A közös agrárpolitikáról dióhéjban

A közös agrárpolitika céljai

Az EU által 1962-ben létrehozott közös agrárpolitika (KAP) partneri viszonyt teremt a mezőgazdaság és a társadalom között, valamint Európa és az uniós gazdálkodók között. Arra irányul, hogy:

• támogassa az agrártermelőket és javítsa a mezőgazdaság termelékenységét, és ezáltal biztosítsa, hogy a fogyasztók folyamatosan és megfizethető áron hozzájussanak a szükséges élelmiszerekhez;
• tisztességes megélhetést biztosítson az uniós gazdáknak;
• segítse az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a fenntartható erőforrás-gazdálkodást;
• EU-szerte elősegítse a vidéki területek és tájak megőrzését;
• életben tartsa a vidéki térségek gazdaságát azáltal, hogy ösztönzi a munkahelyteremtést a mezőgazdaságban, az agrár-élelmiszeriparban és a kapcsolódó ágazatokban.

A KAP az összes uniós tagország közös szakpolitikája. Irányítása és finanszírozása uniós szinten, uniós költségvetési források felhasználásával történik.

A KAP a 2023–27-es időszakban

Annak érdekében, hogy az európai mezőgazdaság jövőjét biztosítsa, a KAP az évek során továbbfejlődött, igazodva a változó gazdasági viszonyokhoz, valamint a polgárok elvárásaihoz és szükségleteihez.

A 2023–27-es időszakra szóló közös agrárpolitika 2023. január 1-jén lépett hatályba. A 27 uniós országban a mezőgazdasági termelőknek és a vidéki érdekelt feleknek nyújtott támogatás a 2023–27-es időszakra szóló közös agrárpolitika (KAP) jogi keretrendszerén és a Bizottság által jóváhagyott KAP stratégiai tervekben részletesen ismertetett döntéseken alapul. A jóváhagyott terveket a tagállamok úgy dolgozták ki, hogy azok nagymértékben hozzájáruljanak az európai zöld megállapodásban, és a biodiverzitási stratégiában felvázolt törekvések megvalósításához.

A KAP a gyakorlatban

Az agrárgazdálkodás sok szempontból speciális gazdasági ágazat, mely a legtöbb szektortól eltér a következők tekintetében:

• Az élelmiszer-termelés jelentősége ellenére a mezőgazdasági termelők jövedelme mintegy 40%-kal alacsonyabb a többi gazdasági ágazatban fizetett jövedelmeknél.
• A mezőgazdaság jobban függ az időjárási és az éghajlati viszonyoktól, mint sok más gazdasági ágazat.
• A mezőgazdaságban szükségszerűen időt vesz igénybe, hogy a termelők a kínálatot a fogyasztói kereslethez igazítsák: nyilvánvaló, hogy időbe telik több búzát termeszteni vagy több tejet előállítani.

Az agrárium szereplőinek nemcsak a költséghatékonyságról kell gondoskodniuk, hanem arról is, hogy fenntartható és környezetbarát módon termeljenek, és megóvják a talajt és a biológiai sokféleséget.

Az üzleti bizonytalanság és az agrárgazdálkodás környezeti hatása indokolttá teszi a közszféra határozott szerepvállalását a mezőgazdaságban. Ennek jegyében a közös agrárpolitika a következőket biztosítja:

• jövedelemtámogatás – a mezőgazdasági termelők jövedelmének stabilitását közvetlen kifizetések formájában nyújtott jövedelemtámogatás biztosítja, melyben azért részesülnek, mert környezetbarát gazdálkodást folytatnak, és olyan közszolgáltatásokat nyújtanak, amelyekért a piac általában nem fizet (példaként említhető a tájvédelem);
• piaci intézkedések – meghozataluk a nehéz piaci helyzetek kezelését szolgálja, amelyek például akkor alakulnak ki, ha egészségügyi aggályok miatt hirtelen csökken a kereslet, vagy ha a piacon átmeneti túlkínálat miatt esnek az árak;
• vidékfejlesztési intézkedések – nemzeti és regionális programok keretében végrehajtott intézkedések, melyek a vidéki térségekben jelentkező sajátos szükségletek és kihívások kezelését célozzák.

A KAP finanszírozása

A teljes uniós költségvetésből az EU mezőgazdasági termelőinek nyújtott támogatás mértéke tükrözi, mennyire összetett feladatot jelent biztosítani, hogy Unió-szerte folyamatosan rendelkezésre álljanak jó minőségű élelmiszerek. Ennek elérését szolgálja a mezőgazdasági termelőknek nyújtott jövedelemtámogatás, az éghajlatváltozás elleni fellépés és a dinamikus vidéki közösségek fenntartása.

A közös agrárpolitikát a következő két alap finanszírozza az európai uniós költségvetés keretében:

• az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) közvetlen támogatást nyújt és piaci intézkedéseket finanszíroz;
• az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) vidékfejlesztési intézkedésekhez kínál forrásokat.

A kifizetéseket az egyes európai uniós országok kezelik. Az uniós átláthatósági szabályokkal összhangban mindegyik tagország közzéteszi a KAP-kifizetések kedvezményezettjeire vonatkozó információkat.

Kapcsolódó információk

A KAP finanszírozása

Az EU éves költségvetési ciklusa

Az EU költségvetése

A KAP előnyei

A közös agrárpolitika meghatározza azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági termelők társadalmi szerepükkel összhangban gondoskodni tudjanak a következőkről:

Élelmiszer-termelés

• Az Unióban kb. 10 millió mezőgazdasági üzem létezik, és kb. 17 millióan dolgoznak rendszeresen az agrárágazatban. Az európai gazdálkodók biztonságos és kiváló minőségű, egyszersmind megfizethető termékek rendkívül bőséges választékával látják el a lakosságot.
• Európa élelmiszertermékei és kulináris hagyományai világszerte nevezetesek, és az EU világviszonylatban az agrár-élelmiszeripari termékek egyik vezető termelője és nettó exportőre. Kivételes mezőgazdasági adottságainak köszönhetően az EU képes arra, hogy kulcsszerepet töltsön be a világ élelmezésbiztonságának megteremtésében, és ezt a szerepet fel is kell vállalnia.

A vidéki közösségek fejlesztése

• Az európai vidéki térségekben, melyek bővelkednek értékes természeti erőforrásokban, sokak munkahelye kötődik a mezőgazdasághoz. Így van ez azokban az ágazatokban, amelyek gépekkel, épületekkel, üzemanyaggal, műtrágyával, valamint állatgyógyászati szerekkel és állatorvosi szolgáltatásokkal látják el a gazdákat.
• Sok munkavállaló áll alkalmazásban az élelmiszerek előkészítésével, feldolgozásával, csomagolásával, raktározásával, szállításával és kiskereskedelmi értékesítésével foglalkozó cégeknél is. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar együtt csaknem 40 millió munkahelyet biztosít az Európai Unióban.
• Ahhoz, hogy korszerűen, hatékonyan és termelékenyen végezhessék a munkájukat, a gazdáknak, valamint az agráriumhoz kapcsolódó ágazatok szereplőinek könnyen hozzá kell férniük a mezőgazdasággal – így pl. a termelési eljárásokkal és a piaci fejleményekkel – kapcsolatos legújabb információkhoz. 2014 és 2020 között a közös agrárpolitika 18 millió vidéki lakos – azaz az EU vidéki térségeiben élő lakosok 6,4%-a – számára biztosított hozzáférést nagy sebességű technológiákhoz, valamint jobb internetes szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához.

Környezeti szempontból fenntartható gazdálkodás

• A gazdáknak kettős kihívással kell szembenézniük: élelmiszert kell termelniük, egyszersmind óvniuk kell a természetet, és meg kell őrizniük a biológiai sokféleséget. A rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokat körültekintően kell felhasználnunk. Ez élelmiszeriparunk fennmaradásának és életminőségünk megőrzésének elengedhetetlen feltétele – ma, holnap és a távolabbi jövőben is.

A KAP kulcsszereplői

Az Európai Bizottság rendszeresen konzultál a civil párbeszédben részt vevő csoportokkal és a mezőgazdasági bizottságokkal annak érdekében, hogy a lehető legjobb mezőgazdasági jogszabályokat és szakpolitikai intézkedéseket dolgozza ki. Munkáját különböző szakértői csoportok is segítik. A mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport például a tisztességtelen forgalmazói magatartás témájában látja el tanácsokkal az Európai Bizottságot.

A Bizottság hatásvizsgálatokat végez, amikor új uniós jogszabályokat készít elő, dolgoz ki és terjeszt elő, hogy felmérje, indokolt-e az uniós fellépés az adott területen, és milyen lehetséges hatásai lehetnek a különböző megoldásoknak. A hatásvizsgálatok kulcsfontosságú részét képezik az EU minőségi jogalkotási programjának. A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén 2003-ban (félidős értékelés), 2008-ban (állapotfelmérés – SEC(2008) 1885), 2011-ben (A közös agrárpolitika jövője 2020-ig – SEC(2011) 1153 végleges) és 2018-ban (A 2020 utáni stratégiai tervek támogatása – SWD(2018) 301 final) került sor hatásvizsgálatra.

Az Európai Számvevőszék is fontos szerepet játszik a mezőgazdasági kiadások felügyeletében.

A Bizottság rendszeresen tesz közzé jelentéseket „Az európaiak, a mezőgazdaság és a KAP” című Eurobarométer felmérés eredményeiről. Az összes uniós országban elvégzett Eurobarométer felmérés értékes információkkal szolgál arról, hogyan ítélik meg a polgárok a közös agrárpolitikát. A felmérés kérdései többek között a közös agrárpolitika keretében nyújtott támogatás ismertségére és eredményességére, minőségi és környezetvédelmi kérdésekre, valamint a közös agrárpolitika jelentőségére vonatkoznak.

A KAP kiértékelése

A 2023–27-es KAP kiértékelése

Átláthatósági és monitoringkövetelményeivel összhangban a Bizottság online eredménytáblát állított össze, amely bemutatja az egyes uniós országok által nemzeti szinten – jóváhagyott KAP stratégiai tervükben – kitűzött célértékeket. 

A KAP-jogszabályok 44 „eredménymutatót” tartalmaznak, amelyek konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak. Az egyes KAP-stratégiai terveknek nem kell mind a 44 célértéket tartalmazniuk. A célértékek meghatározásánál a tagországok figyelembe veszik a szükségleteket és a nemzeti szinten tervbe vett intézkedéseket. 

A 2014–20-as KAP kiértékelése

A Bizottság a közös monitoring- és értékelési keret révén értékeli ki a közös agrárpolitikát.

A közös monitoring- és értékelési keret arra irányul, hogy a közös agrárpolitika által 2014 és 2020 között elért eredményeket bemutassa, és a közös agrárpolitika hatékonyságát az ún. KAP-mutatók segítségével javítsa.

Jogi háttér

A közös agrárpolitika jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés.

A 2023–27-es időszakra szóló közös agrárpolitikát a következő három rendelet szabályozza, amelyeket általánosságban véve 2023. január 1-jétől kell alkalmazni:

• a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2021/2116 rendelet;
• a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2021/2115 rendelet;
• a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2021/2117 rendelet; a mezőgazdasági termékek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet; az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőiről szóló 251/2014/EU rendelet; az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet.

A 2014–20-as időszakra szóló közös agrárpolitika különböző alkotóelemeit az alábbi négy rendelet határozza meg:

• a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályokról szóló 1307/2013/EU rendelet;
• a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet;
• a vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU rendelet;
• a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló 1306/2013/EU rendelet.

2021–22-ben az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó (EU) 2020/2220 rendelet volt hatályban, mely megállapította az EMGA és az EMVA alapból az említett években nyújtandó támogatás feltételeit, valamint meghosszabbította és módosította a korábbi rendeletek egyes előírásait. A rendelet az új közös agrárpolitika kezdetéig hatályban maradt.

A közös agrárpolitikát a Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága irányítja. A Bizottság felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a közös agrárpolitika végrehajtása céljából.

Kapcsolódó információk

A hatályos jogszabályok jegyzéke

Az uniós jogalkotási folyamat ismertetése