A közös agrárpolitika céljai
Az 1962-ben létrehozott közös agrárpolitika (KAP) partneri viszonyt teremt a mezőgazdaság és a társadalom, valamint Európa és az európai gazdálkodók között. A közös agrárpolitika arra irányul, hogy:
- támogassa az agrártermelőket és javítsa a mezőgazdaság termelékenységét, és ezáltal biztosítsa, hogy a fogyasztók folyamatosan és megfizethető áron hozzájussanak a szükséges élelmiszerekhez;
- tisztességes megélhetést biztosítson az uniós gazdáknak;
- segítse az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a fenntartható erőforrás-gazdálkodást;
- EU-szerte elősegítse a vidéki területek és tájak megőrzését;
- életben tartsa a vidéki térségek gazdaságát azáltal, hogy ösztönzi a munkahelyteremtést a mezőgazdaságban, az agrár-élelmiszeriparban és a kapcsolódó ágazatokban.
A közös agrárpolitika az összes uniós tagország közös szakpolitikája. Irányítása és finanszírozása uniós szinten, uniós költségvetési források felhasználásával történik.
A közös agrárpolitika 60. évének megünneplése
A közös agrárpolitika 60. évfordulója alkalmából a Bizottság a Tanáccsal és a francia elnökséggel összefogva kiállítást szervezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2022. április 7-i luxembourgi ülésén. A kiállítás nyomon követi a KAP történetét a 60 évvel ezelőtti eredetétől az EU jelenlegi közös agrárpolitikáig. Számos beszámolót ad közre mezőgazdasági termelőktől Európa-szerte, és részletesen bemutatja az új uniós agrárpolitikát és a jövőre vonatkozó céljait.
Ha szeretné alaposabban megismerni az 1962-ben életre hívott közös agrárpolitika történetét 13 fejezetben, kattintson a lenti ikonra.
A közös agrárpolitika a gyakorlatban
Az agrárgazdálkodás sok szempontból speciális gazdasági ágazat, mely a legtöbb szektortól eltér a következők tekintetében:
- Az élelmiszer-termelés jelentősége ellenére a mezőgazdasági termelők jövedelme mintegy 40%-kal alacsonyabb a többi gazdasági ágazatban fizetett jövedelmeknél.
- A mezőgazdaság jobban függ az időjárási és az éghajlati viszonyoktól, mint sok más gazdasági ágazat.
- A mezőgazdaságban szükségszerűen időigényes folyamat az, hogy a termelők a kínálatot a fogyasztói kereslethez igazítsák: nyilvánvaló, hogy időbe telik több búzát termeszteni vagy több tejet előállítani.
Az agrárium szereplőinek nemcsak a költséghatékonyságról kell gondoskodniuk, hanem arról is, hogy fenntartható és környezetbarát módon termeljenek, és megóvják a talajt és a biológiai sokféleséget.
Az üzleti bizonytalanság és az agrárgazdálkodás környezeti hatása indokolttá teszi a közszféra határozott szerepvállalását a mezőgazdaságban. Ennek jegyében a közös agrárpolitika a következőket biztosítja:
- jövedelemtámogatás – a mezőgazdasági termelők jövedelmének stabilitását közvetlen kifizetések formájában nyújtott jövedelemtámogatás biztosítja, melyben azért részesülnek, mert környezetbarát gazdálkodást folytatnak, és olyan közszolgáltatásokat nyújtanak, amelyekért a piac általában nem fizet (példaként említhető a tájvédelem);
- piaci intézkedések – meghozataluk a nehéz piaci helyzetek kezelését szolgálják, amelyek például akkor alakulnak ki, ha egészségügyi aggályok miatt hirtelen csökken a kereslet, vagy ha a piacon átmeneti túlkínálat miatt esnek az árak;
- vidékfejlesztési intézkedések – nemzeti és regionális programok keretében végrehajtott intézkedések, melyek a vidéki térségekben jelentkező sajátos szükségletek és kihívások kezelését célozzák.
A közös agrárpolitika finanszírozása
A teljes uniós költségvetésből az EU mezőgazdasági termelőinek nyújtott támogatás mértéke tükrözi, mennyire összetett feladatot jelent biztosítani, hogy Unió-szerte folyamatosan rendelkezésre álljanak jó minőségű élelmiszerek. Ennek elérését szolgálja a mezőgazdasági termelőknek nyújtott jövedelemtámogatás, az éghajlatváltozás elleni fellépés és a dinamikus vidéki közösségek fenntartása.
A közös agrárpolitikát a következő két alap finanszírozza az európai uniós költségvetés keretében:
- az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) közvetlen támogatást biztosít és piaci intézkedéseket finanszíroz;
- az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) vidékfejlesztési intézkedésekhez nyújt forrásokat.
A kifizetéseket az egyes európai uniós országok kezelik. Az uniós átláthatósági szabályokkal összhangban mindegyik tagország közzéteszi a KAP-kifizetések kedvezményezettjeire vonatkozó információkat.
Kapcsolódó információk
A közös agrárpolitika finanszírozása
Az EU éves költségvetési ciklusa
A közös agrárpolitika előnyei
A közös agrárpolitika meghatározza azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági termelők társadalmi szerepükkel összhangban gondoskodni tudjanak a következőkről:
Élelmiszerek előállítása
- Az Unióban kb. 10 millió mezőgazdasági üzem létezik, és kb. 22 millióan dolgoznak rendszeresen az agrárágazatban. Az európai gazdálkodók biztonságos és kiváló minőségű, egyszersmind megfizethető termékek rendkívül bőséges választékával látják el a lakosságot.
- Európa élelmiszertermékei és kulináris hagyományai világszerte nevezetesek, és az EU világviszonylatban az agrár-élelmiszeripari termékek egyik vezető termelője és nettó exportőre. Kivételes mezőgazdasági adottságainak köszönhetően az EU képes arra, hogy kulcsszerepet töltsön be a világ élelmezésbiztonságának megteremtésében, és ezt a szerepet fel is kell vállalnia.
A vidéki közösségek fejlesztése
- Az európai vidéki térségekben, melyek bővelkednek értékes természeti erőforrásokban, sokak munkahelye kötődik a mezőgazdasághoz. Így van ez azokban az ágazatokban, amelyek gépekkel, épületekkel, üzemanyaggal, műtrágyával, valamint állatgyógyászati szerekkel és állatorvosi szolgáltatásokkal látják el a gazdákat.
- Sok munkavállaló áll alkalmazásban az élelmiszerek előkészítésével, feldolgozásával, csomagolásával, raktározásával, szállításával és kiskereskedelmi értékesítésével foglalkozó cégeknél. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar együtt csaknem 40 millió munkahelyet biztosít az Európai Unióban.
- Ahhoz, hogy korszerűen, hatékonyan és termelékenyen végezhessék a munkájukat, a gazdáknak, valamint az agráriumhoz kapcsolódó ágazatok szereplőinek könnyen hozzá kell férniük a mezőgazdasággal – így pl. a termelési eljárásokkal és a piaci fejleményekkel – kapcsolatos legújabb információkhoz. 2014 és 2020 között a közös agrárpolitika 18 millió vidéki lakos – azaz az uniós vidéki lakosság 6,4%-a – számára tette lehetővé a hozzáférést a nagy sebességű technológiákhoz, valamint a jobb internetes szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához.
Környezeti szempontból fenntartható gazdálkodás
- A gazdáknak kettős kihívással kell szembenézniük: élelmiszert kell termelniük, egyszersmind óvniuk kell a természetet, és meg kell őrizniük a biológiai sokféleséget. A rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokat körültekintően kell felhasználnunk. Ez élelmiszeriparunk fennmaradásának és életminőségünk megőrzésének elengedhetetlen feltétele – ma, holnap és a távolabbi jövőben is.
A közös agrárpolitika kulcsszereplői
Az Európai Bizottság rendszeresen konzultál a civil párbeszédben részt vevő csoportokkal és a mezőgazdasági bizottságokkal annak érdekében, hogy a lehető legjobb mezőgazdasági jogszabályokat és szakpolitikai intézkedéseket dolgozza ki. Munkáját különböző szakértői csoportok is segítik. A mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport például a tisztességtelen forgalmazói magatartás témájában látja el tanácsokkal az Európai Bizottságot.
A Bizottság hatásvizsgálatokat végez, amikor új uniós jogszabályokat készít elő, dolgoz ki és terjeszt elő, hogy felmérje, indokolt-e az uniós fellépés az adott területen, és milyen lehetséges hatásai lehetnek a különböző megoldásoknak. A hatásvizsgálatok kulcsfontosságú részét képezik az EU minőségi jogalkotási programjának. A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén 2003-ban (félidős értékelés), 2008-ban (állapotfelmérés, SEC(2008) 1885), 2011-ben (A közös agrárpolitika jövője 2020-ig, SEC(2011) 1153 végleges) és 2018-ban (A 2020 utáni stratégiai tervek támogatása, SWD(2018) 301 final) került sor hatásvizsgálatra.
Az Európai Számvevőszék is fontos szerepet játszik a mezőgazdasági kiadások felügyeletében.
A Bizottság rendszeresen tesz közzé jelentéseket „Az európaiak, a mezőgazdaság és a KAP” című Eurobarométer felmérés eredményeiről. Az összes uniós országban elvégzett Eurobarométer felmérés értékes információkkal szolgál arról, hogyan ítélik meg a polgárok a közös agrárpolitikát. A felmérés kérdései többek között a közös agrárpolitika keretében nyújtott támogatás ismertségére, eredményességére, minőségi és környezetvédelmi kérdésekre, valamint a közös agrárpolitika jelentőségére vonatkoznak.
A közös agrárpolitika kiértékelése
A Bizottság a közös monitoring- és értékelési keret révén értékeli ki a közös agrárpolitikát.
A közös monitoring- és értékelési keret arra irányul, hogy a közös agrárpolitika által 2014 és 2020 között elért eredményeket bemutassa, és a közös agrárpolitika hatékonyságát az ún. KAP-mutatók segítségével javítsa.
Az új közös agrárpolitika
Annak érdekében, hogy az európai mezőgazdaság jövőjét biztosítsa, a közös agrárpolitika az évek során továbbfejlődött, igazodva a változó gazdasági viszonyokhoz, valamint a polgárok elvárásaihoz és szükségleteihez.
2018 júniusában az Európai Bizottság jogalkotási javaslatokat terjesztett elő új közös agrárpolitika létrehozására. A javaslatok egyszerűbb és hatékonyabb szakpolitikát körvonalaztak, amely az európai zöld megállapodás fenntarthatósági célkitűzéseinek megvalósítását is a zászlajára tűzi.
Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti mélyreható tárgyalásokat követően megállapodás született a közös agrárpolitika reformjáról, és 2021. december 2-án sor került az új közös agrárpolitika hivatalos elfogadására. Az új közös agrárpolitikát 2023. január 1-jétől kell végrehajtani.
Jogi háttér
A közös agrárpolitika jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés.
A közös agrárpolitika különböző alkotóelemeit az alábbi négy rendelet határozza meg:
- 1307/2013/EU rendelet a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályokról
- 1308/2013/EU rendelet a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról
- 1305/2013/EU rendelet a vidékfejlesztési támogatásról
- 1306/2013/EU rendelet a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról
Az új KAP három rendeletből áll, amelyek főszabályként 2023. január 1-jétől lesznek alkalmazandók:
- (EU) 2021/2116 rendelet a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről
- (EU) 2021/2115 rendelet a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez nyújtott támogatásra vonatkozó szabályokról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről
- (EU) 2021/2117 rendelet a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet és az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet módosításáról
2021-ben és 2022-ben az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó (EU) 2020/2220 rendelet van hatályban, mely megállapítja az EMGA és az EMVA alapból az ebben a két évben nyújtandó támogatás feltételeit, valamint módosítja a korábbi rendeletek egyes előírásait. Az új közös agrárpolitika kezdetéig hatályban marad.
A közös agrárpolitikát a Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága irányítja. A Bizottság felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a közös agrárpolitika végrehajtása céljából.
Kapcsolódó információk
- 2023
Az új jogi keret elfogadását követően az új közös agrárpolitika stratégiai terveit 2023. január 1-jétől mindegyik uniós országban végre kell hajtani.
- 2021-2022
Ezekben az években átmeneti rendelet van hatályban, mely meghosszabbítja a 2014–2020-as időszakban hatályos szabályok többségét, ugyanakkor biztosítja a közös agrárpolitika stratégiai terveiben előirányzott intézkedésekre való zökkenőmentes átállást is.
- 2021
Hosszas tárgyalásokat követően az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság megállapodik a KAP további reformjáról. Ez az ideiglenes politikai megállapodás lehetővé teszi, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2021 őszén hivatalosan jóváhagyja a szükséges jogszabályokat.
- 2013
Ismét megújul a közös agrárpolitika annak érdekében, hogy versenyképesebbé váljon a mezőgazdasági ágazat, ösztönzést nyerjen a fenntartható gazdálkodás és az innováció, javuljanak a vidéki térségek foglalkoztatási és növekedési statisztikái, és a pénzügyi támogatás mindenekelőtt az aktív termelőkhöz jusson el. A megreformált közös agrárpolitika készen áll a 2014-2020-as programozási időszakra.
- 2003
A közös agrárpolitika ismét reform tárgya, melynek eredményeként megszűnik a kapcsolat a támogatás és a termelés mennyisége között. A termelők immár jövedelemtámogatást kapnak, aminek azonban feltétele, hogy gondoskodjanak a mezőgazdasági területekről, és megfeleljenek bizonyos élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi, állategészségügyi és állatjóléti követelményeknek.
- 1992
A piactámogatásról a termelők támogatására helyeződik át a hangsúly a közös agrárpolitikában. Az ártámogatás fokozatosan csökken, és a termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések rendszere lép a helyébe. A gazdák ösztönzést kapnak, hogy környezetkímélőbb termelési módszereket alkalmazzanak.
A reform egybeesik az 1992-es Rio de Janeiró-i Föld-csúcstalálkozóval, ahol megfogalmazódik a fenntartható fejlődés elve.
- 1984
A gazdaságok annyira termelékennyé válnak, hogy a szükségesnél több élelmiszert állítanak elő. Több intézkedés születik annak érdekében, hogy a termelés szintje közeledjen a piaci szükségletekhez.
- 1962
Megszületik a közös agrárpolitika. Az eredeti elképzelés szerint a közös agrárpolitikának azt kell céloznia, hogy megfizethető árú élelmiszerekkel lássa el az embereket, és megfelelő életszínvonalat biztosítson a mezőgazdasági termelőknek.
Kapcsolódó linkek
CAP Strategic Plans explained
National level CAP Strategic Plans will combine a wide range of local and EU-level objectives to deliver targeted, tangible results.
CAP Strategic Plans by country
Information on the delivery and application of the common agricultural policy (CAP) in each EU country.