Mezőgazdaság a bővítési országokban

A bővítési országok státusza

Az EU hét ország – hat nyugat-balkáni ország, valamint Törökország – számára biztosította az uniós tagság lehetőségét, feltéve, hogy teljesítik a demokráciára, az emberi jogokra és a jogállamiságra vonatkozó kulcsfontosságú koppenhágai kritériumokat, és működő piacgazdasággal rendelkeznek.

Az országok a csatlakozási folyamat különböző szakaszaiban vannak.

• Azok az országok, amelyek megfelelnek a koppenhágai kritériumoknak, az Európai Tanácstól "jelölti" státuszt kaptak. Ezt a státuszt jelenleg Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország birtokolja.
• Azok az országok, amelyek még nem bizonyították a koppenhágai kritériumok teljesítését, potenciális tagjelöltnek minősülnek. Ezt a jogállást jelenleg Bosznia-Hercegovina és Koszovó birtokolja (Koszovó megnevezése nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244. sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével).

Jelöltek

Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország az az öt ország, amely tagjelölt státusszal rendelkezik.

Albánia

Mezőgazdaság Albániában

A mezőgazdaság az albán gazdaság egyik fő ágazata, amely az ország GDP-jének mintegy 23%-át termeli, és az összes foglalkoztatott mintegy 43%-ának ad munkát.

A mezőgazdasági hasznosítású terület (UAA) 1,18 millió hektár (ha), ami az ország teljes földterületének 40,5%-a. A mezőgazdasági hasznosítású terület fele szántóterület, 43 %-a állandó gyepterület, 7 %-a pedig állandó növénykultúrával beültetett földterület.

A mezőgazdasági termelés 2003 óta évente átlagosan 3–3,5%-kal nőtt. A terméshozam növekedése jelentős volt a szőlő, a burgonya, a szarvasmarha- és kecsketej, a tojás, a gyümölcs és a takarmány esetében. A gyümölcstermelés (a szőlőt is beleértve) 2000 és 2008 között 70%-kal, az állattenyésztés 21%-kal, a szántóföldi növények termesztése pedig 10%-kal nőtt (annak ellenére, hogy a búzatermő területek jelentősen csökkentek). A zöldségtermesztés jelentősen megnőtt, különösen az üvegházakban.

Albániában a mezőgazdaság előtt álló legnagyobb problémák a következők:

• a vidéki területekről kiinduló migráció
• a gazdaságok nagyon korlátozott mérete (átlagosan 1,2 hektár, szemben az EU-ban található 14 hektárral)
• a termékek nem megfelelő forgalmazása
• fejletlen öntöző- és vízelvezető rendszerek
• alacsony szintű technológia
• a mezőgazdasági termelők gyenge szervezettsége és a feldolgozóipar alacsony fejlettségi szintje.

Kapcsolódó információk

Albánia teljes csatlakozási folyamata

EU–Albánia agrár-élelmiszeripari kereskedelem

Montenegró

Montenegróval 2012 júniusában kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, a mezőgazdaságról és vidékfejlesztésről szóló 11. fejezet 2016. decemberi megnyitásával. Montenegrónak két tárgyalási zárókritériumot kell teljesítenie: egy integrált igazgatási és kontrollrendszer létrehozására irányuló végrehajtási terv, valamint egy kifizető ügynökség létrehozására irányuló végrehajtási terv.

Mezőgazdaság Montenegróban

Montenegró területe 13 812 négyzetkilométer, ami az EU 0,35%-át teszi ki. A mezőgazdasági földterületek a teljes terület 38%-át (517 000 ha) teszik ki. A viszonylag kis területet lefedő és a mediterrán éghajlat előnyeit élvező montenegrói mezőgazdaság meglehetősen diverzifikált – a part menti régióban olajbogyót és citrusféléket termesztenek, a központi területeken korai szezonális zöldségeket és dohányt termesztenek, északon pedig külterjes juhtenyésztést folytatnak.

A mezőgazdasági hasznosítású földterületek átlagos mérete gazdaságonként 4,6 hektár, de fontos hangsúlyozni, hogy a mezőgazdasági üzemek 72%-a 2 hektár vagy annál kisebb méretű. A gazdaság szerkezetét kis családi gazdaságok uralják, amelyek főként saját fogyasztásra termelnek.

A mezőgazdaság messze a vidéki lakosság legnagyobb tevékenysége – több mint 60 000 háztartás szerzi jövedelmét részben vagy egészben a mezőgazdaságból.

Kapcsolódó információk

Montenegró általános csatlakozási folyamata

EU–Montenegró agrár-élelmiszeripari kereskedelem

Észak-Macedónia

Észak-Macedónia mezőgazdasága

Észak-Macedónia tengerparttal nem rendelkező ország, amely nagyon hegyvidéki és nagy völgyek metszik. A dombok és hegyek a szárazföldi terület mintegy 79%-át teszik ki, az egyensúly pedig síkságokból (19%) és természetes tavakból (2%) áll.

Az ország teljes területén belül:

• 1,261 millió hektár, azaz 50,1% mezőgazdasági földterület (művelt földterület, állandó legelő és rét, állandó kultúrák termesztésére használt földterület és konyhakert);
• 44,3% erdők alatt van;
• körülbelül 4% víz és egyéb felületek.

2013-ban a megművelt földterületek mintegy 509 000 hektárt tettek ki, ami a teljes mezőgazdasági földterület mintegy 40%-a. A teljes megművelt terület 81%-a szántóföld és kert, 3%-a gyümölcsös, 4%-a szőlőültetvény, míg a rétek 11%-ot tesznek ki.

Az ország nagyrészt dombos és hegyvidéki. A kontinentális és szubmediterrán éghajlat kombinációja, amelyet hosszú, meleg nyarak és rövid, viszonylag enyhe telek jellemeznek, valamint a termékeny talaj általában kiváló feltételeket biztosít számos élelmiszer előállításához.

A mezőgazdasági ágazat szerkezetét kis méretű családi gazdaságok jellemzik, amelyek saját tulajdonúak vagy béreltek, és rendkívül széttagoltak kis parcellákra. Az állami gazdaságok általában sokkal nagyobbak.

A bruttó mezőgazdasági termelés túlnyomó többségét (körülbelül 70%-át) a növénytermesztés termeli, amelyhez elsősorban a búza és a zöldségek járulnak hozzá. A burgonya, a paradicsom és a paprika uralja a zöldségtermesztést, és Észak-Macedóniát a feldolgozott zöldségek nettó exportőrévé teszi. További fontos mezőgazdasági termékek a gyümölcs, a gabonafélék, a dohány és a bortermelésre szánt szőlő, valamint a közvetlen fogyasztás. Az állattenyésztésnek kisebb jelentősége van, mivel ebben az alágazatban a tejtermelés és a tehéntejtermelés dominál.

A mezőgazdasági ágazat a GDP közel 10%-át teszi ki, és viszonylag stabil. Mint sok nyugat-balkáni országban, a lakosság közel fele vidéki területeken él. Hivatalosan a munkaerő közel egyötöde a mezőgazdaságban dolgozik. A mezőgazdaság mindig is lengéscsillapítóként szolgált az iparban és a gazdaság más ágazataiban végbemenő társadalmi-gazdasági és strukturális változásokhoz.

Az agrár-élelmiszeripari feldolgozóipar mindig is fontos szerepet játszott Észak-Macedóniában. A privatizáció elmúlt 10 évében az iparág politikai változásoktól és a piacgazdasághoz való alkalmazkodás nehézségeitől szenvedett. Az elmúlt években javult a helyzet, és piacorientáltabb megközelítést alkalmaztak.

Az EU és Észak-Macedónia közötti kapcsolatok

Észak-Macedónia volt az első ország a régióból, amely 2001-ben aláírta a stabilizációs és társulási megállapodást. Észak-Macedónia 2004. március 22-én nyújtotta be európai uniós tagság iránti kérelmét. 2009 végén a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az ország megfelelő mértékben megfelelt a tagsági kritériumoknak, és ajánlást tett a tárgyalások megkezdésére, amelyet a következő években megismételt.

Tagjelölt országként Észak-Macedónia jogosult az IPA-támogatás öt alkotóelemére, köztük az IPARD-ra, azaz a vidékfejlesztési alkotóelemre. Az IPARD-program részletes célkitűzéseket határoz meg a mezőgazdasági ágazat számára, és felvázolja az ezek elérésére irányuló intézkedéseket.

Kapcsolódó információk

Észak-Macedónia általános csatlakozási folyamata

EU–Észak-Macedónia agrár-élelmiszeripari kereskedelem

Szerbia

2014 januárjában megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Szerbiával. A 11. fejezettel (Mezőgazdaság és vidékfejlesztés) kapcsolatos tárgyalások még nem kezdődtek meg.

Mezőgazdaság Szerbiában

Szerbia mezőgazdasági hasznosítású területe 3,44 millió hektár, amely a teljes terület 43%-át teszi ki. A legelterjedtebb földhasználat a szántóterület (73%), amelyet állandó gyepterület és növénykultúrák követnek. A gazdag szárazföldi erőforrásokkal és kedvező éghajlattal jellemzett mezőgazdaság a szerb gazdaság létfontosságú ágazata.

A 631 552 mezőgazdasági üzem közel fele kevesebb, mint két hektár, és a területnek csak 8%-át használja. A szerb terep a Vajdaság északi sík és gazdag alföldjeitől (növénytermesztésre és zöldségtermesztésre alkalmas) a közép-szerbiai dombos terepig és az ország keleti, nyugati és déli határain fekvő magas hegyekig terjed (juh- és szarvasmarha-tenyésztésre, valamint gyümölcs- és bortermelésre alkalmas).

Szerbia jelentős komparatív előnyökkel rendelkezik a mezőgazdaságban a kiváló minőségű mezőgazdasági földterületek bősége, a stratégiai kereskedelmi helyszín és a magas szintű oktatás miatt.

Kapcsolódó információk

Szerbia általános csatlakozási folyamata

EU–Szerbia agrár-élelmiszeripari kereskedelem

Törökország

Mezőgazdaság Törökországban

A mezőgazdaság kulcsfontosságú Törökország számára, mind társadalmi, mind gazdasági szempontból. Törökország teljes földterületének mintegy fele mezőgazdasági hasznosítású, ami valamivel meghaladja az uniós átlagot. Törökország csatlakozása tehát mintegy 39 millió hektárral növelné az EU mezőgazdasági területét, amely a teljes mezőgazdasági terület 20%-át tenné ki. 2014-ben a munkaerő 21%-át a mezőgazdaságban foglalkoztatták.

A törökországi mezőgazdasági üzemek szerkezete hasonlóságot mutat néhány új uniós országgal. A 2011-es népszámlálás szerint Törökországban mintegy 3 millió mezőgazdasági üzem működik (szemben az EU-ban található mintegy 12 millióval), amelyek többsége családi munkát végző családi gazdaság. A gazdaságok kisebbek az uniós átlagnál (6 hektár, szemben az uniós 13 hektárral).

Az önellátó és félig önellátó gazdálkodás a török mezőgazdaság fontos jellemzője. Ezekben a gazdaságokban a termelési tényezők termelékenysége jellemzően alacsony, és a termékeknek csak kis részét forgalmazzák.

A szántóföldi növények ágazatában Törökország jelentős termelő. 2017-ben Törökországban a gabonatermelés (beleértve a rizst is) 36 millió tonna volt. Törökország a világ egyik legnagyobb szereplője a diófélék, különösen a mogyoró előállításában, amelynek a világ legnagyobb exportőre. Törökország minőség/ár aránya éghajlata és alacsony munkaerőköltségei miatt nagyon versenyképes.

Más növények esetében Törökország (uniós és világviszonylatban is) versenyképes termelője bizonyos nagymagvú hüvelyeseknek, például csicseriborsónak és lencsének, gyapotnak, valamint bizonyos minőségű cukornak, dohánynak és olívaolajnak. Az állatok és az állati termékek tekintetében Törökország fokozottan védett piaccal rendelkezik, amely behozatali korlátozásokat is magában foglal. Az egy főre jutó török húsfogyasztás az uniós átlag körülbelül egyötöde; a juhhús esetében magasabb, mint az EU-ban. A tehéntej fogyasztása az uniós szint felét teszi ki, míg a tojás fogyasztása valamivel alacsonyabb szinten történik, mint az EU-ban.

Kapcsolódó információk

Törökország általános csatlakozási folyamata

EU–Törökország agrár-élelmiszeripari kereskedelem

Potenciális jelöltek

Bosznia-Hercegovina és Koszovó „potenciális tagjelölt” státusszal rendelkezik.

Bosznia-Hercegovina

Mezőgazdaság Bosznia-Hercegovinában

A mezőgazdaság az egyik legfontosabb gazdasági tevékenység Bosznia-Hercegovinában. 2016-ban az ország 2,2 millió hektár mezőgazdasági területtel rendelkezett, az ország 5,113 millió hektáros összterületéből. Ebből 1,6 millió hektár szántóföld, 600 000 hektár pedig legelő volt.

Bosznia-Hercegovina viszonylag szegény a mezőgazdasági erőforrások terén: az ország nagy része hegyvidéki (a terület 66%-a hegyvidéki vagy dombos), és csak 20%-a (kb. 1 millió hektár) alkalmas intenzív gazdálkodásra. A gyepterületek és hegyvidéki legelők magas rendelkezésre állása potenciális előnyre utal az állattenyésztés és a tejtermékek termelése szempontjából. Gyümölcsösök és szőlőültetvények mintegy 100 000 hektáron terülnek el.

A mezőgazdasági ágazat szerkezetét kis méretű családi gazdaságok jellemzik, amelyeket nagyrészt otthoni fogyasztásra állítanak elő – a mezőgazdasági üzemek több mint 50%-a a becslések szerint 3 hektárnál kisebb.

Bosznia-Hercegovinában a mezőgazdasági termelést a növénytermesztés uralja, az állattenyésztés a teljes termelés kevesebb mint egyharmadát teszi ki. Az elmúlt években a tehéntejtermelés növekedése miatt ez az arány kismértékben nőtt. Gazdasági szempontból az ország mezőgazdaságának legfontosabb alágazata a zöldség. Nagy jelentőséggel bír a friss tehéntej, a kukorica és a burgonya is.

Az EU és Bosznia-Hercegovina közötti kapcsolatok

Bosznia-Hercegovina részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban, és elkötelezett amellett, hogy részt vegyen a szükséges politikai, gazdasági és társadalmi reformokban, amelyek az EU-val való szorosabb kapcsolathoz és esetleges jövőbeli csatlakozáshoz vezetnek.

A stabilizációs és társulási megállapodásról (STM) szóló tárgyalások 2005 novemberében kezdődtek meg. 2008. június 16-án aláírták az STM-et, de az csak 2015 júniusában lépett hatályba.

Az EU 690 millió EUR összegű előcsatlakozási forrással a legnagyobb pénzügyi támogatást nyújtja Bosznia-Hercegovinának.

Kapcsolódó információk

Bosznia-Hercegovina általános csatlakozási folyamata

EU–Bosznia-Hercegovina agrár-élelmiszeripari kereskedelem

Koszovó*

*Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244. sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

Koszovó mezőgazdasága

A koszovói mezőgazdasági üzemek nagyon kicsik és többnyire félig önellátóak. Az egy családra jutó átlagos földterület körülbelül 3,2 hektár, amelyből átlagosan 1,6 hektár szántóterület, amely jellemzően hat-nyolc parcellára oszlik. A gazdaságok 97 %-a 5 hektárnál kisebb, míg a 10 hektárnál nagyobb gazdaságok kevesebb mint 1 %-a.

Hasonlóképpen, az állomány mérete kicsi. A szarvasmarhákkal rendelkező háztartások többsége 1-3 tehenet tart. Amellett, hogy a mezőgazdaság a gazdaság egyik legfontosabb ágazata, szociális biztonsági hálót is biztosít számos olyan szegény és idős ember számára, akiknek megélhetése az önellátó gazdálkodástól függ. Az élelmiszer-kiadások a háztartások összes kiadásának nagy részét teszik ki.

Kapcsolódó információk

Koszovó általános csatlakozási folyamata

EU–Koszovó agrár-élelmiszeripari kereskedelem