Egészséges talaj

Mezőgazdaság és talajgazdálkodás az EU-ban

A mezőgazdasági területek az EU összterületének mintegy 50%-át teszik ki, és az agrártevékenység szempontjából a talaj egészsége kulcsfontosságú. E téren azonban az EU számos kihívással néz szembe: többek között a talajerózióval, a talajpusztulással és az elsivatagosodással, valamint a talaj szervesanyag-tartalmának és a biológiai sokféleségnek a csökkenésével.

Nagy nyomás nehezedik az agrártermelőkre, hiszen ki kell elégíteniük az élelmiszerek iránti, egyre növekvő igényt, és a talaj egészségét fenyegető tényezők közül sok épp a mezőgazdasággal hozható összefüggésbe. Ilyen tényező:

• az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok által okozott talajromlás;
• a nehézgépekkel végzett talajtömörítés és a nem megfelelő agronómiai földművelési módszerek;
• a biológiai sokféleség károsodása, melyet a monokultúrák és más talajhasználati és gazdálkodási eljárások idéznek elő;
• a vegyi anyagok (pl. növényvédő szerek, nehézfémek, gyógyszerek, műanyagok stb.) okozta szennyezés;
• földterületek termelésből való kivonása és elhanyagolása.

E kihívások kezelése érdekében a közös agrárpolitika (KAP) biztosítja, hogy a mezőgazdaság összhangban legyen az EU talajvédelmi politikájával, amelyet a talajvédelemről szóló tematikus stratégia rögzít. A fenntartható talajgazdálkodás az európai zöld megállapodásban körvonalazott több stratégia és prioritás, így többek között a következők megvalósításához is elengedhetetlen:

• „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia;
• a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv;
• az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó célkitűzések;
• a biodiverzitási stratégia, amelynek keretében 2021-re vonatkozóan új uniós talajvédelmi stratégia is született;
• valamint az új ökológiai cselekvési terv.

A közös agrárpolitika jelenlegi intézkedései

A közös agrárpolitika célja e téren, hogy az agrártevékenység fenntarthatóságára irányuló különféle szabályok és intézkedések révén érvényre juttassa a talajvédelmet az uniós mezőgazdaságban, lehetővé téve a gazdák számára, hogy:

• biztonságos, egészséges és fenntartható módon előállított élelmiszerekkel lássák el a társadalmat;
• biztos és méltányos jövedelemhez jussanak, mely tükrözi, hogy fontos közjavakat nyújtanak;
• védjék a természeti erőforrásokat, növeljék a biológiai sokféleséget, és kivegyék a részüket az éghajlatváltozás elleni küzdelemből.

Kölcsönös megfeleltetés

A kölcsönös megfeleltetési szabályok értelmében a KAP-kifizetések valamennyi kedvezményezettjének meg kell felelnie egy sor kötelező (jogszabályban foglalt) gazdálkodási követelménynek, valamint a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra (HMKÁ) vonatkozó előírásoknak. A talajvédelem szempontjából különösen fontos kölcsönös megfeleltetési szabályok közé tartoznak a következők:

• minimális talajborítás (4. HMKÁ-előírás);
• minimális földgazdálkodás az erózió korlátozására (5. HMKÁ-előírás);
• a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzése (6. HMKÁ-előírás).

A környezetbarátabbá válást ösztönző támogatás

A közös agrárpolitika jelenlegi szabályai szerint a mezőgazdasági termelőknek meg kell felelniük az alább felsorolt három ismérvnek ahhoz, hogy környezetbarátabbá válást ösztönző támogatásban részesülhessenek. A támogatás feltételeként szabott alábbi gyakorlatok mindegyike jótékony hatással van a talaj egészségére:

• a növénytermesztés diverzifikálása, mert a termények változatossága ellenállóbbá teszi a talajt és az ökoszisztémákat;
• állandó gyepterület fenntartása, mely segít megőrizni a talaj termékenységét és szerves széntartalmát, illetve megelőzni a talajeróziót, és az élőhelyek védelme révén óvja a biológiai sokféleséget;
• ökológiai jelentőségű területek fenntartása: a talaj szempontjából előnyös a termőterületek parlagon hagyása, a teraszos művelés, táblaszegélyek fenntartása, agrárerdészeti rendszerek létrehozása, köztes kultúrák művelése, valamint takarónövényzet és nitrogénmegkötő növények alkalmazása.

A 2023-ban megújuló közös agrárpolitika tartalmazni fogja átalakított formában a környezetbarátabbá válást ösztönző támogatás leghatékonyabb elemeit. A közvetlen kifizetések az új „ökorendszerek” révén továbbra is hozzájárulnak majd a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzésekhez.

Vidékfejlesztés

A vidékfejlesztés keretében (amely a közös agrárpolitika második pillére) programspecifikus kiemelt terület foglalkozik a talajerózió megelőzésével és a földgazdálkodás javításával.

Az uniós országok vidékfejlesztési programjaikban az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi intézkedések révén járulhatnak hozzá a kitűzött célok eléréséhez ezen a kiemelt területen. Ezeknek az intézkedéseknek a részeként az adott ország mezőgazdasági termelői elkötelezik magukat a talaj védelmét és javítását célzó gazdálkodási gyakorlatok mellett.

Az uniós országok egyéb vidékfejlesztési intézkedéseket is alkalmazhatnak a fenntartható talajgazdálkodás ösztönzésére, így például:

• a biogazdálkodást támogató intézkedéseket, melyek hozzájárulnak a talaj egészségének és a biológiai sokféleségnek a megőrzéséhez;
• az erdőgazdálkodás fejlesztését támogató intézkedéseket, melyek hatékonyak a talajerózióval szemben;
• beruházási intézkedéseket, melyek révén talajvédő művelésre alkalmas berendezések beszerzése finanszírozható a minimális talajbolygatás érdekében és a magas szintű talajborítás fenntartására ősszel és télen, ezáltal potenciálisan korlátozva az üvegházhatású gázok kibocsátását, csökkentve a talajeróziót és növelve a talaj szervesanyag-tartalmát;
• a tudástranszfert, a tanácsadási szolgáltatásokat és az együttműködést támogató intézkedéseket, melyek segíthetik a mezőgazdasági termelőket abban, hogy fellépjenek a talajt fenyegető veszélyekkel – például a talajerózióval, a talajsavasodással vagy a szervesanyag-tartalom csökkenésével – szemben, és előmozdíthatják a helyi agroökológiai és gazdálkodási feltételekhez igazított fenntartható talajgazdálkodási gyakorlatok alkalmazását.

Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat (EVH) elősegíti az ötletek és a bevált módszerek megosztását többek között az erőforrás-hatékonyság, valamint a víz- és talajgazdálkodás terén.

Az új közös agrárpolitika: 2023–2027

A 2023-ban életbe lépő új közös agrárpolitika az európai zöld megállapodás céljaival összhangban erőteljesebben fogja támogatni a talaj egészségének megóvását.

A közös agrárpolitika egyedi célkitűzései

A Bizottság javaslatai szerint az új közös agrárpolitika kilenc egyedi célkitűzésre épül. A fenntartható talajgazdálkodás e kilenc egyedi célkitűzés közül többnek is fontos eleme – kiváltképp azoknak, melyek egyebek mellett a tájak megőrzésére, a biológiai sokféleség megóvására, a természeti erőforrásokkal való hatékony gazdálkodásra és az éghajlat-politikai intézkedésekre vonatkoznak.

A közös agrárpolitikára vonatkozó nemzeti stratégiai tervek

A közös agrárpolitikára vonatkozó stratégiai terveikben az uniós országok rugalmasabban tervezhetik meg azokat az intézkedéseiket, amelyek a talajvédelem terén jelentkező legsürgetőbb kihívásokat hivatottak kezelni, egyben hozzájárulnak a közös uniós célokhoz is.

Új zöldítési struktúra

Az új közös agrárpolitika részét képező zöldítési, más néven környezet- és éghajlatvédelmi struktúra az eddiginél szigorúbb szabályokról rendelkezik, és növeli a környezetbarát gazdálkodás lehetőségeit. Például a közös agrárpolitika költségvetésének jelentős része olyan ökorendszerek céljaira lesz elkülönítve, amelyek támogatják a gazdák által önkéntesen alkalmazott környezetkímélő eljárásokat. A Bizottság 2021 januárjában közzétette az ökorendszerek indikatív listáját, amely számos, a talaj szempontjából előnyös gyakorlatot ír le.

A gazdaságok fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszköz

Az új közös agrárpolitika keretében bevezetésre kerül egy, a gazdaságok fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszköz. Ez az új eszköz segíteni fog a mezőgazdasági termelőknek abban, hogy a műtrágya használatát a növények tényleges igényeihez igazítsák, és hogy megfeleljenek a műtrágyahasználatra vonatkozó hatályos jogszabályoknak. Az új eszköz elő fogja segíteni a műtrágyahasználat optimalizálását, ami gazdasági és környezeti szempontból egyaránt előnyös, és azáltal, hogy javítja a gazdák készségeit a digitális eszközök használata terén, hozzá fog járulni a mezőgazdaság digitalizációjához is.

Az elért eredmények figyelemmel kísérése

A közös monitoring- és értékelési keret révén a Bizottság a mutatók széles körét gyűjti össze annak mérésére, hogy milyen eredményeket sikerült elérni a közös agrárpolitika célkitűzéseinek megvalósítása terén. A Bizottság agrár-élelmiszeripari adatokat tartalmazó portálján rendelkezésre áll egy interaktív talaj-jelzőrendszer, ahol fontos mutatók segítségével tájékozódni lehet a talajegészség és -védelem aktuális helyzetéről.

A közös monitoring- és értékelési keret ezen túlmenően értékelésekre és külső tanulmányok készítésére is szolgál. 2020 novemberében a Bizottság független tanulmányt tett közzé a közös agrárpolitika fenntartható talajgazdálkodásra gyakorolt hatásáról. A tanulmányt az Alliance Environnement GEIE készítette.

A Bizottság javaslatai értelmében az új közös agrárpolitika megerősített teljesítmény-ellenőrzési és értékelési keretet fog tartalmazni, amely elő fogja segíteni az elszámoltathatóság növelését és a teljesítményalapú modellre való áttérést.

Tudásépítés, kutatás és innováció

A tudás, a kutatás és az innováció fejlesztése elengedhetetlen a fenntartható talajgazdálkodás lehetőségeinek előmozdításához.

A mezőgazdasági tanácsadó rendszer tanácsokkal látja el a mezőgazdasági termelőket arra vonatkozóan, hogyan folytathatnak fenntartható talajgazdálkodást, hogyan felelhetnek meg a talajvédelmi szabályoknak, és hogyan részesülhetnek a vidékfejlesztési célú támogatásokból. A mezőgazdasági tanácsadó rendszer elősegíti továbbá az új módszerekkel és technológiákkal kapcsolatos ismeretek terjedését.

Kutatás és innováció

A Bizottság támogatja azokat a kutatási és innovációs tevékenységeket, melyek a mezőgazdaság és az erdészet talajra gyakorolt hatásának jobb megértését célozzák, illetve amelyek a talajjavító termelési rendszerek meghonosítását segítő új technikák és technológiák kifejlesztésére irányulnak. Ennek keretében a Bizottság a Horizont Európa keretprogramba illeszkedő „Talajvédelmi megállapodás Európának” uniós küldetés révén új – oktatással, képzéssel és beruházásokkal kombinált – megközelítést javasol a kutatás és az innováció, valamint a bevált módszerek bemutatása terén. Élő laboratóriumok és világítótorony-projektek fogják segíteni a talajvédelmi célok elérését.

A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség

A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség (EIP-AGRI) az új közös agrárpolitikának is kulcsfontosságú eszköze lesz azáltal, hogy előmozdítja az operatív csoportok munkáját és az innovatív megoldások létrehozását, tesztelését és terjesztését. Ezekben az operatív csoportokban a mező- és erdőgazdaság szereplői, a kutatók, a tanácsadók, a vállalkozások és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek működnek együtt: innovatív projektekben vesznek részt a mezőgazdaság, valamint az agráriumhoz és a vidéki térségekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek terén.

Aktuális kutatási tevékenységek: digitalizáció

A digitalizáció előmozdítja a jobb irányítási rendszerek térnyerését, és megkönnyíti a mezőgazdasági termelőknek, hogy javítsák a talaj termőképességét, és csökkentsék a talajszennyezést. A digitalizáció precíziós mezőgazdasági technológiákat tesz lehetővé. Ilyen például a digitális helymegfigyelés a tápanyagok és peszticidek célzott kijuttatására, a műholdas irányítási rendszerek pedig lehetővé teszik az ellenőrzött forgalmú, más néven csökkentett talajtaposásos gazdálkodást, amely jobban kíméli a növényeket. A felső talajréteg így kevésbé tömörül, ezért jobb a talaj víz- és levegőellátása, ami szárazság és heves esőzések idején jobb terméshozamot eredményez.