Ugrás a fő tartalomra
Agriculture and rural development

Mezőgazdaság és EU-bővítés

A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés szerepe

A mezőgazdaság az egyik legösszetettebb, legkényesebb és legkritikusabb terület a bővítés folyamatában, mégpedig a következők miatt:

  • a mezőgazdaság jelentős mérete (mind a GDP-n belüli részesedés, mind a mezőgazdaságban dolgozók aránya magas);
  • a mezőgazdaság strukturális hiányosságai (önellátó és félig önellátó gazdálkodás).

Az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakértői segítséget és iránymutatást nyújtanak a tagjelölt országoknak és a potenciális tagjelölteknek a jövőbeli uniós csatlakozáshoz, konkrétabban pedig a közös agrárpolitika (KAP) és a vidékfejlesztés megvalósításához.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési ágazat feltételei

Két kritériumcsoport kulcsfontosságú.

Gazdasági szempontok

  • Az egyértelmű tulajdonjogokon, működő piacokon, árliberalizáción és a makrogazdasági stabilitáson alapuló működő piacgazdaság megléte
  • Az EU-n belüli, valamint az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek okozta versenykényszerrel és piaci erőkkel való megbirkózás képessége

Az EU-ban alkalmazott szabványok

  • A mezőgazdasági igazgatási szervek megfelelő kapacitása, különösen az agrárpolitika kialakítása, elemzése és végrehajtása, valamint a támogatások kifizetése és ellenőrzése terén
  • Megfelelő igazgatási kapacitás a vidékfejlesztést célzó előcsatlakozási támogatási intézkedések kidolgozásához és végrehajtásához
  • Jogszabályi összehangolás és igazgatási kapacitások kialakítása az ökológiai gazdálkodás, a minőségpolitika és egyéb horizontális szempontok területén
  • Piaci szinten piaci mechanizmusok kialakítása, beleértve a forgalmazási előírásokat, az árbejelentést, a kvótakezelést, a termelői szervezeteket és az olyan piactámogatási intézkedéseket mint az állami intervenció vagy a rendkívüli intézkedések

Csatlakozási tárgyalások

Az agrártárgyalások középpontjában a jövőbeli KAP-támogatásokkal (közvetlen kifizetések, vidékfejlesztés stb.) kapcsolatos eljárások, illetve az uniós integrációt elősegítő átmeneti intézkedések iránti igények állnak, szem előtt tartva minden egyes ország mezőgazdasági ágazatának sajátos körülményeit.

A KAP működéséhez elengedhetetlenül szükség van nagyszámú kötelező erejű szabályra és azok hatékony közigazgatási érvényesítésére.

Ez azt jelenti, hogy jogszabályokkal kell garantálni az irányítási rendszerek, így a kifizető ügynökségek és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer működését, valamint végre kell tudni hajtani a KAP támogatási rendszereket is.

Az uniós tagság megköveteli egy sor mezőgazdasági termék, többek között a szántóföldi növények, a cukor, az állati eredetű termékek és a különleges növénykultúrák piacának közös szervezését.

Kapcsolódó információk

A csatlakozási folyamat szakaszai

A mezőgazdasági piacok közös szervezése

Stabilizációs és társulási folyamat

A stabilizációs és társulási folyamat közös politikai és gazdasági célokat határoz meg, amelyeket a reformok megerősítésére és a nyugat-balkáni átmenet folyamatának támogatására irányuló szerződéses, gazdasági és pénzügyi eszközök támasztanak alá.

Az EU az alábbi két fő eszközzel segíti a tagjelölt országok stabilizációját, valamint gazdasági és jogi rendszereinek fokozatos közelítését az EU-hoz:

Tagjelöltek

Albánia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország és Ukrajna a kilenc „tagjelölt” státusszal rendelkező ország.

További információk a tagjelöltekről

Potenciális tagjelöltek

Koszovó „potenciális tagjelölt” státusszal rendelkezik.

További információk a potenciális tagjelöltekről

A bővítés mezőgazdaságra gyakorolt hatásának felmérése

A bővítés időigényes, érdemeken alapuló folyamat. Mivel számos bizonytalanság övezi azt a kérdést, hogy a tagjelölt országok mikor és hogyan csatlakozhatnak az EU-hoz, hasznos átgondolni a bővítés mezőgazdaságra gyakorolt lehetséges hatását. A Bizottság belső műhelytalálkozók keretében külső szakértőkkel folytatott konzultációs folyamatot kezdeményezett annak érdekében, hogy bizonyítékokat és információkat szerezzen be az érdeklődésre számot tartó szakterületekre gyakorolt potenciális hatásokról. A szakmai műhelytalálkozókon folytatott megbeszélések összefoglalója, valamint a részt vevő szakértők előadásai a következő webhelyeken érhetők el: