Bizonyosság és ellenőrzés

A KAP-források helyes kifizetésének biztosítása

A közös agrárpolitikát két fő alap – az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) – támogatja. Az Európai Bizottság gondoskodik arról, hogy olyan rendszer legyen érvényben, amely kellő bizonyosságot nyújt arra, hogy ezeket a pénzeszközöket megfelelően költik el, és hogy a jogosulatlan kifizetéseket fel lehessen tárni és vissza lehessen fizettetni.

Megbízhatósági nyilatkozat

A közös agrárpolitika keretén belüli valamennyi uniós kiadáshoz az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős főigazgatója által kiadott megbízhatósági nyilatkozat szükséges. Ez a nyilatkozat kimondja, hogy:

• a KAP-forrásokat rendeltetésüknek megfelelően használták fel;
• a kiadás megfelelt a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek;
• az alkalmazott kontrolleljárások biztosítják a szükséges garanciákat valamennyi tranzakció jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

A nyilatkozatot a főigazgatóság minden évben közzéteszi éves tevékenységi jelentésében, a KAP keretében végzett, kiadással járó tevékenységek teljes körű bontásával együtt.

Átfogó irányítási és kontrollrendszer

A megbízhatósági nyilatkozat kiadásával a főigazgató megerősíti, hogy a KAP-kiadásokra vonatkozóan átfogó irányítási és kontrollrendszer van érvényben. Ez a rendszer négy szintből épül fel:

• hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és belső kontroll az uniós országokban;
• a kifizetések előtt elvégzett részletes ellenőrzések, illetve az alapvető uniós követelmények betartásának ellenőrzése;
• független tanúsító szervek által végzett ellenőrzések és felülvizsgálatok;
• az Európai Bizottság által végzett ellenőrzések és záróelszámolás.

Egységes ellenőrzési megközelítés

A KAP-források irányítási és kontrollrendszere egységes ellenőrzési megközelítés alapján működik, amelyben minden szint a más szintek által nyújtott bizonyosságon alapul. Ez a megközelítés lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy dinamikus és költséghatékony módon ellenőrizze a kifizető ügynökségek és a tanúsító szervek munkáját, biztosítva a következőket:

• a hibaforrások hatékony feltárása;
• megfelelően működő irányítási rendszerek;
• korrekciós intézkedések/cselekvési tervek végrehajtása.

E négy szint és az általuk elért eredmények együttesen lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy kellő bizonyosságot szerezzen arról, hogy az adófizetők pénzét helyesen költik el, amint azt az uniós jog előírja.

Megfelelő kezelés és belső ellenőrzési rendszer

A megosztott irányítás keretében az uniós országok felelősek a KAP-jogszabályok hatálya alá tartozó különböző programok végrehajtásáért és ellenőrzéséért, míg a Bizottság gondoskodik arról, hogy munkájukat megfelelően végezzék.

Az uniós országok nemzeti vagy regionális kifizető ügynökségeken keresztül teljesítik a kifizetéseket a mezőgazdasági termelőknek és más kedvezményezetteknek. A KAP forrásainak megfelelő kezelésére vonatkozó bizonyosság a következők révén érhető el:

• a kifizető ügynökségek megfelelése az uniós szinten meghatározott részletes akkreditációs kritériumoknak;
• a kifizető ügynökség igazgatójának vezetői nyilatkozata, a teljes könyvviteli nyilvántartással együtt;
• a KAP stratégiai tervekhez tartozó kiadásokkal összefüggésben a kiadások és a megvalósított kimenetek közötti megfelelés. 

Ellenőrzések

A kifizető ügynökségek az EMGA és az EMVA által finanszírozott valamennyi támogatási program esetében szigorú ellenőrzési rendszert alkalmaznak.

Az egyes támogatási programok irányítási és kontrollrendszerei közös jellemzőkkel rendelkeznek, és a program sajátosságaihoz igazított külön szabályokat követnek. A programok szisztematikus ellenőrzéseket írnak elő, amelyek többek között azokra a területekre irányulnak, ahol a legnagyobb a hibák előfordulásának a kockázata. Az uniós tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy sor kerüljön az Unió pénzügyi érdekeit érintő kockázatok hatékony kezeléséhez szükséges szintű ellenőrzésekre. Az illetékes hatóságnak az ellenőrizendő mintát a kérelmezők teljes köréből kell kiválasztania, és annak adott esetben egy véletlenszerűen kiválasztott részből, valamint egy kockázatelemzés alapján kiválasztott részből kell állnia.

A legtöbb kifizetés és ellenőrzés esetében a kifizető ügynökségek az integrált igazgatási és kontrollrendszert használják, amely több támogatási programra alkalmazható, összekapcsolt adatbázis. Az integrált igazgatási és kontrollrendszer keretébe tartozó kiadások esetében a kifizető ügynökségeknek adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseket kell végezniük.

A KAP stratégiai terveken kívüli kiadások (pl. az (EU) 2022/2117 rendelet szerinti kiadások) és az EMVA 2014–2022-es kiadásai esetében a kifizető ügynökségeknek a következőket kell végrehajtaniuk:

• a támogatási kérelmek 100%-ának teljes körű adminisztratív ellenőrzése;
• a tranzakciók egy mintájának helyszíni ellenőrzése, amely 1% és 100% között mozog, a szóban forgó programhoz kapcsolódó kockázattól függően;
• adott esetben keresztellenőrzések más adatbázisokkal.

Tanúsító szervek

A tanúsító szervek az uniós előírásoknak megfelelően nemzeti szinten kinevezett független ellenőrök. E szervek feladata a kifizető ügynökségek tevékenységének ellenőrzése és tanúsítása.

A tanúsító szervek minden évben véleményt nyilvánítanak a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően arról, hogy:

• a kifizető ügynökségek számlái megbízható és valós összképet adnak-e;
• a tagállamok irányítási rendszerei megfelelően működnek-e;
• az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikkében említett éves teljesítményalapú záróelszámolás céljából a kimeneti mutatókra vonatkozó teljesítményjelentés és az (EU) 2021/2115 rendelet 128. cikkében említett többéves teljesítménymonitoring eredménymutatóira vonatkozó teljesítményjelentés helyes-e;
• a 228/2013/EU, a 229/2013/EU és az 1308/2013/EU rendeletben, valamint az 1144/2014/EU rendeletben meghatározott intézkedések kiadásai (azaz a KAP stratégiai terveken kívüli kiadások), amelyek tekintetében a Bizottságtól visszatérítést igényeltek, jogszerűek és szabályosak-e.

A tanúsító szervek a vezetői nyilatkozatokat és azt is ellenőrzik, hogy a kifizető ügynökségek megfelelnek-e az akkreditációs kritériumoknak.

A tanúsító szervek ellenőrzési munkája a KAP-kiadások bizonyosságának kulcsfontosságú eleme, amely a Bizottság későbbi ellenőrzési munkájához alapul szolgál.

Bizottsági ellenőrzések és záróelszámolás

Az egységes ellenőrzési megközelítés keretében a Bizottság a tanúsító szervek munkáját veszi kiindulópontnak. A Bizottság a tanúsító szervek munkáját is ellenőrzi annak megállapítása érdekében, hogy az megbízható-e.

Végső megbízhatósági szintként a Bizottság záróelszámolási eljárást indít, amely a következőkből áll:

• éves pénzügyi záróelszámolás, amely kiterjed a kifizető ügynökségek számláinak teljességére, pontosságára és valódiságára;
• éves teljesítményalapú záróelszámolás, amely a KAP stratégiai tervekhez tartozó kiadások és a szóban forgó pénzügyi év megvalósított kimenetei közötti megfelelést foglalja magában;
• többéves szabályszerűségi záróelszámolási eljárás, amely szabályszerűségi ellenőrzéseket foglal magában az uniós országok irányítási rendszereinek ellenőrzése és annak értékelése érdekében, hogy ezek a rendszerek mennyire hatékonyan védik az uniós költségvetést.

Az egységes ellenőrzési megközelítés keretében a Bizottság a tanúsító szervek munkáját veszi kiindulópontnak. A Bizottság a tanúsító szervek munkáját is ellenőrzi.

Amennyiben szabálytalan kiadások kockázatát tárják fel, a Bizottság pénzügyi korrekciók alkalmazásával fedezi az uniós költségvetést érő pénzügyi veszteségek kockázatát. A pénzügyi korrekciókat a hiányosság súlya alapján határozzák meg, figyelembe véve e hiányosságok jellegét és az Uniónak okozott pénzügyi kárt is.

Európai Számvevőszék

Az Európai Számvevőszék feladata az EU és tagállamai kiadásainak ellenőrzése. Rendszeresen ellenőrzi az uniós finanszírozási mechanizmusokat és kiadásokat – beleértve a jogszerűséget és szabályszerűséget –, valamint teljesítmény-ellenőrzéseket végez, hogy biztosítsa a források rendeltetésszerű felhasználását és az EU belső kontrollrendszereinek megfelelő kialakítását.

Csalás elleni védelem

A KAP költségvetésének hatékonyabb csalás elleni védelme érdekében az Európai Bizottság külön csalás elleni politikát vezetett be.

A csalás elleni politika fő célkitűzései a következők:

• a csalással kapcsolatos tudatosság növelése az uniós országokban és a Bizottságban;
• a csalásmegelőzés megerősítése;
• a csalásra vonatkozó kockázatértékelés megerősítése;
• a csalásfelderítési képességek fejlesztése;
• iránymutatás nyújtása az uniós országoknak a csalásmegelőzésre és -felderítésre vonatkozóan;
• az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) folytatott együttműködés megerősítése.

A csalás elleni stratégia alátámasztja a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, valamint a KAP költségvetésének az uniós tagállamok és az Európai Bizottság általi helyes irányítását.

OLAF

Az OLAF az EU csalás elleni szerve; hatáskörrel rendelkezik arra, hogy kivizsgálja az uniós intézményeknél vagy az uniós források kedvezményezettjeinél felmerült, csalással, korrupcióval vagy súlyos kötelességszegéssel összefüggő gyanús eseteket. Az OLAF-nál névtelenül és az EU bármely hivatalos nyelvén lehet bejelentést tenni.

Jogalap

Az (EU) 2021/2116 rendelet a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról

Az (EU) 2022/128 bizottsági végrehajtási rendelet az (EU) 2021/2116 rendelet alkalmazására vonatkozó, a kifizető ügynökségekkel és más szervekkel, a pénzgazdálkodással, a záróelszámolással, az ellenőrzésekkel, a biztosítékokkal és az átláthatósággal kapcsolatos szabályok megállapításáról

Az (EU) 2022/127 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet az (EU) 2021/2116 rendeletnek a kifizető ügynökségekre és más szervekre, a pénzgazdálkodásra, a számlaelszámolásra, a biztosítékokra és az euro használatára vonatkozó szabályokkal történő kiegészítéséről