A mezőgazdasági termelők tárgyalási pozíciójának erősítése
Az Unió 11 millió mezőgazdasági termelője közül sokan viszonylag kicsi, egymástól függetlenül működő családi gazdaságban dolgoznak. Ezzel szemben a feldolgozókra és a kiskereskedőkre sokkal inkább jellemző, hogy szervezetekbe tömörülnek. Ez az egyenlőtlenség megnehezíti a mezőgazdasági termelőknek, hogy megvédjék érdekeiket az ellátási lánc más szereplőivel folytatott tárgyalások során.
A mezőgazdasági termelők kollektív tárgyalási pozíciójának erősítése érdekében az EU támogatja azokat a termelőket, akik termelői szervezetekbe tömörülve együttműködésre törekszenek. Az Unió emellett azokat is támogatja, akik az élelmiszer-ellátási láncon belül a termékek előállításával és forgalmazásával foglalkozó partnereikkel úgynevezett szakmaközi szervezetek keretében keresik az együttműködést.
Termelői szervezetek
A termelői szervezetek vagy azok társulásai segítenek a mezőgazdasági termelőknek abban, hogy csökkentsék a tranzakciós költségeket, és együttműködjenek a termékeik feldolgozása és forgalmazása során. A termelői szervezetek az alábbiakkal erősítik a mezőgazdasági termelők kollektív tárgyalási pozícióját:
- összefogják a kínálati oldalt;
- javítják a piaci értékesítést;
- technikai és logisztikai támogatást nyújtanak tagjaiknak;
- segítséget nyújtanak a minőségirányítás terén;
- előmozdítják a tudástranszfert.
Az EU tudatában van annak, hogy a termelői szervezetek különleges szerepet töltenek be. Éppen ezért az ilyen szervezetek kérvényezhetik a hivatalos elismerésüket a székhelyük szerinti uniós tagállamtól. Az ilyen szervezetek különböző jogi formákat ölthetnek, lehetnek például mezőgazdasági szövetkezetek. Az elismert termelői szervezetek az alábbi előnyöket élvezhetik:
- bizonyos tevékenységek – például a tagjaik képviseletében folytatott kollektív tárgyalások, a termelés tervezése vagy bizonyos kínálatszabályozási intézkedések – esetében mentesség az uniós versenyszabályok alól;
- a gyümölcs- és zöldségágazatban „operatív programok” keretében hozzáférés az uniós forrásokhoz, például a tagjaik javát szolgáló, kollektív logisztikai befektetés támogatása céljából.
Számokban
Körülbelül 3400 elismert termelői szervezet működik az EU-ban (2017-es adat). Főként három szektorban tevékenykednek:
Csupán három uniós ország nem rendelkezik egyetlen elismert termelői szervezettel sem: Észtország, Litvánia és Luxemburg.
2017-ben összesen 80, termelői szervezetekből alakult elismert társulás létezett nyolc uniós országban: Franciaországban 30, Olaszországban 19, Németországban kilenc, Spanyolországban és Magyarországon hét-hét, Görögországban négy, Belgiumban három és Lengyelországban egy.
Az elismerés feltételei
Ahhoz, hogy elismerjék a mezőgazdasági ágazatban létrejött termelői szervezetet, az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:
- a termelők kezdeményezésére jött létre;
- egy adott mezőgazdasági ágazat termelői alkotják és irányítják;
- kérelmezte az elismerést a székhely szerinti uniós tagállamban;
- legalább egy, az uniós jogszabályokban felsorolt tevékenységet folytat, például közös feldolgozást, elosztást, szállítást vagy csomagolást;
- a mezőgazdasági jogszabályokban előírt konkrét célok közül legalább egyet követ (például a termelési költségek optimalizálása vagy promócióval és értékesítéssel kapcsolatos kezdeményezések kidolgozása).
A termelői szervezeteknek ezenkívül meg kell felelniük további, például a minimális taglétszámra és/vagy a termékek minimális mennyiségére vagy értékére vonatkozó kritériumoknak is. Az alapszabályukkal kapcsolatban is teljesíteniük kell bizonyos követelményeket. Például lehetővé kell tenniük a tagok számára, hogy demokratikus módon ellenőrizzék a szervezet működését.
Kérésre az EU-tagállamok elismerhetik a termelői szervezeteket. Kötelező elismerniük a gyümölcs- és zöldségágazat, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, a selyemhernyó-ágazat, a komlóágazat, valamint a tej- és tejtermékágazat termelői szervezeteit.
Az EU-tagállamok a termelői szervezetek társulásait is elismerhetik a termelői szervezetekre vonatkozó feltételeknek megfelelően.
Multinacionális termelői szervezetek
A különböző uniós országokban működő gazdálkodók és a termelői szervezetek nemzetközi termelői szervezetekké állhatnak össze. Ilyen esetekben a szervezetet annak a tagállamnak kell elismernie, amelynek területén a termelői szervezet székhelye található. A székhelynek olyan uniós országban kell lennie, ahol a szervezet jelentős számú taggal vagy tagszervezettel rendelkezik, vagy ahol a tagoknak jelentős mennyiségű forgalmazható termékük van.
Szakmaközi szervezetek
Az ellátási láncban részt vevő mezőgazdasági termelők, feldolgozók és kereskedők is alakíthatnak szakmaközi szervezeteket. E szervezetek a lánc irányítása érdekében intézkedéseket fogadnak el anélkül, hogy ők maguk részt vennének a termelésben, feldolgozásban vagy kereskedelemben. A bevált módszerek terjesztése és a piac átláthatóságának előmozdítása mellett ezek a szervezetek a párbeszéd platformjaként is szolgálnak.
A szakmaközi szervezeteket az uniós tagállamok elismerhetik, amennyiben a szervezetek:
- a termelői ágazat (azaz a mezőgazdasági termelők) képviselőiből és
- az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc legalább egy másik részének (például az élelmiszerek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó) képviselőiből tevődnek össze.
A szakmaközi szervezetek elismerése a legtöbb ágazatban opcionális, az olívaolaj-, étkezésiolajbogyó- és a dohányágazat esetében viszont kötelező. Azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyek tagjai több országból származnak, abban az országban kell elismerni, ahol a székhelyük található.
Versenyjogi kivételek
Az uniós versenyjog tiltja az olyan, kettő vagy több független piaci szereplő közötti megállapodás megkötését, amely korlátozza a piaci versenyt. Ezek közé tartoznak például a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés, a befektetés vagy a beszállítói források korlátozására vagy ellenőrzésére irányuló megállapodások. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkében meghatározott általános versenyjogi tilalom csak korlátozott kivételeket tesz lehetővé.
Mivel azonban a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-ellátási lánc szereplői önmagukban viszonylag gyengék, az uniós mezőgazdasági jogszabályok lehetővé tesznek bizonyos kivételeket a versenyszabályok alól a mezőgazdasági termelők társulásai, a termelői szervezetek és a szakmaközi szervezetek esetében.
A kivételek alkalmazásának feltételeit a közös piacszervezésről szóló 1308/2013/EU rendelet rögzíti.
A gazdákra, a termelői szervezetekre és a termelői szervezetek társulásaira vonatkozó kivételek
Az említett rendelet 152. cikke az elismert termelői szervezetek és termelői szervezeti társulások esetében engedélyezi a versenyszabályoktól való eltérést, amennyiben a szervezetek, illetve társulások megfelelnek bizonyos feltételeknek. Az ilyen kivételek közé tartozik például a termeléstervezés és a mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó szerződések tárgyalása.
A 222. cikk az elismert termelői szervezetek számára lehetővé teszi a versenyszabálytól való eltérést a piacon uralkodó súlyos egyensúlytalanságok idején.
A 209. cikk nemcsak az elismert termelői szövetkezetek, hanem minden gazdálkodó és termelői szervezet számára engedélyezi – például az agrártermékek előállítása vagy értékesítése céljából – az együttműködést. Azok, akik erre a rendelkezésre kívánnak hivatkozni, felkérhetik az Európai Bizottságot, hogy fogalmazzon meg véleményt arról, hogy megállapodásaik összeegyeztethetők-e az Európai Unió működéséről szóló szerződés 39. cikkében meghatározott célkitűzésekkel. Ilyen jellegű kérésével írjon a következő címre: AGRI-NOTIFICATION-209-CMO
ec [dot] europa [dot] eu (AGRI-NOTIFICATION-209-CMO[at]ec[dot]europa[dot]eu).
A Bizottság közzéteszi az összes véleményét azzal kapcsolatban, hogy a megállapodások összeegyeztethetőek-e a közös agrárpolitika 209. cikk szerinti célkitűzéseivel.
A szakmaközi szervezetekre vonatkozó kivételek
A közös piacszervezésről szóló rendelet 210. cikke értelmében a szakmaközi szervezetek megállapodásai, döntései és eljárásai bizonyos feltételekkel mentesülhetnek az uniós versenyszabályok alól.
A szakmaközi szervezetek akkor részesülhetnek mentességben, ha értesítik a Bizottságot a kérdéses intézkedéseikről, és a Bizottság azokat az uniós joggal összeegyeztethetőnek ítéli.
Az értesítéseket a következő címre lehet küldeni: AGRI-NOTIFICATION-209-CMOec [dot] europa [dot] eu (AGRI-NOTIFICATION-210-CMO[at]ec[dot]europa[dot]eu).
A Bizottság közzéteszi az említett 210. cikk alapján hozott összes határozatot.
Ágazatspecifikus kivételek
A rendelet 149. cikke egyedi szabályokat állapít meg a tej- és tejtermékágazatban működő elismert termelői szervezetek szerződésre irányuló tárgyalásaira vonatkozóan.
A 150. cikk meghatározza, hogy a termelői szervezetek vagy szakmaközi szervezetek milyen feltételekkel szabályozhatják az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajtok kínálatát.
A 167. cikk rögzíti a közös borpiac jobb működését és stabilizálását szolgáló forgalmazási szabályokat.
A 172. cikk határozza meg azt, hogy a termelői szervezetek vagy szakmaközi szervezetek milyen feltételekkel szabályozhatják az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sonkák kínálatát.
Kapcsolódó információk
Versenyszabályok az agrár-élelmiszeripari ágazatban
Jogalapok
A termelői és szakmaközi szervezetek működésére, valamint a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésére vonatkozó rendelkezéseket az 1308/2013/EU rendelet és az (EU) 2016/232 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet határozza meg.
Az EU emellett ágazatspecifikus szabályokat is elfogadott a következő ágazatokban:
- gyümölcs- és zöldségágazat: 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet;
- komlóágazat: 1299/2007/EK bizottsági rendelet;
- olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat: 611/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, 615/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet;
- tej- és tejtermékágazat: 511/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet, 880/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, (EU) 2016/1615 bizottsági végrehajtási rendelet.
