Zöldség- és gyümölcstermesztés

Áttekintés

Az EU tevékenyen támogatja a gyümölcs- és zöldségágazatot az uniós piacirányítási rendszeren keresztül, a következő öt általános célkitűzés megvalósítása érdekében:

• a termelői szervezetek révén versenyképesebbé és piacorientáltabbá kell tenni az ágazatot;
• csökkenteni kell a termelők jövedelmében válságok kapcsán bekövetkező ingadozásokat;
• növelni kell az Unióban a gyümölcs- és zöldségfogyasztást;
• elő kell segíteni a környezetbarát termesztési és termelési technikák térnyerését;
• forgalmazási előírások alkalmazása révén elő kell mozdítani a termékminőséget, valamint a fogyasztóvédelmet és az átláthatóságot.

Termelői szervezetek

A termelői szervezetek alapvető szerepet játszanak a gyümölcs- és zöldségágazat piacszervezési rendszerében. A termelőknek tanácsos csatlakozniuk hozzájuk, ha meg szeretnék erősíteni piaci helyzetüket. Az uniós gyümölcs- és zöldségágazat piacszervezési rendszere finanszírozási hozzájárulásokkal támogatja a termelői szervezeteket az operatív programok végrehajtásában.

A termelői szervezeti rendszer megköveteli a tagállami hatóságoktól, hogy mindazokat a termelői szervezeti státuszért folyamodó termelői csoportokat elismerjék, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

• önkéntesek;
• hozzájárulnak a rendszer általános céljainak megvalósításához;
• bizonyítani tudják hasznosságukat azáltal, hogy tagjaiknak kellően széles körű és hatékony szolgáltatásokat kínálnak.

A tagállami hatóságoknak nemzeti stratégiát kell kidolgozniuk a fenntartható operatív programokra vonatkozóan, hogy meghatározzák, mely intézkedések részesülhetnek támogatásban. A termelői szervezetek operatív programjait jóvá kell hagyniuk az illetékes tagállami hatóságoknak.

Az Európai Bizottság mind a programok, mind a nemzeti stratégia végrehajtását nyomon követi és kiértékeli. Ehhez az intézmény közös teljesítménymutatókat használ. A termelői szervezetek operatív programjaik végrehajtásáról éves jelentést nyújtanak be az illetékes tagállami hatóságnak. Az éves jelentéseket csatolniuk kell támogatási kérelmükhöz. Hasonlóképpen, mindegyik tagállamnak éves jelentést kell beküldenie az Európai Bizottságnak, melyben teljeskörűen be kell számolniuk a területükön működő termelői szervezetekről, valamint a nemzeti működési alapokról, operatív programokról és elismerési tervekről.

Mindegyik elismert termelői szervezet működési alapot hozhat létre operatív programjának finanszírozására. Az alapot a termelői szervezet tagjaitól (vagy magától a termelői szervezettől) kapott pénzügyi hozzájárulásokból, valamint az uniós pénzügyi támogatásból finanszírozzák. Alapszabályként az uniós pénzügyi támogatás a teljes működési alap 50%-ára korlátozódik, de egyes esetekben 60%-ra növelhető.

Azokban a régiókban, ahol a termelők nem hoztak létre nagy számban szervezeteket, a tagállami kormányok a működési alapok keretein felül is nyújthatnak nemzeti finanszírozást. Egyes esetekben ezt az EU részben visszatérítheti.

Ha valamelyik termelői szervezet ezt kérelmezi, az adott uniós ország korlátozott időtartamra kötelezővé teheti a szervezeten belül elfogadott szabályok egy részét a termelői szervezet működési helye szerinti régió(k) egyéb, tagsággal nem rendelkező termelői számára.

A szakmaközi szervezetek elismerése is támogatást élvez abban az esetben, ha bizonyítani tudják, hogy kellő mértékben reprezentálják a gyümölcs- és zöldségágazat különböző foglalkozási kategóriáit, és tesznek azért a gyakorlatban, hogy a rendszer céljait megvalósítsák.

Kapcsolódó linkek

Gyümölcs- és zöldségágazati jelentések

Termelői és szakmaközi szervezetek

Válságmegelőzés

Annak érdekében, hogy mérsékeljék a termelői jövedelmek válságok miatti ingadozásait, a termelői szervezetek uniós finanszírozást vehetnek igénybe ahhoz, hogy operatív programjaik keretében válságmegelőzési és -kezelési intézkedéseket hajtsanak végre.

A forrásokat a következő intézkedésekre lehet fordítani:

1. Árukivonás a piacról

Szigorúan szabályozott feltételekkel finanszírozást lehet igénybe venni abban az esetben, ha valamelyik terméket – ahelyett, hogy forgalomba hoznák – kivonják a piacról.

A piacról történő kivonás céljára igénybe vehető – az uniós támogatást és a termelői szervezetek pénzügyi hozzájárulását is tartalmazó – támogatás maximális összegét az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet IV. melléklete tartalmazza 16 alaptermékre vonatkozóan.

Ha valamelyik ország úgy dönt, hogy más termékek kivonását is engedélyezi, meg kell állapítania az e termékekre vonatkozóan igénybe vehető támogatás maximális összegét. A piacról történő kivonás egyik termék esetében sem haladhatja meg a termelői szervezet által forgalmazott mennyiség 5%-át (ebbe nem számítanak bele az ingyenesen szétosztásra kerülő mennyiségek).

A forgalomba hozott termékek mennyiségét az előző három év átlagaként, vagy ha ez az információ nem áll rendelkezésre (pl. az újonnan elismert termelői szervezetek esetében), azon forgalomba hozott termékek mennyisége alapján kell kiszámítani, amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték.

A kivont termékek felhasználásának lehetséges módozatait a tagállami hatóságok határozzák meg, de az ingyenes szétosztásnak szerepelnie kell ezek között a lehetőségek között. A kivont termékeket adott esetben fel lehet használni a feldolgozóiparban, ha ez nem torzítja a versenyt az érintett iparágakban (az EU-ban vagy az EU-n kívül).

2. Zöldszüret és be nem takarítás

Zöldszüret alatt azt értjük, ha egy adott megművelt területen a nem értékesíthető (de nem károsodott) termékeket a rendes betakarítást megelőzően teljeskörűen betakarítják. A be nem takarítás azt jelenti, hogy a megművelt területen a rendes termesztési ciklus során nem hasznosítják a kereskedelmi termelést. A be nem takarítás nem foglalja magában a termékek időjárási jelenség vagy betegség miatti megsemmisülését. Egyik intézkedésnek sem lehet környezeti vagy növényegészségügyi hatása.

Mindkét intézkedés esetében követelmény, hogy eltérjenek a rendes művelési gyakorlattól, de kiegészítsék azt. Ezeket az intézkedéseket nem lehet egyszerre ugyanabban az évben vagy 2 egymást követő évben ugyanarra a termékre és ugyanarra a területre vonatkozóan alkalmazni.

Az ezeket az intézkedéseket engedélyező országoknak részletes szabályokat kell elfogadniuk az intézkedések végrehajtására és ellenőrzésére vonatkozóan.

A tagállami hatóságoknak hektáronként meg kell határozniuk az (uniós támogatást és a termelői szervezetek hozzájárulását is tartalmazó) ellentételezés összegeit, melyek:

• vagy csak a betakarítás során felmerülő többletköltségeket fedezhetik (a környezetvédelmi és növényegészségügyi tevékenységeket is ideértve),
• vagy legfeljebb a 90%-át tehetik ki a piaci árukivonásokra vonatkozó maximális támogatásnak.

3. Promóció, kommunikáció és képzés

Az ezeket az intézkedéseket engedélyező országoknak részletes szabályokat kell elfogadniuk az intézkedések végrehajtására vonatkozóan. A promóciós/kommunikációs intézkedések keretében olyan tevékenységeket lehet végrehajtani, amelyek kiegészítik az érintett termelői szervezet által alkalmazott, folyamatban lévő promóciós/kommunikációs intézkedéseket.

4. Betakarítási biztosítás

Uniós finanszírozást lehet igénybe venni olyan betakarítási biztosítás céljára, melyet a termelői szervezet vagy annak tagjai kezelnek. A biztosítás célja, hogy segítse a tagok jövedelmének megőrzését, illetve a természeti katasztrófák, időjárási jelenségek, betegségek vagy kártevőfertőzések által okozott piaci veszteségek fedezését. A tagállami hatóságoknak részletes szabályokat kell elfogadniuk a betakarítási biztosításra vonatkozóan, különösen azért, hogy kiküszöböljék a biztosítási piacon folyó verseny torzulását.

A tagállami hatóságok kiegészítő nemzeti finanszírozást nyújthatnak a betakarítási biztosítás támogatása céljából. A betakarítási biztosításhoz nyújtott teljes állami (uniós és nemzeti forrásból származó) támogatás azonban nem haladhatja meg:

• a kizárólag a természeti katasztrófának tekinthető kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott károkra fizetett biztosítási díjak 80%-át;
• a természeti katasztrófák és kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott egyéb károk, illetőleg az állat-/növénybetegségek vagy kártevőfertőzések által okozott károk elleni biztosítás díjának 50%-át.

A betakarítási biztosítási intézkedések nem tartalmazhatnak olyan biztosítási kifizetéseket, amelyek az elszenvedett bevételkiesés több mint 100%-ára nyújtanak kártérítést a termelőnek, figyelembe véve minden, a kockázathoz kapcsolódó más támogatási programokból biztosított kártérítést. Az intézkedések támogatást nyújthatnak a kölcsönös alapok létrehozásával vagy feltöltésével járó adminisztratív költségek fedezéséhez.

A kölcsönös kockázatkezelési alap működésének első 3 évében áll rendelkezésre uniós finanszírozás – a termelői szervezet hozzájárulásának meghatározott százalékában, a következők szerint:

A tagállami hatóságoknak részletes szabályokat kell elfogadniuk ennek az intézkedésnek a végrehajtására vonatkozóan. A tagállami hatóságok felső határt szabhatnak meg azt illetően, mekkora összegeket kaphatnak a termelői szervezetek.

5. Tanácsadás

100%-os uniós pénzügyi támogatás áll rendelkezésre arra, hogy az EU-szerte működő tapasztalt termelői szervezetek és társulásaik a válságmegelőzési és -kezelési intézkedésekkel kapcsolatos ismereteiket átadják fiatal termelői szervezeteknek, termelői csoportoknak vagy egyéni termelőknek (utóbbiak esetében olyan régiókban, ahol a szervezettségi arány 20%-nál alacsonyabb). Ezenfelül, hogy az ezen intézkedések végrehajtásával kapcsolatos hatékonyságot javítsa, a támogatás azt is elősegítheti, hogy új termelői szervezetek jöjjenek létre, már létező termelői szervezetek egyesüljenek, illetve az egyéni termelők már létező termelői szervezetekhez tudjanak csatlakozni; továbbá hogy a tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó és igénybe vevő felek hálózatépítési lehetőségekhez jussanak, mindenekelőtt annak érdekében, hogy az értékesítési csatornák – a válságmegelőzés és -kezelés eszközeiként – megerősödjenek.

6. Gyümölcsösök újratelepítése

A gyümölcsösök kötelező kivágást követő újratelepítése támogatásban részesül.

7. Hatékonyabb irányítás

Az országok támogathatnak olyan beruházásokat, amelyek hatékonyabbá teszik a forgalomba kerülő mennyiségek kezelését.

A fogyasztás növelése

Az iskolagyümölcs-program azért jött létre, hogy előmozdítsa a gyermekek gyümölcs- és zöldségfogyasztását. A gyümölcsök és zöldségek iskolák, kórházak és jótékonysági szervezetek körében történő ingyenes szétosztása is támogatásban részesül. Egyéb olyan, fogyasztást ösztönző tevékenységek is támogathatóak, amelyek a termelői szervezetek operatív programjai keretében valósulnak meg.

Válságkezelési intézkedésként, amikor terméket vonnak ki a piacról, a termelők finanszírozásban részesülhetnek az uniós rendszer keretében, amiért a terméket mások rendelkezésére bocsátják. Ez magában foglalja, hogy a terméket ingyen adják át a következő feleknek:

• elismert jótékonysági szervezetek és alapítványok, amelyek munkájuk során a terméket hátrányos helyzetű emberek megsegítésére használják fel;
• büntetés-végrehajtási intézmények, iskolák / közoktatási intézmények, gyermeküdültetési táborok, kórházak és idősotthonok.

A tagállami hatóságoknak ki kell jelölniük, mely szervezetek kaphatnak ingyenesen termékeket, és biztosítaniuk kell, hogy a nekik juttatott mennyiségek ne kiváltsák, hanem kiegészítsék a kérdéses szervezetek által rendszerint felvásárolt mennyiségeket.

Az EU az ingyenes szétosztás 100%-át finanszírozza (szemben a kivont termékek egyéb felhasználására biztosított 50, illetve 60%-kal), ha az ingyen szétosztott mennyiség nem haladja meg a termelői szervezet által forgalmazott teljes mennyiség 5%-át. Ez a finanszírozás a következőket foglalja magában:

• kártérítés a kivont termék után (EUR/100 kg) (a 16 fő termékre megállapított maximális összegekkel);
• a logisztikai költségekre (szállítás, válogatás és csomagolás) vonatkozó átalányösszegek.

A tagállami hatóságoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy megkönnyítsék a termelői szervezetek és az ingyenes termékek átvételére feljogosított szervezetek közötti kapcsolattartást és együttműködést.

Környezetbarát termesztés

Az operatív programok kiadásainak legalább 10%-át olyan környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítani, amelyek túlmutatnak a kötelező környezetvédelmi előírásokon. Alternatív megoldásként a programoknak legalább 2 ilyen intézkedést kell tartalmazniuk.

Azokat a termelőket, akik az uniós vidékfejlesztési programok keretében jövedelemtámogatásban vagy agrár-környezetvédelmi kifizetésben részesülnek, és nem tartják be a kötelező környezetvédelmi előírásokat (kölcsönös megfeleltetés), szankciókkal lehet sújtani.

A környezetvédelmi tevékenységekre vonatkozó nemzeti keret

Az elismert termelői szervezetekkel rendelkező országoknak a fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégiájuk részeként ki kell dolgozniuk a környezetvédelmi intézkedések nemzeti keretét.

A tagállami hatóságoknak – a stratégia egyéb részeitől eltérően – a környezetvédelmi intézkedések javasolt nemzeti keretét be kell nyújtaniuk az Európai Bizottságnak, mely ellenőrzi, hogy a keretben foglaltak megfelelnek-e az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkében meghatározott céloknak.

A környezetvédelmi intézkedések nemzeti keretének tartalmaznia kell a környezetvédelmi intézkedések és az intézkedésekre az adott országban vonatkozó feltételek (nem teljeskörű) felsorolását.

Minden egyes intézkedés esetében fel kell tüntetni a következőket:

• a vonatkozó kötelezettségvállalás(ok)at,
• indokolást, mely a környezeti szükségletekkel és prioritásokkal összefüggésben ismerteti a várható környezeti hatásokat.

A környezetvédelmi intézkedések nemzeti kereteiről az országfájlok szolgálnak részletes információkkal.

Forgalmazási előírások

A minőség javítása érdekében egyes termékekre forgalmazási előírásokat alkalmaznak. A termékspecfikus előírások száma 36-ról 10-re csökkent. A 10 termékspecifikus előírás az alábbi gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozik:

• alma,
• citrusfélék,
• kivi,
• fejes saláta, fodros endíviasaláta és széles levelű endíviasaláta,
• őszibarack és nektarin,
• körte,
• szamóca,
• étkezési paprika,
• csemegeszőlő,
• paradicsom.

A tagállami hatóságok mentesíthetik a termékspecifikus forgalmazási előírások alól azokat a (pl. deformált, méreten aluli) termékeket, amelyek címkéjén „feldolgozásra szánt termékek”, „állati takarmány” vagy más, ezeknek megfelelő szöveg szerepel.

A fokhagyma behozatala behozatali engedélyek és származási bizonyítványok rendszerének hatálya alá tartozik.

Megfelelőségi ellenőrzések

Mindegyik uniós országnak adatbázist kell létrehoznia a forgalmazási előírások hatálya alá tartozó friss gyümölcs- és zöldségféléket forgalmazó kereskedőkről. Gyümölcs- és zöldségkereskedőnek az a magánszemély vagy szervezet minősül, aki, illetve amely az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint bármilyen módon – az EU-n belül, illetve nem uniós országba irányuló export vagy nem uniós országból az EU-ba irányuló import céljára – gyümölcs- és zöldségféléket mutat be, kínál eladásra, értékesít vagy hoz forgalomba (a táv-, az online és az egyéb módon történő értékesítést is ideértve).

A tagállami hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy szelektív módon, kockázatelemzés alapján és megfelelő időközönként ellenőrzésekre kerüljön sor a gyümölcs- és zöldségfélék forgalmazására vonatkozó előírásoknak és egyéb jogszabályi követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében.

A kockázatelemzésnek a kereskedői adatbázisban található információkon kell alapulnia. A tagállami hatóságoknak előre meg kell határozniuk, hogy milyen kritériumokat alkalmazva fogják meghatározni a meg nem felelés kockázatát az egyes tételek esetében.

Ott, ahol az ellenőrzések súlyos szabálytalanságokat tárnak fel, a hatóságoknak gyakrabban kell ellenőrzést végezniük. A kereskedőknek az ellenőrző szervek rendelkezésére kell bocsátaniuk minden olyan információt, amelyre az említett szerveknek a megfelelőségi ellenőrzések megszervezéséhez és elvégzéséhez szükségük van. Ha termékenként kerül sor kockázatértékelésre, ennek alapján a hatóságok dönthetnek úgy, hogy nem ellenőrzik szelektíven azokat a termékeket, amelyekre nem vonatkozik termékspecifikus forgalmazási előírás (vagyis amelyek az általános előírás vagy az ENSZ-EGB-előírás hatálya alá tartoznak). Mindegyik uniós országnak meg kell adnia a megfelelőség-ellenőrzésért felelős koordináló hatóságok és ellenőrző szervek nevét és elérhetőségeit.

Jóváhagyott nem uniós országok

Ha elvégezték saját megfelelőségi ellenőrzéseiket, az Unióba termékeket exportáló országok kérhetik, hogy az Európai Bizottság bírálja el, eleget tesz-e ellenőrzési rendszerük a vonatkozó uniós forgalmazási előírásoknak vagy legalábbis ezekkel egyenértékű előírásoknak.

Az ország „jóváhagyott” státuszt kaphat azokra a területéről származó termékekre vonatkozóan, amelyek átestek ezeken az ellenőrzéseken. Az Európai Bizottság felfüggesztheti az ország „jóváhagyott" státuszát, ha úgy találja, hogy a tételek és a mennyiségek jelentős hányada esetében a termékek nem felelnek meg a szabályoknak.

A Bizottság információkat tesz közzé a nem uniós országokban végzett megfelelőségi ellenőrzésekről. Ezek közé tartoznak az alábbi információk:

• azok a nem uniós országok, melyek megfelelőségi ellenőrzéseit a Bizottság jóváhagyta,
• a jóváhagyott megfelelőségi ellenőrzések tárgyát képező termékek,
• a megfelelőségi ellenőrzésekért felelős hivatalos hatóságok és ellenőrző szervezetek adatai,
• az egyes országok által kiadott megfelelőségi igazolások.

Aktualizált forgalmazási előírások

Az ENSZ-EGB több mint 50 termékspecifikus forgalmazási előírást dolgozott ki friss gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozóan (a termékspecifikus uniós forgalmazási előírások hatálya alá tartozó 10 gyümölcs- és zöldségfélét is beleértve).

Az egyes termékekre vonatkozó termékspecifikus uniós forgalmazási előírásoknak összhangban kell lenniük a vonatkozó ENSZ EGB-előírásokkal, az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően, és e célból rendszeresen naprakésszé teszik őket.

Jogalap

Egyedi forgalmazási előírások vonatkoznak a banánra (1333/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet) és egyes szárított szőlőfajtákra (1666/1999/EK bizottsági rendelet).

Alaprendelet

Az 1308/2013/EU rendelet a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról

Végrehajtási rendeletek

Az (EU) 2017/892 bizottsági végrehajtási rendelet az 1308/2013/EU rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

Az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet a gyümölcs- és zöldségágazatra alkalmazandó szabályok végrehajtásáról

Felhatalmazáson alapuló rendelet

Az (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet az 1308/2013/EU rendeletnek a gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében történő kiegészítéséről, az 1306/2013/EU rendeletnek az említett ágazatokban alkalmazandó szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 543/2011/EU végrehajtási rendelet módosításáról

Piacmonitoring

A gyümölcs- és zöldségpiaci megfigyelőközpont a legfrissebb piacmonitoring-információkkal szolgál a termelésre, az árakra, a kereskedelemre és egyéb statisztikákra vonatkozóan.

Jelentések

Az Európai Bizottság jelentést tett közzé a dokumentumhoz kapcsolódó szolgálati munkadokumentummal együtt a termelői szervezetekre, a működési alapokra és az operatív programokra vonatkozó rendelkezéseknek a gyümölcs- és zöldségágazat 2007. évi reformja óta zajló végrehajtásáról.