Skip to main content
Agriculture and rural development

Mezőgazdaság a bővítési országokban

A bővítési országok státusza

Hét olyan ország van jelenleg, amelynek az EU kilátásba helyezte a csatlakozást: a hat nyugat-balkáni ország és Törökország uniós tagságának feltétele, hogy teljesítsék az ún. koppenhágai kritériumokat, azaz tiszteletben tartsák a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot, valamint hogy piacgazdaságuk jól működjön.

Ezek az országok a csatlakozási folyamat különböző szakaszában járnak:

  • Az Európai Tanács „tagjelölt” státuszt nyújtott azoknak az országoknak, amelyek teljesítették a koppenhágai kritériumokat. Ezek az országok: Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország.
  • A koppenhágai kritériumokat még nem teljesítő országok a „potenciális tagjelöltek”: Bosznia–Hercegovina és Koszovó. (A Koszovó megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az ENSZ BT 1244. határozatával és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével).

Tagjelöltek

Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia és Törökország az öt tagjelölt státusszal rendelkező ország.

A mezőgazdaság gazdasági jelentősége (frissítve: 2019. március)
AlbániaMontenegróÉszak-MacedóniaSzerbiaTörökország
Terület (km​2​)28 75013 81225 71388 407783 562
Népesség (millió fő)2,80,62,17,278,7

Népsűrűség (km​2​)

9745,083,581,9100,4
GDP (USD)13 milliárd4,84 milliárd10,9 milliárd42,5 milliárd851,5 milliárd

Egy főre jutó GDP (USD)

4 3207 7825 3115 90010 940
A mezőgazdaság GDP-n belüli százalékos aránya22,982,97,57,5

Albánia

Albánia mezőgazdasága

A mezőgazdaság az albán gazdaság egyik fő ágazata: az ország GDP-jének mintegy 23%-át állítja elő és a munkavállalók mintegy 43%-át foglalkoztatja.

A mezőgazdasági hasznosítású terület 1,18 millió hektár, ami az ország területének 40,5%-át teszi ki. A mezőgazdasági hasznosítású terület fele szántóterület, 43%-a állandó gyepterület, 7%-a pedig állandó kultúrával beültetett földterület.

A mezőgazdasági termelés 2003 óta átlagosan 3–3,5%-os növekedést mutat. A terméshozam jelentős mértékben nőtt a szőlő, a burgonya, a tehén- és kecsketej, a tojás, a gyümölcs és a takarmány esetében. A gyümölcstermesztés (beleértve a szőlőt is) 2000 és 2008 között 70%-kal, az állattenyésztés 21%-kal, a szántóföldi növények termesztése pedig 10%-kal nőtt (jóllehet a búzatermő területek jelentősen csökkentek). A zöldségtermesztés is számottevően növekedett, különösen az üvegházakban.

Albánia mezőgazdaságának leglényegesebb problémái a következők:

  • a vidéki népesség elvándorlása,
  • a kis méretű gazdaságok (átlagosan 1,2 hektár, míg az EU-átlag 14 hektár),
  • a termékek piaci értékesítésében mutatkozó hiányosságok,
  • korszerűtlen öntöző- és vízelvezető rendszerek,
  • korszerűtlen technológia,
  • a mezőgazdasági termelők szervezeteinek hiányosságai és a feldolgozóipar alacsony fejlettségi szintje.

Kapcsolódó információk

A csatlakozási folyamat áttekintése: Albánia

Agrár-élelmiszeripari kereskedelem az EU és Albánia között

Montenegró

Montenegróval 2012 júniusában kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások; a mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel foglalkozó 11. fejezettel kapcsolatos egyeztetések 2016 decemberében indultak. Montenegrónak két tárgyalási zárókritériumot kell teljesítenie: végrehajtási tervet kell benyújtania integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer és egy kifizető ügynökség létrehozására.

Montenegró mezőgazdasága

Montenegró területe 13 812 négyzetkilométer, ami megegyezik az EU területének 0,35%-ával. Az ország területének 38%-a (517 ezer hektár) számít mezőgazdasági területnek. A mediterrán éghajlatú ország viszonylag kis területen helyezkedik el, mezőgazdasága pedig meglehetősen változatos: a part menti területeken olajbogyót és citrusféléket termesztenek; az ország középső részén korai szezonális zöldségekkel és dohánnyal foglalkoznak; az északi területeken pedig külterjes juhtenyésztést folytatnak.

Gazdaságonként átlagosan 4,6 hektár mezőgazdasági terület áll rendelkezésre, ám lényeges, hogy 72%-uk kevesebb mint 2 hektáron gazdálkodik. A struktúrát túlnyomóan kis családi gazdaságok uralják, melyek jellemzően saját fogyasztásra termelnek.

A mezőgazdaság foglalkoztatja a vidéki lakosság legnagyobb részét, több mint 60 ezer háztartás részben vagy teljes egészében a mezőgazdaságból szerzi jövedelmét.

Kapcsolódó információk

A csatlakozási folyamat áttekintése: Montenegró

Agrár-élelmiszeripari kereskedelem az EU és Montenegró között

Észak-Macedónia

Észak-Macedónia mezőgazdasága

Észak-Macedónia tenger nélküli, túlnyomóan hegyvidéki, nagy völgyek keresztezte ország. Területének mintegy 79%-át dombok és hegyek, 19%-át sík területek, 2%-át pedig természetes tavak alkotják.

Az ország teljes területéből:

  • 1,261 millió hektár, azaz 50,1% számít mezőgazdasági területnek (művelés alatt álló földterület, állandó legelő és rét, állandó kultúrákra és konyhakerti növényekre használt föld);
  • 44,3% erdővel borított;
  • 4% pedig víz és egyéb felület.

A megművelt földterület 2013-ban kb. 509 ezer hektárt, azaz az összes mezőgazdasági földterület mintegy 40%-át tette ki. A teljes megművelt földterület 81%-a szántóterület és kert, 3%-a gyümölcsös, 4%-a szőlőültetvény, 11%-a pedig legelő.

Az ország domborzatát túlnyomórészt dombok és hegyek jellemzik. A kontinentális/szubmediterrán éghajlat, melyet hosszú, forró nyarak és rövid, viszonylag enyhe telek jellemeznek, valamint a termékeny talaj általában kiváló feltételeket biztosít számos termény termesztéséhez.

Az agrárszektor szerkezetét alapvetően a bérleti vagy tulajdonosi jogviszonyban művelt kis családi gazdaságok határozzák meg, a kis parcellák igen elterjedtek. Az állami gazdaságok általában sokkal nagyobbak.

A bruttó mezőgazdasági termelés túlnyomó részét (kb. 70%-át) a növénytermesztés teszi ki, főleg a búza- és zöldségtermesztés. A zöldségek közül kiemelhető a burgonya, a paradicsom és a paprika, Észak-Macedónia e termények révén a feldolgozott zöldségek terén nettó exportőrnek számít. Szintén fontos mezőgazdasági termék a gyümölcs, a gabona, a dohány és a bor, közvetlen fogyasztásra is. Az állattenyésztés kevésbé jelentős: ezt az alágazatot a tehéntejtermelés uralja.

A mezőgazdaság közel 10%-kal járul hozzá a GDP-hez, és viszonylag stabilnak mondható. Sok nyugat-balkáni országhoz hasonlóan a lakosság közel fele vidéki területeken él. A hivatalos adatok szerint a munkavállalók csaknem egyötöde a mezőgazdaságban dolgozik. A mezőgazdaságnak rendszeresen az a szerep jut, hogy csillapítsa az iparban és a gazdaság más ágazataiban bekövetkező társadalmi-gazdasági változások keltette sokkhatásokat.

Az élelmiszer-feldolgozó ipar mindig is fontos volt Észak-Macedóniában. A privatizáció utóbbi 10 éve során az ipart nagyban sújtották a politikai változások és a piacgazdasághoz való alkalmazkodás jelentette nehézségek. A kilábalással párhuzamosan a piacorientáltság egyre nagyobb teret nyer.

EU–Észak-Macedónia kapcsolatok

Észak-Macedónia a régió országai közül 2001-ben elsőként írta alá a stabilizációs és társulási megállapodást. Észak-Macedónia 2004. március 22-én nyújtotta be uniós tagság iránti kérelmét. A Bizottság 2009 végén úgy ítélte meg, hogy az ország kellően megfelel a tagsági kritériumoknak, ezért ajánlást terjesztett elő a tárgyalások megkezdésére. Az ajánlást a Bizottság a rákövetkező években megerősítette.

Tagjelölt országként Észak-Macedónia az IPA-támogatás öt komponensére jogosult, ezek közé tartozik a vidékfejlesztést célzó előcsatlakozási támogatási eszköz, az IPARD is. Az IPARD program részletes célkitűzéseket határoz meg a mezőgazdasági ágazat számára, és megállapítja az ezek teljesítéséhez szükséges intézkedéseket is.

Kapcsolódó információk

A csatlakozási folyamat áttekintése: Észak-Macedónia

Agrár-élelmiszeripari kereskedelem az EU és Észak-Macedónia között

Szerbia

A csatlakozási tárgyalások 2014 januárjában kezdődtek meg Szerbiával. A mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel foglalkozó 11. fejezettel kapcsolatos tárgyalásokra még nem került sor.

Szerbia mezőgazdasága

Szerbia mezőgazdasági hasznosítású területe 3,44 millió hektár, ami az ország területének 43%-át teszi ki. A szántóterület az elsődleges földhasználat (73%), ami állandó gyepterületekkel és kultúrával egészül ki. Az országot termékeny földek és kedvező éghajlat jellemzik; ennek köszönhetően a mezőgazdaság a szerb gazdaság létfontosságú ágazata.

A 631 552 gazdaság közel fele kevesebb mint 2 hektár kiterjedésű, melyeken átlagosan a terület mindössze 8%-át művelik. Szerbia gazdasági földrajza változatos képet mutat: az északon található Vajdaság növény- és zöldségtermesztésre alkalmas termékeny síkságjaitól a középső területek dombságain át a keleti, nyugati és déli országhatárokon fekvő, juh- és szarvasmarha-tenyésztésre és gyümölcs- és bortermelésre alkalmas magashegységekig bezárólag.

Kimagasló minőségű mezőgazdasági földterületeinek köszönhetően Szerbia számottevő komparatív előnyökkel rendelkezik a mezőgazdaságban, elhelyezkedése kereskedelmi szempontból stratégiai, az oktatás színvonala pedig általánosan jónak mondható.

Kapcsolódó információk

A csatlakozási folyamat áttekintése: Szerbia

Agrár-élelmiszeripari kereskedelem az EU és Szerbia között

Törökország

Törökország mezőgazdasága

A mezőgazdaság mind társadalmi mind gazdasági szempontból kulcsfontosságú Törökországban. Az ország földterületének mintegy felét mezőgazdasági tevékenységekre fordítják, ami némileg meghaladja az uniós átlagot. Ebből adódóan Törökország csatlakozása 39 millió hektárral, azaz 20%-kal bővítené az EU mezőgazdasági területét. 2014-ben a munkaerő 21%-át foglalkoztatták a mezőgazdaságban.

A törökországi agrárgazdaságok szerkezete hasonlóságokat mutat néhány új uniós országgal. A 2011-es népszámlálás adata szerint Törökországban körülbelül 3 millió gazdaság található (az EU-ban összesen kb. 12 millió), ezek többnyire családi munkaerőt foglalkoztató családi gazdaságok. A farmok kisebbek az uniós átlagnál (6 hektár, míg az uniós átlag 13 hektár).

A török mezőgazdaságban igen elterjedt az önellátó és a félig önellátó gazdálkodás. E gazdaságok esetében általában alacsony a termelékenység, a termékeknek pedig csak elenyésző részét forgalmazzák.

Törökország a szántóföldi növények ágazatában jelentős termelő. 2017-ben Törökországban a gabonatermesztés (beleértve a rizst) elérte a 36 millió tonnát. A diófélék termesztésében szintén fontos világpiaci szereplő, különösen a mogyorót illetően (Törökország a világ legnagyobb mogyoróexportőre). Éghajlatának és az alacsony munkaerőköltségeknek köszönhetően az ár–minőség arányt tekintve Törökország nagyon versenyképes.

Az ország más növények – pl. az olyan nagymagvú hüvelyesek mint a csicseriborsó és a lencse, a gyapot és bizonyos minőségi kategóriába tartozó cukor, dohány és olívaolaj – tekintetében is versenyképes termelő (uniós és világviszonylatban egyaránt). Ami az állatokat és az állati eredetű termékeket illeti, Törökország piaca rendkívül védett, amihez a behozatali korlátozások is hozzájárulnak. Az egy főre jutó átlagos húsfogyasztás az uniós átlag egyötöde, ám a juhhús esetében meghaladja azt. A tehéntej fogyasztása az uniós szint felét teszi ki, a tojásfogyasztás ugyanakkor csak némileg marad el az uniós átlagtól.

Kapcsolódó információk

A csatlakozási folyamat áttekintése: Törökország

Agrár-élelmiszeripari kereskedelem az EU és Törökország között

Potenciális tagjelöltek

Bosznia-Hercegovina és Koszovó potenciális tagjelölt státusszal rendelkezik.

A mezőgazdaság gazdasági jelentősége (frissítve: 2019. március)
Bosznia és HercegovinaKoszovó
Terület (km​2​)51 20910 908
Népesség (millió fő)3,81,8
Népsűrűség (km2​)75,1165
GDP (USD)17,3 milliárd7,2 milliárd
Egy főre jutó GDP (USD)5 0933 900
A mezőgazdaság GDP-n belüli százalékos aránya3,310

Bosznia és Hercegovina

Bosznia-Hercegovina mezőgazdasága

A mezőgazdaság az egyik legfontosabb gazdasági ágazat Bosznia-Hercegovinában. 2016-ban az 5113 millió hektár területű ország 2,2 millió hektárnyi mezőgazdasági földterülettel rendelkezett, melyből 1,6 millió hektárt szántóterület és 600 ezer hektárt legelő tett ki.

Bosznia-Hercegovina nem bővelkedik mezőgazdasági erőforrásokban: az ország nagy része hegyvidéki (a terület kétharmada hegyvidék vagy dombság), és mindössze 20%-a (kb. 1 millió hektár) alkalmas intenzív gazdálkodásra. Bőségesen találhatók viszont gyepterületek és hegyvidéki legelők, ami potenciális előnyt jelenthet az állattenyésztésben és a tejtermékek előállításában. Kb. 100 ezer hektáron található gyümölcsös és szőlőültetvény.

Az agrárszektor szerkezetét alapvetően a saját fogyasztásra termelő kis családi gazdaságok határozzák meg. A becslések szerint a gazdaságok több mint fele kevesebb mint három hektárnyi.

Bosznia-Hercegovinában a mezőgazdasági termelésben a növénytermesztés kap hangsúlyt, az állattenyésztés a teljes termelés kevesebb mint egyharmadát teszi ki. Az utóbbi években a tehéntejtermelés következtében némi változás figyelhető meg az arányokban. Gazdasági szempontból az ország mezőgazdaságának legfontosabb alágazata a zöldségszektor. Jelentős még a friss tehéntej, a kukorica és a burgonya is.

EU–Bosznia-Hercegovina kapcsolatok

Bosznia-Hercegovina részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban, elkötelezett az Unióval fokozatosan kialakítandó szorosabb kapcsolathoz, majd a jövőbeli potenciális uniós csatlakozáshoz szükséges politikai, gazdasági és társadalmi reformok végrehajtása mellett.

A stabilizációs és társulási megállapodással (STM) kapcsolatos tárgyalások 2005 novemberében kezdődtek. Az STM-et 2008. június 16-án írták alá, ám csak 2015 júniusában lépett hatályba.

Bosznia-Hercegovina az EU-tól kapja a legtöbb pénzügyi támogatást, amelyből 690 millió euró előcsatlakozási támogatás.

Kapcsolódó információk

A csatlakozási folyamat áttekintése: Bosznia-Hercegovina

Agrár-élelmiszeripari kereskedelem az EU és Bosznia-Hercegovina között

Koszovó*

*Ez a megnevezés nem érinti a státusszal kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az ENSZ BT 1244. határozatával és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

Koszovó mezőgazdasága

A mezőgazdasági termelőüzemek jellemzően nagyon kicsik, és többnyire félig önellátóak. Családonként átlagosan kb. 3,2 hektár áll rendelkezésre, ebből 1,6 hektár szántóterület, melyet rendszerint 6–8 parcellára osztanak fel. Az agrárgazdaságok 97%-a kevesebb mint 5 hektáron gazdálkodik, mindössze 1%-uk rendelkezik 10 hektárnál nagyobb területtel.

Az állatállomány mérete hasonlóképpen kicsi. A szarvasmarhát tartó, mezőgazdasággal foglalkozó háztartások 1–3 tehenet tartanak. Amellett, hogy a mezőgazdaság a gazdaság egyik legfontosabb ágazata, sok olyan szegény és idős ember számára biztosít szociális biztonsági hálót is, akik megélhetése az önellátó gazdálkodástól függ. A háztartások kiadásainak nagy részét az élelmiszer teszi ki.

Kapcsolódó információk

A csatlakozási folyamat áttekintése: Koszovó

Agrár-élelmiszeripari kereskedelem az EU és Koszovó között