Ugrás a fő tartalomra
Agriculture and rural development

Vidékfejlesztés

A közös agrárpolitika elősegíti, hogy a vidéki térségek gazdaságilag életképes területek legyenek, ahol pezseg az élet. Ennek érdekében finanszírozással támogatja és intézkedésekkel segíti a vidékfejlesztést.

Gazdák, a hangod számít.

Csatlakozzon az egyszerűsítésről szóló felméréshez, hogy megossza velünk főbb aggályait.

A vidékfejlesztés támogatása a közös agrárpolitika forrásaiból

A közös agrárpolitikán belül az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) támogatja az EU vidékfejlesztési célkitűzéseit. Az EMVA 2021–2027-es költségvetése 95,5 milliárd eurót tesz ki. Ennek része egy 8,1 milliárd euró összegű, a Next Generation EU helyreállítási eszköz forrásaiból biztosított tőkeinjekció, mely a koronavírus-járvány jelentette kihívások kezelését hivatott elősegíteni.

A 2021-ben és 2022-ben esedékes vidékfejlesztési kiadásokra vonatkozó szabályokat a 2020. december 23-án elfogadott ún. átmeneti rendelet határozza meg. Ez a rendelet lényegében meghosszabbítja az eredetileg a 2014–2020-as időszakra szóló szabályok hatályát, ezen túlmenően pedig néhány kiegészítő rendelkezést vezet be annak érdekében, hogy biztosítsa a zökkenőmentes átállást a következő időszakra, mely 2023-ban, a közös agrárpolitikára vonatkozó új szabályok életbe lépésével veszi kezdetét.

Kapcsolódó információk

Vidékfejlesztés: grafikonok és számadatok

Korábbi programozási időszakok

Vidékfejlesztési programok

Az uniós országok vidékfejlesztési programok révén használják fel az EMVA keretében rendelkezésükre álló forrásokat. A tagországok saját költségvetésükből társfinanszírozzák a vidékfejlesztési programokat, melyek országos vagy regionális szintűek lehetnek. Noha az Európai Bizottság feladata, hogy jóváhagyja a vidékfejlesztési programokat és figyelemmel kísérje végrehajtásukat, a projektek kiválasztásával és a kifizetések odaítélésével kapcsolatos döntéseket a tagállamok országos, illetve regionális szintű irányító hatóságai hozzák meg.

Mindegyik vidékfejlesztési programnak arra kell törekednie, hogy legalább négyet megvalósítson az EMVA hat prioritása közül. Ez a hat prioritás a következő:

  • ösztönözni kell a tudástranszfert és az innovációt a mezőgazdaságban, az erdészeti ágazatban és a vidéki térségekben;
  • életképesebbé és versenyképesebbé kell tenni a mezőgazdasági termelés minden típusát, valamint támogatni kell az innovatív agrártechnológiák alkalmazását és a fenntartható erdőgazdálkodást;
  • elő kell mozdítani az élelmiszer-ellátási lánc megszervezését, az állatjólétet és a mezőgazdasági kockázatkezelést;
  • ösztönözni kell az erőforrás-hatékonyságot, és támogatni kell az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaságra való átállást a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az erdészeti ágazatban;
  • helyre kell állítani, illetve meg kell őrizni és javítani kell a mezőgazdasághoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó ökoszisztémák állapotát;
  • elő kell segíteni, hogy a vidéki térségekben erősödjön a társadalmi befogadás, csökkenjen a szegénység és lendületet kapjon a gazdasági fejlődés.

A EMVA prioritásai 18 kiemelt területet ölelnek fel. Programjaikban a tagországok célértékeket határoznak meg az általuk kiválasztott prioritásokhoz és kiemelt területekhez kapcsolódóan, és felvázolják, milyen stratégia segítségével kívánják ezeket a célértékeket teljesíteni.

Stratégiáik kidolgozásakor az országok 20 átfogó szakpolitikai intézkedés közül választhatnak. Az EMVA egy vagy több prioritásának eredményes megvalósítása érdekében a kiválasztott intézkedéseket hozzáigazíthatják az adott országban, illetve régióban uralkodó egyedi körülményekhez. A célértékek teljesítése terén elért előrehaladást az EU a közös monitoring- és értékelési keret segítségével követi nyomon.

A vidékfejlesztési programok fő jellemzői

Éghajlat-politikai és környezetvédelmi kiadások

Az egyes vidékfejlesztési programokra rendelkezésre álló források legalább 30%-át olyan intézkedésekre kell fordítani, amelyek relevánsak a környezetvédelem és az éghajlatváltozás szempontjából. E források nagy részét azok a mezőgazdasági termelők kapják meg vissza nem térítendő támogatások és éves kifizetések formájában, akik környezetkímélőbb termelési eljárásokra térnek át.

Helyi intézkedések támogatása

A vidékfejlesztési programokra rendelkezésre álló források legalább 5%-át olyan intézkedésekre kell fordítani, amelyek a LEADER-megközelítésen / közösségvezérelt helyi fejlesztésen alapulnak.

Az „Intelligens falvak” kezdeményezés előmozdítása

A vidékfejlesztési programok az „Intelligens falvak” kezdeményezést is támogathatják, mely gazdag eszköztárat hivatott biztosítani ahhoz, hogy a vidéki területeken Európa-szerte megvalósulhasson, lendületet kapjon és teret nyerjen az innováció, megoldásokat kínálva az itt élők mindennapjait megnehezítő kihívásokra.

Pénzügyi instrumentumok

Az EMVA – pénzügyi eszközök révén – kölcsönöket, mikrohiteleket, garanciákat és értékpapírokat kínál azoknak a kedvezményezetteknek, akik pénzügyileg életképes, az EMVA prioritásait támogató projekteket valósítanak meg a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodási ágazatban, illetve a vidéki térségekben. A Fi-Compass további információkat tartalmaz az EMVA pénzügyi eszközeiről.

Európai Vidékfejlesztési Hálózat

Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat (EVH) információs központként működik: gyakorlati tájékoztatással szolgál a vidékfejlesztési politika, a programok, a projektek és egyéb kezdeményezések működéséről, és arról, hogyan lehet eredményességüket javítani. A hálózat minden, az európai vidékfejlesztés iránt érdeklődő és elkötelezett felet el kíván érni és meg kíván szólítani.

Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat segíti az uniós országok vidékfejlesztési programjainak hatékony végrehajtását: bővíti a vidékfejlesztéssel kapcsolatos ismereteket, megosztja azokat az érdekeltekkel, továbbá Európa-szerte előmozdítja az információcserét és az együttműködést a vidéki térségek között. Az EVH rengeteg információt nyújt az EU-szerte induló vidékfejlesztési programok végrehajtásáról, többek között a következők révén:

Ezeket a tevékenységeket két szervezeti egység segíti: az EVH kapcsolattartó pontja és az európai vidékfejlesztés-értékelési támogató szolgálat.

    LEADER-megközelítés

    A LEADER ún. „alulról építkező” megközelítés, amely mezőgazdasági termelőkből, vidéki vállalkozásokból, helyi szervezetekből, hatóságokból és különböző ágazatok szakértőiből álló helyi akciócsoportok létrehozására irányul. A helyi akciócsoportok kidolgozzák saját helyi fejlesztési stratégiájukat, és maguk döntenek a rendelkezésükre álló költségvetési források felhasználásáról.

    A LEADER-megközelítés megerősíti a helyi közösségeket összetartó kapcsolatokat, ösztönzi az ágazatokon átívelő innovációt, és elősegíti, hogy a helyi akciócsoportok országos és uniós szinten egyaránt megosszák egymással tudásukat.

    Az elmúlt 30 évben elért sikereinek köszönhetően a LEADER-megközelítést az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap is elfogadta a szélesebb körű közösségvezérelt helyi fejlesztés részeként. Ma a LEADER megközelítést alkalmazó és a közösségvezérelt helyi fejlesztés szempontjait követő csoportok több tízezer projektet kezelnek, amelyek gazdasági, kulturális, társadalmi és környezeti előnyöket biztosítanak az európai vidéki térségek számára.

    Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat részletes információkkal szolgál a LEADER-megközelítésről: többek között segédanyagokat és eszköztárakat bocsát az érdekeltek rendelkezésére, és adatbázist működtet, mely a helyi akciócsoportok adatait tartalmazza.

    Európai innovációs partnerség a mezőgazdaságért

    A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség (EIP-Agri) is támogatja a vidékfejlesztés céljait, mivel ösztönzi az innovációt a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben.

    Az EIP-Agri innovációs partnerség azt hivatott elősegíteni, hogy megszűnjön a lemaradás, mely a kutatók által kifejlesztett innovatív megoldások létrejötte és a vidéki területeken élők és dolgozók által alkalmazott új technológiák térnyerése között tapasztalható. Azáltal, hogy partnerségeket hoz létre az új technológiák megalkotói és felhasználói között, az EIP-Agri arra irányul, hogy felgyorsítsa az innovatív megoldások széles körű elterjedését.

    A vidékfejlesztés jövője

    Az új közös agrárpolitika értelmében a vidékfejlesztési intézkedések 2023-tól kezdődően a közös agrárpolitikai nemzeti stratégiai tervek keretébe tartoznak majd.  

    Ezzel kapcsolatban a Bizottság arra törekszik, hogy a vidékfejlesztési intézkedéseket jobban hozzáigazítsa a jelenlegi és jövőbeli kihívásokhoz – lásd pl. az éghajlatváltozás elleni küzdelem vagy a generációs megújulás szükségességét –, ugyanakkor továbbra is támogassa az európai mezőgazdasági termelőket, valamint az agrárszektor fenntarthatóságát és versenyképességét. A vidékfejlesztési intézkedések a Bizottság fő prioritásainak és stratégiáinak – például az európai zöld megállapodásnak és a vidéki térségekre vonatkozó hosszú távú jövőképnek – a megvalósításához is nagyban hozzá fognak járulni.

    Jogalap

    Az 1303/2013/EU rendelet az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról

    Az 1305/2013/EU rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról

    Az 1306/2013/EU rendelet a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról

    Az 1310/2013/EU rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról

    A 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről

    A 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerről, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételekről, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciókról

    A 809/2014/EU végrehajtási rendelet az 1306/2013/EU rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról

    Események