Komló

Áttekintés

A „komló” elnevezés az alábbi három termékcsoportot jelöli:

• friss vagy szárított komlótoboz,
• komlópor vagy komlópellet,
• komlókivonat.

Az Európai Unióban hozzávetőleg 2600 gazdaságban termelnek komlót, összesen 26 500 hektáron, ami a világszerte komlótermesztésre használt területek 60%-a.

Az uniós országok közül 14-ben termesztenek komlót. Németországban mintegy 17 000 hektárnyi területen folyik komlótermesztés, ami az Unió komlótermesztő területeinek 60%-át, világviszonylatban pedig a komlótermesztésre használt összes területnek kb. az egyharmadát teszi ki. Németországon kívül Csehország, Lengyelország és Szlovénia termeli a legtöbb komlót az Európai Unión belül.

Világszerte – Európában pedig különösképpen – csökkenőben van a komlótermesztésre használt földterület nagysága, aminek egyik oka az, hogy a komlóból egyre nagyobb mennyiségben kinyert alfasavat egyre kisebb mennyiségben használják fel a sörgyártásban. Az alfasav a komló azon összetevője, amely kesernyés ízt és további aromákat kölcsönöz a sörnek.

Termelés

Az Európai Unió évente körülbelül 50 000 tonna komlót termel, alfasavtermelése pedig rendszeresen meghaladja az 5000 tonnát.

A világ éves komlótermelése 80 000 és 100 000 tonna között mozog, ami 8000–10 000 tonna alfasavnak felel meg. Az alfasav iránti kereslet körülbelül 8000 tonnára tehető annak alapján, hogy egy hektoliter sörhöz átlagosan 4,1 gramm alfasavra van szükség. A komlótartalom változik a sör típusának függvényében, különösen a sör keserűségétől és a felhasznált komló fajtájától függően. A technológia folyamatosan fejlődik, a fogyasztók pedig egyre inkább a kevésbé keserű söröket kedvelik, ami azt eredményezi, hogy a sörök komlótartalma évről évre csökken (1995-ben hektoliterenként még 6,3 gramm volt az alfasavtartalom mennyisége). 

Noha a globális sörtermelés növekszik, az alfasav iránti kereslet nem nő számottevően. Mivel a kínálat meghaladja a keresletet, a komló átlagára 2009 óta meglehetősen alacsony szinten mozog a szerződéses és a szabadpiacon.

Kapcsolódó információk

A komlóra vonatkozó betakarítási jelentések

Tengerentúli kereskedelem

Az EU – és különösen Németország – fontos csomópontot jelent a komló világpiacán. Ami a külkereskedelmet illeti, az EU hagyományosan nettó exportőr. Az utóbbi években a terméstöbblet mintegy 20 000 tonna komlótobozt tett ki. A legfőbb felvásárló Oroszország, amelyet az Egyesült Államok és Japán követ a sorban.

Egy kivétellel az összes uniós komlótermesztő ország tagja a Komlótermesztők Nemzetközi Szövetségének, mely arra törekszik, hogy mind a termelők körében, mind pedig a termelők és az ágazat többi szereplője (a kereskedők és a sörfőzők) között elősegítse az információk megosztását.

Komlót és komlótermékeket csak akkor lehet behozni az EU-ba, ha azokat olyan egyenértékűségi igazolás kíséri, amelyet a nem uniós származási ország által felhatalmazott ügynökség vagy – ha a származási országban nem létezik ilyen ügynökség – egy, a termék származási országán kívül már felhatalmazott ügynökség állított ki.

Jogalap

A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet határozza meg a komlóágazatra vonatkozó főbb jogi rendelkezéseket a következők tekintetében: tanúsítás, termelői csoportok és behozatal.

Kapcsolódó információk

A komlóval kapcsolatos uniós jogszabályok

Bizottságok

Kormányképviselőkből álló és az Európai Bizottság képviselőjének elnökletével működő, rendszeresen ülésező bizottságok gondoskodnak arról, hogy az Európai Bizottság az uniós országok ellenőrzése alatt gyakorolja végrehajtási jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos hatáskörét.

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság a piaci árak alakulásával, a termeléssel, valamint az Unión belüli és a nem uniós országokkal folytatott kereskedelemmel kapcsolatos kérdéseket vitatja meg.