Az uniós agrárgazdálkodásban használt tápanyagok
A növénytermesztéshez elengedhetetlen szükség van nitrogénre, káliumra, foszforra és más tápanyagokra. A tápanyagokat kereskedelmi célból előállított műtrágyákkal, valamint szerves anyagokkal (pl. állati eredetű trágyával) lehet a talajba juttatni.
Túlzott trágyázás esetén azonban a tápanyagok nagyban hozzájárulhatnak a levegő-, a talaj- és a vízszennyezéshez, és mind a biológiai sokféleségre, mint az éghajlatra kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak.
Az Európai Bizottság „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia keretében – mely az európai zöld megállapodás egyik központi eleme – 2030-ig legalább a felére kívánja csökkenteni a tápanyagveszteséget, ügyelve közben arra is, hogy a talaj termőképessége ne romoljon. Ez a várakozások szerint legalább 20%-kal csökkenti majd a műtrágyák használatát.
A fenntartható mezőgazdasági műtrágyahasználat legfontosabb eszköze a közös agrárpolitika (KAP), mely biztosítja, hogy a mezőgazdasági termelők úgy tudják fenntartani a termelékenységüket, hogy eközben csökkentik a környezetszennyezés okozta károkat.
A KAP intézkedései
A KAP előmozdítja a fenntartható mezőgazdasági rendszerek térnyerését az EU-ban, és lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági termelők:
- biztonságos, egészséges és fenntartható módon előállított élelmiszerekkel lássák el a lakosságot;
- stabil és méltányos jövedelemhez jussanak, mely tükrözi azt a tényt, hogy a közjavak széles skáláját állítják elő;
- védelmezzék a természeti erőforrásokat, növeljék a biológiai sokféleséget, és kivegyék a részüket az éghajlatváltozás elleni küzdelemből.
A KAP számos szabály és intézkedés révén támogatja a mezőgazdasági termelőket abban, hogy fenntartható módon használják a tápanyagokat.
Kölcsönös megfeleltetés
A kölcsönös megfeleltetési szabályok értelmében a KAP-kifizetések minden kedvezményezettjének meg kell felelnie egy sor kötelező, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelménynek (JFGK), valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásoknak. A tápanyagokkal kapcsolatos kölcsönös megfeleltetési szabályok közé tartoznak többek között az alábbiak:
- a kifizetések összekapcsolása a nitrátirányelvvel (JFGK 1);
- a víz és a talaj védelmét szolgáló, jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások, amelyek a tápanyagok felelősségteljes használatára is kitérnek.
Vidékfejlesztés
A KAP ún. „második pillére”, a vidékfejlesztés szintén támogathatja a tápanyagok fenntartható használatát. Az uniós országok vidékfejlesztési programjai számos hasznos intézkedést tartalmazhatnak ezzel kapcsolatban.
- A tudástranszfert és a tájékoztatást, a tanácsadási szolgáltatásokat és az együttműködést támogató intézkedések eszközül szolgálhatnak a biztonságos és hatékony tápanyaghasználattal kapcsolatos ismeretek bővítéséhez és terjesztéséhez.
- A biogazdálkodást támogató intézkedések ösztönzik a gazdálkodás során felhasznált szervetlen trágyák mennyiségének csökkentését.
A KAP a 2023–27-es időszakban
A 2023–27-es időszakra szóló közös agrárpolitika 2023. január 1-jén lépett hatályba. A 2023–27-es KAP elősegíti, hogy az agrárgazdálkodás a tápanyagszennyezés csökkentése tekintetében közelebb kerüljön „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiában szereplő célértékek eléréséhez.
A KAP konkrét célkitűzései
A fenntartható tápanyag-gazdálkodás a 2023–27-es KAP több konkrét célkitűzésének elérése szempontjából fontos, különös tekintettel azokra, amelyek az éghajlatváltozással, a természeti erőforrásokkal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatosak.
KAP stratégiai tervek
KAP stratégiai terveikben az uniós országok rugalmasan alakíthatják ki azokat a stratégiákat és beavatkozásokat, amelyek révén – az uniós célértékekkel összhangban – javíthatják területükön a tápanyag-gazdálkodást.
Új zöldítési struktúra
A 2023–27-es időszakra szóló KAP szigorúbb szabályok vezet be és több lehetőséget biztosít annak érdekében, hogy a hatékony tápanyaghasználatot támogassa. A 2023–2027-es KAP megerősített feltételrendszere például szigorúbb alapkövetelményeket határoz meg a tápanyagok megfelelő használata tekintetében. Ezen túlmenően a 2023–2027-es KAP költségvetésének jelentős hányada az ökorendszerek finanszírozását szolgálja, amelyek keretében a mezőgazdasági termelők támogatást kaphatnak ahhoz, hogy önkéntes alapon olyan – a jogszabályban rögzített mértéket meghaladó – módszereket alkalmazzanak, amelyek hozzájárulnak a fenntartható tápanyaghasználathoz.
A Bizottság 2021 januárjában közzétette az ökorendszerek indikatív listáját. A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások keretében az uniós országok bevezetik és legkésőbb 2024-től hozzáférhetővé teszik a gazdálkodók számára a gazdaságok fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszközt (Farm Sustainability Tool for nutrients, FaST). A digitális eszközt okostelefonon, táblagépen és számítógépen lehet működtetni.
A FaST összegzi az elérhető adatokat és a mezőgazdasági termelők által manuálisan bevitt információkat, és tápanyag-gazdálkodási tervet állít össze, melynek révén testreszabott ajánlásokat fogalmaz meg a növények trágyázására vonatkozóan. Ezenfelül az EU a vidékfejlesztés támogatása keretében továbbra is finanszírozni fogja a tápanyag-gazdálkodás szempontjából fontos földgazdálkodási kifizetéseket, beruházásokat, tudásépítést, innovációt és együttműködést.
Tudásépítés, kutatás és innováció
A Bizottság támogatja a kutatást és az innovációt a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás területén, különös tekintettel a fenntartható elsődleges termelésre, valamint a vízre, a tápanyagokra és a hulladékra.
A mezőgazdasági tanácsadó rendszer információkkal szolgál az új fejleményekről és tanácsokkal látja el a mezőgazdasági termelőket a bevált módszereket illetően a tápanyagok használatának témájában.
Jogalap
A kölcsönös megfeleltetésre azok a szabályok vonatkoznak, amelyeket az 1306/2013/EU rendelet, a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet és a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet fogalmaz meg a közös agrárpolitika finanszírozására, irányítására és monitoringjára vonatkozóan.
Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági módszerekre nyújtott támogatásra vonatkozó szabályokat az 1307/2013/EU rendelet, a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet és a 641/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet határozza meg.
Az EU az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon (EMVA) keresztül támogatja a vidékfejlesztést az 1305/2013/EU rendeletben meghatározottak szerint.
