Skip to main content
Agriculture and rural development

Komló

Az uniós mezőgazdasági termelők és az ágazat védelme a piaci intervencióval, a kereskedelmi intézkedésekkel, jogszabályokkal és a piac nyomon követésével kapcsolatos szakpolitika révén.

Áttekintés

A komló elnevezés az alábbi három termékcsoportot foglalja magában:

  • friss vagy szárított komlótoboz;
  • komlópor vagy komlópellett;
  • komlókivonat.

Az Európai Unióban mintegy 2 600 komlótermelő gazdaság működik összesen 26 500 hektáron, ami a világ összes komlótermesztésre használt területének 60%-a.

Komlót 14 uniós országban termesztenek. Németországban mintegy 17 000 hektárnyi területen zajlik komlótermesztés, ami az Unió komlótermesztő területeinek 60%-át, míg a világ összes komlótermesztésre használt területének mintegy harmadát teszi ki. Az Unió többi fő komlótermesztő országa: Csehország, Lengyelország és Szlovénia.

A komlótermesztésre használt terület az egész világon, de Európában különösképpen csökken, ami a komlóból kinyert alfasavmennyiség növekedésével és a sörben való felhasználásának csökkenésével magyarázható. Az alfasav a komló azon összetevője, amely kesernyés ízt és további aromákat kölcsönöz a sörnek.

Termelés

Az Európai Unió évente körülbelül 50 000 tonna komlót termel, alfasavtermelése pedig rendszeresen meghaladja az 5 000 tonnát.

Az éves komlótermelés világszerte 80 000 és 100 000 tonna között mozog, ami 8 000–10 000 tonna alfasavnak felel meg. Egy hektoliter sörhöz átlagosan 4,1 gramm alfasavra van szükség, így az alfasav iránti kereslet mintegy 8 000 tonnára tehető. A komlótartalom az adott sör típusától, különösen annak keserűségétől és a felhasznált komló fajtájától függően változik. A technológiai fejlődés, a fogyasztók ízlésének változása és a kevésbé keserű sörök iránti növekvő kereslet azt eredményezik, hogy a termékek komlótartalma évről évre csökken (1995-ben hektoliterenként még 6,3 gramm volt a termékek alfasavtartalma). 

Bár a világ sörtermelése növekszik, az alfasav iránti igény nem nő számottevően. Mivel a kínálat jelenleg meghaladja a keresletet, 2009 óta a komló átlagára is meglehetősen alacsony a szerződéses és a szabadpiacon.

Kapcsolódó információk

A komlóra vonatkozó betakarítási jelentések

Recognised hop producer groups
English
(97.97 KB - PDF)
Letöltés
List of hop production areas
English
(100.74 KB - PDF)
Letöltés
List of hop certification centres and their codes
English
(99.31 KB - PDF)
Letöltés

Tengerentúli kereskedelem

Az Európai Unió – különösen Németország – a komló világpiacának egyik csomópontja. A külkereskedelmet tekintve az Unió hagyományosan mindig is a komló nettó exportőre volt. Az utóbbi években a terméstöbblet mintegy 20 000 tonna komlótobozt tett ki. Legfőbb felvásárlója Oroszország után az Egyesült Államok és Japán.

Egy kivételével minden uniós komlótermesztő ország részese a nemzetközi komlótermelők egyezményének, melynek célja, hogy mind a termelők körében, mind pedig a termelők és az ágazat többi szereplője (a kereskedők és a sörfőzők) között elősegítse az információk megosztását.

Jogalapok

A komlóágazatra vonatkozó főbb jogi rendelkezéseket a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet határozza meg. Ezek kiterjednek a következőkre: tanúsítvány, termelői csoportok és behozatal.

Kapcsolódó információk

A komlóval kapcsolatos uniós jogszabályok

Bizottságok

A kormányképviselőkből álló és az Európai Bizottság egy képviselőjének elnökletével működő különböző bizottságok rendszeresen üléseznek annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Bizottság a végrehajtási jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos hatáskörét az uniós országok ellenőrzése alatt gyakorolja.

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság olyan kérdéseket vitat meg, mint a piaci árak alakulása, a termelés, valamint az Unión belüli és a nem uniós országokkal folytatott kereskedelem.