A mezőgazdaság és a vidéki területek digitalizációja az EU-ban

Az európai uniós mezőgazdaság és vidéki területek digitalizációja elősegíti, hogy a mezőgazdaság korszerűbbé, versenyképesebbé és fenntarthatóbbá váljon az Európai Unióban. Előmozdítja a digitális technológiák és az adatvezérelt közelítésmódok beépítését, egyszersmind növeli a vidéki közösségek jólétét.

A digitalizáció nemcsak azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelők és a vidéki közösségek digitális technológiákat vesznek igénybe, hanem a tudáshoz és a képzéshez való jobb hozzáférést, valamint az ágazat infrastruktúrájának és kormányzásának korszerűsítését is magában foglalja. 

A digitalizáció egyike az Európai Bizottság fő prioritásainak. Az EU digitális stratégiája újgenerációs technológiákkal fogja felvértezni az embereket, köztük a mezőgazdasági termelőket és a vidéki közösségek tagjait is.

Az európai mezőgazdasági ágazat digitalizációja mélyreható változást fog hozni mind az uniós mezőgazdasági ágazat, mind a vidéki területek számára. A digitális és adattechnológiákban megvan a lehetőség arra, hogy forradalmasítsák a mezőgazdaságot: segíteni tudják a mezőgazdasági termelőket abban, hogy hatékonyabb és fenntarthatóbb módon végezzék munkájukat.

Az információgyűjtés és -feldolgozás, a technológiai automatizáció és robotizáció segítségével a mezőgazdasági termelés fenntarthatóbbá, a mezőgazdasági ágazat hatékonyabbá és versenyképesebbé válhat, miközben környezeti lábnyomát is csökkentheti. A digitális technológiák elősegíthetik a vidéki területek fejlődését is azáltal, hogy javítják ezeken a területeken az elérhetőséget és a konnektivitást az EU vidéki területeire vonatkozó hosszú távú jövőképpel összhangban.

A digitális technológiák támogató eszközként szolgálhatnak a közös agrárpolitika valamennyi egyedi célkitűzésének – különösen a gazdasági, környezetvédelmi, éghajlat-politikai és vidéki vonatkozású célkitűzéseknek – az eléréséhez.

Az Európai Unió – azáltal, hogy kedvező környezetet teremt – emberközpontú digitalizáció megvalósításán dolgozik. Munkájával arra törekszik, hogy megszüntesse a városi és vidéki területek közötti digitális szakadékot, és lehetővé tegye a mezőgazdasági termelők és a vidéki közösségek számára, hogy digitális technológiákat alkalmazzanak és ténylegesen hasznát vegyék azoknak.

A 2023–27-es időszakban a közös agrárpolitika egyik fő célkitűzése, hogy korszerűsítse a mezőgazdasági tevékenységet és a vidéki területeket a tudásmegosztás, valamint az innováció és a digitalizáció előmozdítása révén.

A közös agrárpolitika átfogó közelítésmódot támogat, hogy a mezőgazdaság és a vidéki területek digitalizációja ne csak a mezőgazdasági üzemek szintjén valósuljon meg, hanem a közigazgatás szintjén is, annak korszerűsítése érdekében. Az uniós országok KAP stratégiai tervük részeként – most első ízben – digitalizációs stratégiát dolgoztak ki, hogy megkönnyítsék a digitalizáció folyamatát a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben. Ezek a stratégiák az egyes országok egyedi helyzetéhez igazodnak. Feltárják, mennyire lehet a digitális technológiákat hozzáigazítani a KAP-specifikus és horizontális célkitűzésekhez, és azonosítják, hogyan lehet a legjobban előmozdítani a digitális technológiák bevezetését és fenntartható használatát.

Az uniós országok – a digitalizáció holisztikus megközelítése jegyében – egyszersmind azt is feltérképezik, milyen más szakpolitikai eszközökkel és intézkedésekkel együtt lehet kölcsönös előnyöket elérni. A rendelkezésükre álló KAP-intézkedések portfóliójára építve az uniós országok stratégiailag előmozdítják a digitalizációt, és ennek során a létfontosságú területekre összpontosítanak. Ilyen létfontosságú terület például az infrastruktúra, a képzés, a készségfejlesztés és a fejlett technológiák, köztük a precíziós gazdálkodás bevezetése.

A közös agrárpolitika eszközei a digitalizáció megvalósítására

• Beruházások, például széles sávú kapcsolatba vagy digitális technológiák telepítésébe a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben, például a precíziós gazdálkodásba, az intelligens falvakba, a vidéki vállalkozásokba, valamint információs és kommunikációs technológiai infrastruktúrákba, például a széles sávú rendszerekbe
• Ökorendszerek és agrár-környezetvédelmi-éghajlati kötelezettségvállalások az inputanyagok felhasználását optimalizáló precíziós gazdálkodási technológiák támogatása érdekében
• Digitális technológiák beszerzésére irányuló ágazati beavatkozások az ellátási lánc bármely szakaszában, beleértve a tudáscserét és a termékek minőségének nyomon követését is
• Mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások a digitális technológiák mezőgazdaságban és vidéki területeken való alkalmazásával és ezen belül a gazdaságok fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszközzel kapcsolatban
• Együttműködés az európai innovációs partnerség operatív csoportjainak, a helyi fejlesztésnek és az „okos falvakkal” kapcsolatos stratégiáknak az előkészítése és végrehajtása érdekében, az uniós országok által meghatározott módon
• Tudáscsere és tájékoztatás: a digitális készségek fejlesztését célzó képzés támogatása, a digitális technológiák ismertségének növelése és a velük kapcsolatos ismeretek bővítése, valamint a digitális technológiákkal kapcsolatos tapasztalatcsere előmozdítása (pl. demonstrációs gazdaságok)

Összesen több mint 274 000 gazdaságot kell támogatni a digitális gazdálkodási technológia révén annak érdekében, hogy az ágazat jobban alkalmazkodjon a műszaki fejlődéshez.

A közszolgáltatások digitalizálása

A közszolgáltatások digitalizálása már egy ideje kulcsfontosságú prioritása az Európai Uniónak, melynek megvalósítása a Covid19-világjárvány miatt még sürgetőbbé vált.

A közös agrárpolitika végrehajtásának és kormányzásának korszerűsítése hatékonyabbá teszi a közös agrárpolitika igazgatását és nyomon követését, egyszersmind csökkenti a végső kedvezményezettek adminisztratív terheit.

Az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer a közös agrárpolitika pénzügyi irányításának és nyomon követésének központi technikai eleme. Az előre kitöltött online támogatási kérelmek egyszerűsítik a kérelmezési eljárást a mezőgazdasági termelők számára, csökkentve az adminisztratív nehézségeket és javítva a támogatási mechanizmusokhoz való hozzáférést. Ugyanakkor a műholdas képek és a földrajzi koordinátákkal ellátott fényképek integrálása pontosabb és megbízhatóbb adatgyűjtést tesz lehetővé.

Digitális tevékenységeink – többek között a mezőgazdasági ágazatbeliek is – hatalmas mennyiségű adatot eredményeznek nap mint nap. Ez az óriási adathalmaz nagy lehetőségeket rejt magában a gazdasági növekedés és a társadalmi kihívások kezelése szempontjából.

Az európai adatstratégiával az a célunk, hogy létrehozzuk az adatok egységes piacát, előmozdítva a versenyképességet és az adatszuverenitást. A stratégia ösztönözni fogja az adataltruizmust, különösen a dolgok internete által generált adatok terén, ami nagyon fontos a fejlett gazdálkodási technológiák, például a precíziós gazdálkodás szempontjából. A nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv és a nagy értékű adatkészletekről szóló rendelet szintén támogatja az adatok felhasználhatóságát. Ezek a jogszabályok érintik a mezőgazdasági adatmegosztást és a mezőgazdasági adatok közös adatterének kialakítását is.

Közös európai mezőgazdasági adattér

Az európai adatstratégiában az Európai Bizottság bejelentette, hogy közös európai mezőgazdasági adatteret kíván kialakítani. Ez az adattér várhatóan meg fogja könnyíteni, hogy a magánszféra szereplői és a hatóságok megbízható módon egybegyűjtsék és megosszák egymással a mezőgazdasági adatokat.

Kutatás, innováció és kapacitásépítés

Az EU támogatja a mezőgazdasági és vidéki digitális átalakulással kapcsolatos kutatást és innovációt.
A Horizont Európa és a Digitális Európa program meghatározó szerepet játszik abban, hogy innovatív digitális megoldások álljanak rendelkezésre, és abban is, hogy a mezőgazdasági termelők megkapják a szükséges támogatást ahhoz, hogy ténylegesen alkalmazni tudják ezeket a technológiákat. Ezek a folyamatban lévő kutatási projektek és kezdeményezések együttesen alkotják az EU digitális mezőgazdasági átállásának sarokkövét, előmozdítva az ágazat fenntarthatóságát, versenyképességét és fejlődését.

Milyen hatással lesz a digitalizáció a mezőgazdasági termelők és a vidéki közösségek életére a jövőben? 
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának közreműködésével előretekintő tanulmányt készítettünk „A digitális átállás hosszú távú hatásai a mezőgazdasági termelőkre és a vidéki közösségekre” címmel, hogy ki tudjuk alakítani a digitális átállás jövőképét.

A zárójelentést az uniós agrár-élelmiszeripari napok keretében tartandó, 2023. december 8-i agrárdigitalizációs konferencia alkalmával tesszük közzé.