Tej és tejtermékek

Az Európai Unió jelentős tej- és tejterméktermelő. Ezek a termékek a közös piacszervezés hatálya alá tartoznak.

Mindegyik uniós országban folyik tejtermelés, és a tejtermékek előállítása jelentős hányadát teszi ki az uniós mezőgazdasági termelés értékének. Becslések szerint az EU teljes tejtermelése mintegy 155 millió tonnát tesz ki évente. A termelők listáját Németország, Franciaország, Lengyelország, Hollandia, Olaszország és Írország vezeti. Ezek az országok együttesen az uniós tejtermelés közel 70%-át adják.

Az utóbbi években csökkent az EU tejelő állománya, mivel javult a tehenenkénti tejhozam. 2020-ban az uniós tehénállomány mintegy 20 millió példányt számlált, és egy tehén átlagosan 7300 kg tejet adott.

A gazdaságok és a tejelő állományok méretében óriási különbségek mutatkoznak, és a terméshozamok is rendkívül eltérőek. Ugyanakkor a tejágazat Unió-szerte tapasztalható fejlődésével párhuzamosan a terméshozamban és más technikai mutatókban jelentkező különbségek is csökkennek: a kevésbé fejlett gazdaságokat üzemeltető tejtermelők gyors ütemben zárkóznak fel azokhoz, akik elsőként korszerűsítették tejgazdaságukat és hajtottak végre szerkezetátalakítást.

Piaci intervenció

Több olyan mechanizmus is létezik, melyek a tejágazatot védik komolyabb piaci zavarok idején. Különösen a piaci intervenció – állami intervenció és magántárolási támogatás – gondoskodik az ágazat biztonságáról súlyos piaci egyensúlyhiány esetén.

Állami intervenció

Az állami intervenció azt jelenti, hogy a hatóságok felvásárolnak egy bizonyos árut, és azt mindaddig közraktárban tárolják, amíg a piaci feltételek lehetővé nem teszik a felvásárolt készletek visszabocsátását a piacra. A tejágazatban az állam a vaj és a sovány tejpor esetében alkalmazhat intervenciós intézkedést.

Március 1. és szeptember 30. között az ágazati magánszereplők mindegyik évben felajánlhatnak legfeljebb 109 ezer tonna sovány tejport és 50 ezer tonna vajat rögzített áron történő felvásárlásra. A felvásárlásra kínált termékeknek különleges minőségi követelményeknek kell megfelelniük. Az említett mennyiségeken felül az intervenció pályázati eljárás útján folytatódik az intervenciós időszak végéig.

Az állami intervenciós készleteket pályázati eljárás keretében értékesítik újra a piacon. Az eljárást az Európai Bizottság indítja el.

Az uniós országok kifizető ügynökségei felelősek a tejágazatban végrehajtott intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó műveletek irányításáért és ellenőrzésük biztosításáért.

Magántárolási támogatás

A magántárolási támogatás is azok közé a mechanizmusok közé tartozik, amelyekkel az EU a tejágazatot védi a piaci zavaroktól. A tejágazatban a vaj, a sovány tejpor és az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott sajtok esetében lehet magántárolási támogatást nyújtani.

Ez a támogatás a raktározási költségek egy részét fedezi arra az időszakra, amíg a termékeket ideiglenesen kivonják a forgalomból. A magántárolási támogatás aktiválása (az állami intervenciótól eltérően) nem automatikus, és bizottsági rendelethez kötött.

A vajra és a sovány tejporra vonatkozó magántárolási támogatási programok rendszerint legalább 90 és legfeljebb 210 napig finanszírozzák a tárolási költségeket (ezt a programot aktiváló bizottsági rendelet határozza meg). A támogatás általában egy rögzített tonnánkénti összegből, továbbá egy napi tonnánkénti összegből áll.

Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelem

Az EU a világ legnagyobb sajt- és soványtejpor-exportőre, és a tejtermékek kivitele terén is a legnagyobb exportőrök közé tartozik a világon. A harmadik országok által megnyitott kontingensek keretében történő tejkivitel egyes kontingensek esetében kiviteli engedély kibocsátásához kötött.

A tejtermékek EU-ba történő behozatalára külön szabályok vonatkoznak. A preferenciális behozatal behozatali engedélyhez és általában importvám megfizetéséhez kötött. Az idők során több olyan – több- és kétoldalú – kereskedelmi megállapodás született, mely kedvezményes vagy nulla vámtételű preferenciális behozatalt tesz lehetővé, főként vámkontingensek formájában.

A tejtermékekre vonatkozó kiviteli és behozatali rendszerek szerinti követelményeket az (EU) 2020/760 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet és az (EU) 2020/761 bizottsági végrehajtási rendelet határozza meg, melyeket a Bizottság 2019. December 17-én fogadott el.

A 2012-ben bevezetett tejágazati intézkedéscsomag egy sor eszközt biztosított ahhoz, hogy javuljon a tejágazat ellátási láncának működése és az ágazat ellenálló képessége a kvótarendszer 2015-ös megszűnését követően.

A tejtermelők és a feldolgozók közötti írásbeli szerződések

Az uniós országok kötelezővé tehetik, hogy a mezőgazdasági termelők és a feldolgozók írásban szerződjenek egymással, és kötelezhetik a tejfelvásárlókat, hogy minimális szerződési időtartamot ajánljanak fel a termelőknek. A szerződéseknek, melyeket a szállítás előtt kell megkötni, tartalmazniuk kell egyes konkrét elemeket, köztük a következőket:

• ár,
• mennyiség,
• időtartam,
• fizetésre vonatkozó információk,
• begyűjtés,
• vis maior esetén alkalmazandó szabályok.

Mindezekről a feltételekről a felek tisztességes tárgyalások útján állapodnak meg. A mezőgazdasági termelők elutasíthatják a szerződések minimális időtartamára vonatkozó ajánlatot.

Kollektív tárgyalások termelői szervezeteken keresztül

A mezőgazdasági termelők termelői szervezetekbe tömörülhetnek, amelyek (bizonyos mennyiségi korlátokon belül, hogy ne torzuljon a verseny) kollektív tárgyalások útján állapodhatnak meg a szerződési feltételekről, ideértve a nyerstej árát is.

Kapcsolódó információk

A nyerstejtermelés mennyiségének közzététele

A szakmaközi szervezetekre vonatkozó szabályok

A tejágazat szakmaközi szervezeteire vonatkozó egyedi uniós szabályok lehetővé teszik a tejellátási lánc szereplői számára, hogy párbeszédet folytassanak egymással, és számos tevékenységet közösen hajtsanak végre. Ezek a tevékenységek többek között a következőkre irányulnak:

• promóció,
• kutatás,
• innováció és
• a minőség javítása.

Ez az átláthatóság növelését, valamint a termelési folyamatok és a piac jobb megértését szolgálja.

Az OEM/OFJ jelölésű sajtok kínálatának szabályozása

Az uniós országok – valamely termelői szervezet, szakmaközi szervezet vagy OEM/OFJ-csoport kérésére – bizonyos feltételek mellett szabályokat alkalmazhatnak az OEM/OFJ címkével rendelkező sajtok kínálatának szabályozására. Az intézkedés az OEM/OFJ jelölésű sajtok hozzáadott értékét és minőségét hivatott biztosítani. Ezek a sajtok különösen fontos termékek a kiszolgáltatott vidéki régiók számára.

Ezt az eszközt jelenleg a következő sajtok esetében alkalmazzák:

• Asiago (IT)
• Beaufort (FR)
• Comté (FR)
• Grana Padano (IT)
• Gruyère (FR)
• Parmigiano Reggiano (IT)
• Pecorino Romano (IT)
• Reblochon (FR)
• Morbier (FR)
• Abondance (FR)
• Emmental de Savaoie (FR)
• Tomme de Savoie (FR).

Kapcsolódó információk

A földrajzi árujelzők és a minőségrendszerek ismertetése

A tejágazati csomagról szóló 2016. évi jelentés

A tejpiaci helyzet alakulása és a „tejágazati csomag” rendelkezéseinek alkalmazása

A tej és a tejtermékek piaci helyzetének alakulása

Az uniós tej- és tejtermékágazat jogalapját a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló 1308/2013/EU rendelet mellett a következő rendeletek alkotják:

• a tej- és tejtermékágazatról szóló 511/2012/EU végrehajtási rendelet;
• a tej- és tejtermékágazati termelői szervezetek közötti, több tagállamra kiterjedő együttműködésről és szerződésre irányuló tárgyalásokról szóló 880/2012/EU rendelet.

Rendkívüli intézkedések

Súlyos piaci zavarok idején rendkívüli ad hoc intézkedéseket lehet alkalmazni. Ennek jogalapját a közös piacszervezésről szóló 1308/2013/EU rendelet 219–222. cikke biztosítja.

A koronavírus-válság miatt kialakult példátlan helyzetre tekintettel a Bizottság ideiglenes eltéréseket tett lehetővé az uniós versenyszabályoktól. EU-szerte minden mezőgazdasági termelő élhetett ezzel a lehetőséggel. A tagállamoknak be kellett jelenteniük az ideiglenes eltérések alkalmazását. Franciaország bejelentette, hogy alkalmazni kívánja ezeket az intézkedéseket a tejágazatban.

• COVID19: intézkedések a francia tejágazatban

A forgalmazásra vonatkozó szabályok

A kenhető zsírokra vonatkozó forgalmazási előírások mellett a következő termékekre vonatkoznak még egyedi meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések:

• tej és tejtermékek
• fogyasztói tej
• kenhető zsírok

Az EU Tejpiaci Megfigyelőközpontja adatokat és információkat szolgáltat a tejágazatról. A központ nyomon követi a globális és európai szinten kialakuló tendenciákat, és elemzi a múltbeli és a jelenlegi trendeket. Ennek során a következő területeket veszi górcső alá:

• termelés,
• kínálat és kereslet,
• termelési költségek és
• piaci kilátások.

Az illetékes bizottságok – melyekben a tagállami kormányok képviselői üléseznek egy, a Bizottságot képviselő személy elnökletével – rendszeresen összeülnek, így biztosítva, hogy a Bizottság a végrehajtási jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos hatáskörét az uniós országok ellenőrzésével gyakorolja.

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság rendszeres időközönként ülést tart, ahol a tagok többek között a piaci árak alakulásával, a termeléssel, valamint az Unión belüli és a nem uniós országokkal folytatott kereskedelemmel kapcsolatos kérdéseket vitatják meg.