Az IPARD III végrehajtása és szélesebb körű kezdeményezések

Az IPARD keretében pénzügyi támogatásban részesülő valamennyi országnak létre kell hoznia egy IPARD III monitoringbizottságot.

A monitoringbizottságnak kiegyensúlyozott arányban az érintett nemzeti hatóságok és szervek, valamint más érdekelt felek képviselőiből kell állnia, beleértve a gazdasági, szociális és környezetvédelmi partnereket és a civil társadalmi szervezeteket is.

Az IPARD III monitoringbizottság fő feladatai a következők:

• a program végrehajtása eredményességének, hatékonyságának, minőségének, koordinációjának és megfelelőségének felülvizsgálata;
• a program célkitűzéseinek elérése felé tett előrehaladás vizsgálata.

Uniós KAP-hálózat

Az EU közös agrárpolitikával (KAP) foglalkozó hálózata olyan fórum, amelyen keresztül a mezőgazdaság, az erdészet és a vidéki területek iránt érdeklődő nemzeti KAP-hálózatok, szervezetek, közigazgatási szervek, kutatók, vállalkozók és szakemberek megoszthatják egymással ismereteiket és információikat (pl. a társaktól való tanulás, az ötletek, ismeretek és bevált gyakorlatok cseréje révén). A hálózat az alábbiak támogatására szolgál:

• a KAP-stratégiai tervek kidolgozása és végrehajtása,
• az innováció és a tudás átadása, többek között az európai mezőgazdasági innovációs partnerség (EIP-AGRI) keretében,
• a készségek fejlesztése,
• az agrár-tudásátadási és -innovációs rendszerek (ATR) megközelítéseinek megerősítése, valamint
• a KAP értékelése és nyomon követése.

Az IPARD a technikai segítségnyújtási intézkedés révén ösztönzi a nemzeti vidékfejlesztési hálózatokhoz hasonló tevékenységek létrehozását a tagjelölt országokban.

Vidéki hálózatok a helyi LEADER-kezdeményezések számára

A vidékfejlesztési hálózatok jelentős szerepet játszanak az IPARD által támogatott LEADER-kezdeményezések előmozdításában és végrehajtásában. A LEADER – az integrált területfejlesztési eszköz – fő célja, hogy több ágazat magánszektorbeli és állami érdekelt feleinek széles körét összefogja helyi akciócsoportok létrehozása érdekében. Ezek a csoportok kialakítják helyi fejlesztési stratégiáikat a közösségfejlesztés javítása, a társadalmi tőke növelése, valamint a helyi vidéki területek gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti fejlődéséhez való hozzájárulás érdekében.

Az uniós helyi akciócsoportok listája elérhetőségeket, valamint a sikeres LEADER fejlesztési kezdeményezések uniós példáit tartalmazza.

Az IPARD hozzájárulása az európai zöld megállapodáshoz

A kedvezményezett országok elkötelezettek amellett, hogy biztosítsák a mezőgazdasági ágazat átalakítását (zöld és digitális átállását) annak érdekében, hogy minimalizálják a környezetre és az éghajlatra gyakorolt negatív hatásait, valamint megfizethető és egészséges élelmiszereket biztosítsanak a polgárok és az exportpiacok számára. Az IPA vidékfejlesztési programjai (IPARD) fontos szerepet fognak játszani a kedvezményezett országok e célok elérésében való támogatásában.

Az IPA III jogi kerete egyik alapelveként a fenntarthatóságot határozza meg. Ez tükröződik a vidékfejlesztésre irányuló IPA-támogatás célkitűzéseiben is, amelyek a következőket foglalják magukban:

• javítani kell a gazdaságokon belüli termelés fenntarthatóságát, ugyanakkor megfelelőbb választ kell adni a biztonságos, tápláló és fenntartható élelmiszerek iránti társadalmi igényekre,
• az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás előmozdítása és a környezet védelméhez való hozzájárulás.

Az IPARD III kerete számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek képesek választ adni ezekre a célkitűzésekre, valamint a zöld megállapodásban és a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrendben meghatározott átfogó célkitűzésekre és célokra.

Az IPARD III intézkedései közül kettő teljes mértékben a környezetvédelemre és a környezet állapotának javítására, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozik:

• agrár-környezetvédelemhez és az éghajlatváltozáshoz, valamint az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó intézkedés,
• az erdőtelepítésre és -védelemre vonatkozó intézkedés.

Ezen intézkedések keretében a kedvezményezettek olyan tevékenységeket végeznek, amelyek túlmutatnak a jogi kötelezettségeken, és mint ilyenek, további értéket teremtenek a környezet és az éghajlat szempontjából.

Az IPARD III beruházási intézkedései jelentős lehetőségeket kínálnak a zöld átállás előmozdítására. Ezen intézkedések keretében támogatás nyújtható olyan fizikai beruházásokhoz, amelyek:

• igazodnak az uniós normákhoz (környezetvédelem, állatjólét, élelmiszer-biztonság),
• javítják a mezőgazdasági üzemek környezeti teljesítményét,
• biztosítják a hulladékgazdálkodás javításához és a vidéki területek fejlesztéséhez szükséges infrastruktúrát,
• beruháznak a megújuló energiába és a körforgásos gazdaságba.

A zöld megállapodás és az azt kiegészítő, a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend még nyilvánvalóbbá teszi, hogy a mezőgazdasági ágazat hosszú távú fenntarthatósága és versenyképessége attól függ, hogy az ágazat megfelelően figyelembe veszi-e az olyan környezeti és éghajlati szempontokat, mint a talajtömörödés, az erózió, a szervesanyag-tartalom, a tápanyagok szivárgása, a vegyi anyagok felhasználása, valamint a mezőgazdasági tevékenységeknek a biológiai sokféleségre és a tájra gyakorolt hatásai.