A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés szerepe
A mezőgazdaság az egyik legösszetettebb, legkényesebb és legkritikusabb terület a bővítés folyamatában, mégpedig a következők miatt:
- a mezőgazdaság jelentős mérete (mind a GDP-n belüli részesedés, mind a mezőgazdaságban dolgozók aránya magas);
- a mezőgazdaság strukturális hiányosságai (önellátó és félig önellátó gazdálkodás).
Az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakértői segítséget és iránymutatást nyújtanak a tagjelölt országoknak és a potenciális tagjelölteknek a jövőbeli uniós csatlakozáshoz, konkrétabban pedig a közös agrárpolitika (KAP) és a vidékfejlesztés megvalósításához.
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési ágazat feltételei
Két kritériumcsoport kulcsfontosságú.
Gazdasági szempontok
- Az egyértelmű tulajdonjogokon, működő piacokon, árliberalizáción és a makrogazdasági stabilitáson alapuló működő piacgazdaság megléte
- Az EU-n belüli, valamint az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek okozta versenykényszerrel és piaci erőkkel való megbirkózás képessége
Az EU-ban alkalmazott szabványok
- A mezőgazdasági igazgatási szervek megfelelő kapacitása, különösen az agrárpolitika kialakítása, elemzése és végrehajtása, valamint a támogatások kifizetése és ellenőrzése terén
- Megfelelő igazgatási kapacitás a vidékfejlesztést célzó előcsatlakozási támogatási intézkedések kidolgozásához és végrehajtásához
- Jogszabályi összehangolás és igazgatási kapacitások kialakítása az ökológiai gazdálkodás, a minőségpolitika és egyéb horizontális szempontok területén
- Piaci szinten piaci mechanizmusok kialakítása, beleértve a forgalmazási előírásokat, az árbejelentést, a kvótakezelést, a termelői szervezeteket és az olyan piactámogatási intézkedéseket mint az állami intervenció vagy a rendkívüli intézkedések
Csatlakozási tárgyalások
Az agrártárgyalások középpontjában a jövőbeli KAP-támogatásokkal (közvetlen kifizetések, vidékfejlesztés stb.) kapcsolatos eljárások, illetve az uniós integrációt elősegítő átmeneti intézkedések iránti igények állnak, szem előtt tartva minden egyes ország mezőgazdasági ágazatának sajátos körülményeit.
A KAP működéséhez elengedhetetlenül szükség van nagyszámú kötelező erejű szabályra és azok hatékony közigazgatási érvényesítésére.
Ez azt jelenti, hogy jogszabályokkal kell garantálni az irányítási rendszerek, így a kifizető ügynökségek és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer működését, valamint végre kell tudni hajtani a KAP támogatási rendszereket is.
Az uniós tagság megköveteli egy sor mezőgazdasági termék, többek között a szántóföldi növények, a cukor, az állati eredetű termékek és a különleges növénykultúrák piacának közös szervezését.
Kapcsolódó információk
A csatlakozási folyamat szakaszai
A mezőgazdasági piacok közös szervezése
Stabilizációs és társulási folyamat
A stabilizációs és társulási folyamat közös politikai és gazdasági célokat határoz meg, amelyeket a reformok megerősítésére és a nyugat-balkáni átmenet folyamatának támogatására irányuló szerződéses, gazdasági és pénzügyi eszközök támasztanak alá.
Az EU az alábbi két fő eszközzel segíti a tagjelölt országok stabilizációját, valamint gazdasági és jogi rendszereinek fokozatos közelítését az EU-hoz:
- a stabilizációs és társulási megállapodások, amelyek kereskedelmi kedvezményeket is tartalmaznak;
- az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA).
Tagjelöltek
Albánia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország és Ukrajna a kilenc „tagjelölt” státusszal rendelkező ország.
További információk a tagjelöltekről
Potenciális tagjelöltek
Koszovó „potenciális tagjelölt” státusszal rendelkezik.
További információk a potenciális tagjelöltekről
A bővítés mezőgazdaságra gyakorolt hatásának felmérése
A bővítés időigényes, érdemeken alapuló folyamat. Mivel számos bizonytalanság övezi azt a kérdést, hogy a tagjelölt országok mikor és hogyan csatlakozhatnak az EU-hoz, hasznos átgondolni a bővítés mezőgazdaságra gyakorolt lehetséges hatását. A Bizottság belső műhelytalálkozók keretében külső szakértőkkel folytatott konzultációs folyamatot kezdeményezett annak érdekében, hogy bizonyítékokat és információkat szerezzen be az érdeklődésre számot tartó szakterületekre gyakorolt potenciális hatásokról. A szakmai műhelytalálkozókon folytatott megbeszélések összefoglalója, valamint a részt vevő szakértők előadásai a következő webhelyeken érhetők el:
Kapcsolódó linkek
Az uniós gazdákat támogató és Európa élelmezésbiztonságát szolgáló közös agrárpolitika céljainak, történetének és jelenlegi szabályainak áttekintése
Az EU előmozdítja a vidéki térségek dinamikus működését és fejlődését. A vidékfejlesztési intézkedések – a piaci intézkedésekkel és a jövedelemtámogatással együtt – a közös agrárpolitika központi elemei.
