A KAP és a társadalmi fenntarthatóság az EU-ban

A mezőgazdaság nemcsak a mezőgazdasági termelők és családjaik megélhetését biztosítja szerte az EU-ban, hanem számos alapvető szolgáltatás révén a társadalom egészét is fenntartja. A mezőgazdaság különösen a következők révén járul hozzá a társadalom jólétéhez:

• élelmiszerekkel és egyéb alapvető anyagokkal látja el a lakosságot,
• biztosítja a vidéki közösségek gazdasági fennmaradását.

A közös agrárpolitika (KAP) a mezőgazdaság gazdasági fenntarthatóságának ösztönzése révén hosszú időre biztosítja, hogy a mezőgazdasági termelők továbbra is elláthassák e szerepeiket. Ezért tartalmaznak a KAP gazdasági intézkedései olyan, társadalmilag befogadó jellegű rendelkezéseket, mint a mezőgazdasági kistermelők támogatása és azátcsoportosítással nyújtható támogatások.

A KAP környezetvédelmi intézkedéseit is úgy alakították ki, hogy azok társadalmilag fenntarthatók legyenek. A környezet szempontjából előnyös gazdálkodási kötelezettségvállalások és beruházások támogatásával a KAP valamennyi mezőgazdasági termelő számára lehetővé teszi, hogy a társadalom érdekében védje a természeti erőforrásokat és a biológiai sokféleséget, mivel ezek védelme olyan alapvető szolgáltatás, amelyet a piac egyébként nem ellentételezne.

Ezenfelül a kifejezetten az élelmezésbiztonságot célzó és a vidéki közösségeket támogató szakpolitikák és intézkedések révén a KAP biztosítja, hogy a mezőgazdaság a társadalom minden szintjén hozzá tudjon járulni a fenntarthatósághoz.

Biztonságos és fenntarthatóan termelt élelmiszerek

Az EU-ban elsődleges az élelmezésbiztonság. A KAP – az egyik első és legnagyobb uniós szakpolitika – egyik korai célkitűzése az volt, hogy a második világháborút követően garantálja az élelmezésbiztonságot.

A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia az EU e korai céljait tükrözi azáltal, hogy meghatározza az EU fenntartható élelmiszerrendszere felé vezető utat. Ez a rendszer ki fogja elégíteni a növekvő népesség igényeit, ugyanakkor biztosítani fogja, hogy az élelmiszereket magas szintű egészségügyi, környezetvédelmi és etikai normáknak megfelelően állítsák elő.

Annak érdekében, hogy a mezőgazdaság megfeleljen a társadalmi igényeknek, a KAP elősegíti a mezőgazdasági termelők, a fogyasztók és a környezet számára maximális megtérülést biztosító, hatékony élelmiszer-termelést, az alábbiak révén:

• a termelési módszerek és irányítási rendszerek átalakítása a peszticidek és műtrágyák használatának csökkentése, valamint a természetalapú, technológiai és digitális megoldások lehető legjobb kihasználása érdekében,
• a mezőgazdasági üzemek jövedelmét növelő és a versenyképességet fokozó támogatási intézkedések széles körének biztosítása,
• a fogyasztók számára az uniós mezőgazdaságot mint élelmiszereik biztonságos és fenntartható forrását bemutató tájékoztatási és promóciós intézkedések finanszírozása.

Az ellenállóképes vidéki közösségek támogatása

Unió-szerte a mezőgazdaság tartja fenn a vidéki közösségeket. Ezek a közösségek számos kihívással szembesülnek: népességük idősödik, infrastruktúrájuk fejletlen, hiányoznak a szolgáltatások és a munkalehetőségek.

A KAP számos módon járul hozzá a vidéki közösségek ellenállóképességének erősítéséhez:

• a vidékfejlesztési politika a társadalmi befogadásra, a munkahelyteremtésre és a diverzifikációra, valamint a vidéki infrastruktúra fejlesztésére, például a szélessávú lefedettség bővítésére irányul;
• a vidékfejlesztési programok támogatják a LEADER-módszert is, amely
• összehozza a vidéki közösségeket, hogy helyi fejlesztési stratégiákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre a kihívások leküzdésére;
• a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területeken működő mezőgazdasági termelőknek nyújtott kiegészítő támogatás segít enyhíteni a földterületek termelésből való kivonásának negatív társadalmi-gazdasági következményeit, míg a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott egyedi kifizetések ösztönzik a generációs megújulást és a vidéki népesség megmaradását;
• aközös monitoring- és értékelési keret révén a Bizottság átfogó társadalmi-gazdasági mutatókat gyűjt a vidéki térségekről, hogy adatközpontú megoldásokat kínálhasson az olyan fontos szociális kérdésekre, mint az elnéptelenedés, a szegénység és a munkanélküliség.

A KAP elismeri és megerősíti a vidéki közösségek és a vidéki környezet közötti kapcsolatot is. A táj, a vadvilág és a természeti erőforrások – például a tiszta levegő és a folyók – védelmében hozott intézkedések nemcsak a mezőgazdaság és a környezet számára előnyösek: a vidéki területeken élők életminőségéhez is hozzájárulnak, valamint a vidéki közösségek további támogatása érdekében lehetőségeket nyitnak a szabadidős tevékenységek és az idegenforgalom számára.

A tudás és az innováció szerepe

A tudás, a kutatás és az innováció serkentőleg hathat a vidéki térségekre, és ragyogó jövőt biztosíthat a vidéki közösségek számára:

• a vidékfejlesztési politika a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség (EIP-AGRI) és az intelligens falvak-hoz hasonló kezdeményezések révén támogatja az innovációt a vidéki térségekben;
• a vidéki és mezőgazdasági dinamika és szakpolitikák, valamint a humántőke erősítése és az innovációs rendszerek serkentése területén végzett kutatás és innováció fokozza a vidéki közösségek ellenálló képességét, és fontos szerepet játszik a zöld és társadalmilag befogadó gazdasági növekedés ösztönzésében;
• az élelmezésbiztonság további környezeti terhelés nélkül való megteremtése érdekében a kutatás és az innováció olyan területekre is irányul, mint a fenntartható, innovatív és körforgásos élelmiszer- és nem élelmiszer-értékláncok, a gazdálkodás ökológiai megközelítései és a digitális mezőgazdaság;
• a mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság területén végzett kutatásaival a KAP élelmiszer-termelési céljait támogatja továbbá a Közös Kutatóközpont, a Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja.