Ugrás a fő tartalomra
Agriculture and rural development

Egészséges talaj

A közös agrárpolitika biztosítja a talajvédelmi szabályok érvényesülését, és arra ösztönzi a gazdákat, hogy fokozott erőfeszítéseket tegyenek a talajgazdálkodás javításáért.

Mezőgazdaság és talajgazdálkodás az EU-ban

A mezőgazdasági földterületek az EU összterületének nagyjából a felét teszik ki, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az agrártevékenység és a talajegészség szoros összefüggésben áll egymással. Az EU-ban azonban számos kihívás veszélyezteti a talaj egészségét. Ezek közé tartozik a talajerózió, a talajpusztulás és az elsivatagosodás, valamint a talaj szervesanyag-tartalmának és a biológiai sokféleségnek a csökkenése.

A talaj egészségét veszélyeztető tényezők közül sok összefügg az agrárgazdálkodással és azzal a ténnyel, hogy a gazdálkodókra nagy nyomás nehezedik az élelmiszerek iránti szükségletek növekedéséből adódóan. Ilyen tényezők a következők:

  • az intenzív mezőgazdasági módszerek által okozott talajromlás;
  • a nehézgépekkel végzett talajtömörítés és a nem megfelelő agronómiai földművelési módszerek;
  • a biológiai sokféleség károsodása, melyet a monokultúrák és más talajhasználati és -gazdálkodási eljárások idéznek elő;
  • a vegyi anyagok (pl. növényvédő szerek, nehézfémek, gyógyszerek, műanyagok stb.) okozta szennyezés;
  • földterületek termelésből való kivonása és elhanyagolása.

E kihívások kezelése érdekében a közös agrárpolitika (KAP) biztosítja, hogy a mezőgazdasági termelés összhangban legyen az EU talajvédelmi politikájával, amelyet a talajvédelemről szóló tematikus stratégia rögzít. A fenntartható talajgazdálkodás számos, az európai zöld megállapodásban felvázolt stratégia és prioritás – köztük a következők – megvalósításához is elengedhetetlen:

A KAP intézkedései

A közös agrárpolitika a talajra vonatkozóan arra irányul, hogy az uniós mezőgazdasági rendszerek fenntarthatóságának biztosítása keretében egy sor szabály és intézkedés révén érvényre juttassa a talajvédelmet, lehetővé téve a gazdák számára, hogy:

  • biztonságos, egészséges és fenntartható módon előállított élelmiszerekkel lássák el a társadalmat;
  • stabil és méltányos jövedelemhez jussanak, mely tükrözi azt a tényt, hogy fontos közjavakat nyújtanak;
  • védelmezzék a természeti erőforrásokat, növeljék a biológiai sokféleséget, és kivegyék a részüket az éghajlatváltozás elleni küzdelemből.

Feltételesség

A feltételességre vonatkozó szabályok értelmében a KAP-kifizetések minden kedvezményezettjének meg kell felelnie egy sor kötelező, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelménynek (JFGK), valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásoknak (GAEC). A talajvédelem szempontjából különösen fontos feltételességi szabályok közé tartoznak a következőkre vonatkozó rendelkezések:

  • minimális talajborítás,
  • minimális földgazdálkodás az erózió korlátozására;
  • a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzése.

Vidékfejlesztés

A vidékfejlesztés keretében (mely a közös agrárpolitika második pillére) kiemelt terület foglalkozik a talajerózió megelőzésével és a földgazdálkodás javításával.

Az ezen a kiemelt területen kitűzött célok eléréséhez az uniós országok úgy járulhatnak hozzá, hogy vidékfejlesztési programjaikban olyan agrár-környezetvédelmi intézkedéseket irányoznak elő az éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan, amelyek révén a mezőgazdasági termelők a talaj védelmét és a talajminőség javítását szolgáló gazdálkodási módszerek alkalmazása mellett kötelezik el magukat.

Az uniós országok számos más vidékfejlesztési intézkedést is hozhatnak a fenntartható talajgazdálkodás ösztönzése céljából, így például:

  • biogazdálkodást támogató intézkedéseket, melyek segítik a talajegészség és a biodiverzitás megőrzését;
  • erdőgazdálkodás-fejlesztési intézkedéseket, melyek hatékonyan támogatják a talajerózióval szembeni védelmet;
  • beruházási intézkedéseket, melyek révén talajvédő művelésre alkalmas berendezések beszerzése finanszírozható annak érdekében, hogy a talajbolygatás mértékét minimalizálni lehessen és magas szintű talajborítást lehessen fenntartani ősszel és télen – ez potenciálisan korlátozza az üvegházhatású gázok kibocsátását, csökkenti a talajeróziót, és növeli a talaj szervesanyag-tartalmát;
  • tudástranszfert, tanácsadási szolgáltatásokat és együttműködést támogató intézkedéseket, melyek segíthetik a mezőgazdasági termelőket abban, hogy fellépjenek a talajt fenyegető veszélyekkel – például a talajerózióval, a talajsavasodással vagy a szervesanyag-tartalom csökkenésével – szemben, és előmozdíthatják a helyi agroökológiai és gazdálkodási feltételekhez igazított fenntartható talajgazdálkodási módszerek alkalmazását.

Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat (EVH) is elősegíti az ötletek és a bevált módszerek megosztását az erőforrás-hatékonyság, valamint a víz- és talajgazdálkodás terén.

A KAP a 2023–27-es időszakban

A 2023–27-es időszakra szóló közös agrárpolitika mely 2023. január 1-jén lépett hatályba, erőteljesebben támogatja a talajegészséget, összhangban az európai zöld megállapodás céljaival.

A KAP konkrét célkitűzései

A 2023–27-es KAP tíz konkrét célkitűzésre épül. A fenntartható talajgazdálkodás a célkitűzések közül többnek is fontos eleme – kiváltképp azoknak, amelyek előterében a tájvédelem, a biológiai sokféleség megőrzése, a körültekintő természetierőforrás-gazdálkodás és az éghajlat-politikai fellépés áll.

KAP stratégiai tervek

A közös agrárpolitikára vonatkozó stratégiai terveikben az uniós országok rugalmasabban tervezhetnek meg olyan intézkedéseket (ún. beavatkozásokat), amelyek a legsürgetőbb talajvédelmi kihívásokat hivatottak kezelni, egyúttal pedig a közös uniós célokhoz is hozzájárulnak.

Új zöldítési struktúra

A 2023–27-es közös agrárpolitika részét képező új zöldítési, más néven környezet- és éghajlatvédelmi struktúra az eddiginél szigorúbb szabályokról rendelkezik, és növeli a környezetbarát gazdálkodás lehetőségeit. Így például a 2023–27-es időszakra szóló közös agrárpolitika költségvetésének jelentős része olyan ökorendszerek céljaira van elkülönítve, amelyek támogatni tudják a gazdák által önkéntesen alkalmazott környezetkímélő eljárásokat. A Bizottság 2021 januárjában közzétette az ökorendszerek indikatív listáját, amelyen számos, a talaj szempontjából előnyös módszer szerepel.

A gazdaságok fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszköz

A 2023–24-es KAP keretében bevezetésre kerül egy, a gazdaságok fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszköz. Ez az új eszköz segíteni fog a mezőgazdasági termelőknek abban, hogy a műtrágya használatát a növények tényleges szükségleteihez igazítsák, és hogy megfeleljenek a műtrágyahasználatra vonatkozó hatályos jogszabályoknak. Az új eszköz elő fogja segíteni a műtrágyahasználat optimalizálását, ami gazdasági és környezeti szempontból egyaránt előnyös, és azáltal, hogy javítja a gazdák készségeit a digitális eszközök használata terén, a mezőgazdaság digitalizációjához is hozzá fog járulni.

Az előrehaladás nyomon követése

A közös monitoring- és értékelési keret révén a Bizottság a mutatók széles körét gyűjti a közös agrárpolitika célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredmények mérése céljából. A Bizottság agrár-élelmiszeripari információs portálja számos fontos mutatót közread a talajminőség témájában.

A közös monitoring- és értékelési keret ezen túlmenően értékelések és külső tanulmányok elkészítését is szolgálja. 2020 novemberében a Bizottság független tanulmányt tett közzé a közös agrárpolitika fenntartható talajgazdálkodásra gyakorolt hatásáról. A tanulmányt az Alliance Environnement GEIE készítette.

A 2023–27-es KAP megerősített teljesítmény-, monitoring- és értékelési keretet is tartalmaz, mely elő fogja segíteni az elszámoltathatóság növelését és a teljesítményalapú modellre való áttérést.

Tudásépítés, kutatás és innováció

A tudásanyag, a kutatás és az innováció fejlesztése elengedhetetlen a fenntartható talajgazdálkodás lehetőségeinek előmozdításához.

A mezőgazdasági tanácsadó rendszer tanácsokkal látja el a mezőgazdasági termelőket arra vonatkozóan, hogyan folytathatnak fenntartható talajgazdálkodást, hogyan felelhetnek meg a talajvédelmi szabályoknak, és hogyan részesülhetnek a vidékfejlesztési támogatásokból. A mezőgazdasági tanácsadó rendszer ezenfelül az új módszerekkel és technológiákkal kapcsolatos ismereteket is terjeszti.

Kutatás és innováció

A Bizottság azokat a kutatási és innovációs tevékenységeket is támogatja, amelyek az agrár- és erdőgazdálkodás talajra gyakorolt hatásának jobb megértését célozzák, illetve amelyek talajjavító termelési rendszerek meghonosítását segítő új technikák és technológiák kifejlesztésére irányulnak. Ennek keretében a Bizottság a Horizont Európa keretprogramba illeszkedő „Talajvédelmi megállapodás Európának” révén új megközelítést szorgalmaz, mely a kutatást és az innovációt oktatással, képzéssel, beruházásokkal és a bevált módszerek élő laboratóriumokban és világítótorony-projektek keretében történő bemutatásával ötvözi.

A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség

A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség (EIP-AGRI) az új közös agrárpolitikának is kulcsfontosságú eszköze lesz. A partnerség az operatív csoportok munkáját és ezen keresztül és az innovatív megoldások kidolgozását, tesztelését és terjesztését hivatott előmozdítani. Ezekben az operatív csoportokban gazdálkodók, erdészeti szakemberek, kutatók, tanácsadók, vállalkozások és környezetvédelmi civil szervezetek működnek együtt: innovatív mezőgazdasági projektekben, valamint egyéb, az agráriumhoz és a vidéki térségekhez kapcsolódó tevékenységekben vesznek részt.

Aktuális kutatási tevékenységek: digitalizáció

Image: a farmer analysing soil health with a digital device

A digitalizáció előmozdítja a jobb gazdálkodási rendszerek térnyerését, és megkönnyíti a mezőgazdasági termelőknek, hogy javítsák a talaj termőképességét, és csökkentsék a talajszennyezést. A precíziós gazdálkodás keretében használt technológiák közé tartozik például a digitális helymegfigyelés, mely a tápanyagok és a növényvédő szerek célzott alkalmazását szolgálja, a műholdas irányítási rendszerek pedig lehetővé teszik az ellenőrzött forgalmú, más néven csökkentett talajtaposásos gazdálkodást, amely jobban kíméli a növényeket. Azáltal, hogy a felső talajréteg kevésbé tömörül, javul a talaj víz- és levegőellátása, ami szárazság és heves esőzések idején jobb terméshozamot eredményez.