A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés szerepe

A mezőgazdaság az egyik legösszetettebb, legérzékenyebb és legkritikusabb terület a bővítés folyamatában, mégpedig a következők miatt:

• a mezőgazdaság jelentős mérete (a GDP-n belüli részesedés és a mezőgazdaságban dolgozó lakosság);
• a mezőgazdaság strukturális hiányosságai (önellátó és félig önellátó gazdálkodás).

Az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakértői segítséget és iránymutatást nyújtanak a tagjelölt országoknak és a potenciális tagjelölteknek a jövőbeli uniós csatlakozásra, konkrétabban pedig a közös agrárpolitikában (KAP) és a vidékfejlesztésben való részvételre történő felkészüléshez.

A mezőgazdaságra és a vidékfejlesztési ágazatra vonatkozó feltételek

Két kritériumcsoport kulcsfontosságú.

Gazdasági szempontok

• Az egyértelmű tulajdonjogokon, működő piacokon, árliberalizáción és a makrogazdasági stabilitáson alapuló működő piacgazdaság megléte
• Az EU-n belüli, valamint az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek okozta versenykényszerrel és piaci erőkkel való megbirkózás képessége

Közösségi előírások

• A mezőgazdasági igazgatási szervek megfelelő kapacitása, különösen az agrárpolitika kialakítása, elemzése és végrehajtása, valamint a támogatások kifizetése és ellenőrzése terén
• Megfelelő igazgatási kapacitás a vidékfejlesztést célzó előcsatlakozási támogatási intézkedések, később pedig a közösségi vidékfejlesztési programok kidolgozásához és végrehajtásához
• Jogszabályi összehangolás és igazgatási kapacitások kialakítása az ökológiai gazdálkodás, a minőségpolitika és egyéb horizontális szempontok területén
• Piaci mechanizmusok kialakítása, beleértve a forgalmazási előírásokat, az árakra vonatkozó jelentéstételt, a kvótakezelést, a termelői szervezeteket és az állami intervenciót

Csatlakozási tárgyalások

A mezőgazdaság területén a jövőbeli közvetlen kifizetésekkel és a vidékfejlesztéshez nyújtott támogatással kapcsolatos eljárások, illetve az EU-ba való integrációt elősegítő átmeneti intézkedések iránti igények állnak a csatlakozási tárgyalások középpontjában, szem előtt tartva minden egyes ország mezőgazdasági ágazatának sajátos körülményeit.

A KAP működéséhez elengedhetetlenül szükség van nagyszámú kötelező erejű szabályra és azok hatékony közigazgatási érvényesítésére.

Ez magában foglalja az irányítási rendszerekre, így a kifizető ügynökségekre és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerre irányadó jogszabályokat, valamint a vidékfejlesztési intézkedések végrehajtására vonatkozó kapacitást is.

Az uniós tagság megköveteli egy sor mezőgazdasági termék, többek között a szántóföldi növények, a cukor, az állati eredetű termékek és a szakosodott növénykultúrák piacának közös szervezésbe való integrálását.

Kapcsolódó információk

Lépések a csatlakozás irányába

A mezőgazdasági piacok közös szervezése

Stabilizációs és társulási folyamat

A stabilizációs és társulási folyamat közös politikai és gazdasági célokat határoz meg, amelyeket a reformok megerősítésére és a nyugat-balkáni átmenet folyamatának támogatására irányuló szerződéses, gazdasági és pénzügyi eszközök támasztanak alá.

Az EU-nak az alábbi két fő eszköz áll rendelkezésére a balkáni országok stabilizálására, valamint ezen országok gazdasági és jogi rendszereinek az EU-hoz való közelítésére:

• a stabilizációs és társulási megállapodások, amelyek kereskedelmi kedvezményeket is tartalmaznak;
• az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA).

Tagjelöltek

Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia és Törökország az öt tagjelölt státusszal rendelkező ország.

További információk a tagjelöltekről

Potenciális tagjelöltek

Bosznia-Hercegovina és Koszovó potenciális tagjelölt státusszal rendelkezik.

További információk a potenciális tagjelöltekről