelet)
- A közös agrárpolitika finanszírozására, irányítására és monitoringjára vonatkozó szabályok (1306/2013/EU rendelet, 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet, 809/2014/EU végrehajtási rendelet)
