Skip to main content
Agriculture and rural development

ENP-partnerországok: keleti régió

Az EU és az európai szomszédságpolitikában részt vevő keleti partnerországok közötti agrár-élelmiszeripari kereskedelem

Az európai szomszédságpolitikában részt vevő keleti partnerországokkal folytatott agrár-élelmiszeripari kereskedelem

Az európai szomszédságpolitika (European Neighbourhood Policy, ENP) az Európai Unió és 16, az EU-tól délre és keletre fekvő szomszédos ország közötti kapcsolatrendszer alakításával foglalkozik.

Ezeket az országokat földrajzi fekvésük alapján déli és keleti régióba soroljuk. Keleten található Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményországés Ukrajna. Oroszország nem tartozik az európai szomszédságpolitika partnerországai közé, de részt vesz az európai szomszédságpolitika keretében folytatott, határokon átívelő együttműködési tevékenységekben.

Összességében (Moldova és Ukrajna kivételével) az EU nettó exportőr az európai szomszédságpolitika keleti partnerországainak viszonylatában, amelyekbe termékek széles választékát exportálja (köztük hobbiállat-eledelt, likőröket, sajtot, olajos magvakat és cukrot). Ami a behozatalt illeti, az EU főként a következő termékeket importálja ezekből az országokból: gabonaféléket és növényi olajokat (Ukrajnából és Moldovából), gyümölcsöt (Moldovából, Grúziából és Azerbajdzsánból), valamint likőröket (Örményországból).

A keleti ENP-országokkal kötött megállapodások

Az európai szomszédságpolitikában részt vevő keleti országokra vagy társulási megállapodások, vagy partnerségi és együttműködési megállapodások vonatkoznak.

Társulási megállapodások

Az EU társulási megállapodást kötött Grúziával, Moldovával és Ukrajnával. A társulási megállapodások a kereskedelmi rendelkezéseken felül keretet biztosítanak ahhoz, hogy a hat ország könnyebben tudja tovább közelíteni saját szabályrendszerét az európai uniós normákhoz. Különösen így van ez Ukrajna esetében több, a közös agrárpolitika területéhez tartozó, illetve állat- és növényegészségügyi jogszabály vonatkozásában.

A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségeket is létrehozó társulási megállapodásokat az Európai Unió 2014. június 27-én írt alá Grúziával, Moldovával és Ukrajnával. A dokumentumok ma már mind hatályosak. A megállapodások magas szintű oltalmat biztosítanak a földrajzi árujelzőknek: az említett három országban az uniós földrajzi árujelzők teljes listája védelmet élvez.

Partnerségi és együttműködési megállapodások

Azerbajdzsán és Örményország partnerségi és együttműködési megállapodás hatálya alá tartozik. Az EU nem ratifikálta a Belarusszal 1995-ben kötött partnerségi és együttműködési megállapodást, mivel Belarusz nem kötelezte el magát a demokrácia, valamint a politikai és polgári jogok mellett.

Országok

Örményország

A kétoldalú kapcsolatokat a 2018 júniusa óta ideiglenesen alkalmazott átfogó és megerősített partnerségi megállapodás szabályozza. A megállapodás nem preferenciális (azaz nem biztosít vámengedményeket), de mindkét fél biztosítja a területén védett földrajzi árujelzők teljes jegyzékének elismerését és védelmét.

Az EU 2017. november 24-én átfogó és megerősített partnerségi megállapodást írt alá Örményországgal, amely nem szabályozza a piacra jutás kérdését. A dokumentum ugyanakkor előirányozza a földrajzi árujelzők kölcsönös védelmét, és a Cognac és a Champagne nevekkel kapcsolatos helyzet rendezése érdekében arról is rendelkezik, hogy Örményország fokozatosan beszünteti e nevek használatát.

Az Európai Unió nettó exportőr az agrár-élelmiszeripari termékek EU és Örményország közötti kereskedelme tekintetében. Az EU elsősorban hobbiállat-eledelt, édesipari termékeket és élő növényeket exportál Örményországba, ahonnan elsősorban – több mint 50%-ban – szeszes italokat (brandyt) importál. A szeszes italokat a bor, a szivar és a cigaretta követi az agrár-élelmiszeripari importtermékek sorában.

Kapcsolódó információk

Partnerségi és együttműködési megállapodás

Az EU és Örményország közötti kereskedelem

Agri-food trade statistical factsheet – Armenia
English
(389.18 KB - PDF)
Letöltés

Azerbajdzsán

Az EU és Azerbajdzsán közötti kereskedelmi kapcsolatok alapját az 1999 óta hatályos partnerségi és együttműködési megállapodás képezi. A két fél 2017 óta folytat tárgyalásokat egy új, átfogó megállapodás megkötése céljából. A tárgyalások előrehaladott stádiumban járnak. Az új megállapodás tartalmazni fog egy, a földrajzi árujelzőkről szóló fejezetet, amely mindkét fél számára biztosítja majd a földrajzi árujelzők kölcsönös elismerését és védelmét.

Az 1999 óta hatályos megállapodás felülvizsgálatát célzó, 2017-ben megkezdett tárgyalások eredményeként elfogadásra kerülő, módosított partnerségi és együttműködési megállapodás ugyanakkor nem fogja szabályozni a piacra jutás kérdését.

Az Európai Unió nettó exportőr az agrár-élelmiszeripari termékek EU és Azerbajdzsán közötti kereskedelme tekintetében. Azerbajdzsán szinte kizárólag (több mint 90%-ban) dióféléket exportál az EU-ba, és főként élelmiszer-készítményeket, sajtot és szeszes italokat importál az Unióból.

Kapcsolódó információk

Partnerségi és együttműködési megállapodás

Az EU és Azerbajdzsán közötti kereskedelem

Agri-food trade statistical factsheet – Azerbaijan
English
(353.15 KB - PDF)
Letöltés

Belarusz

A kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat nem egy közelmúltbeli megállapodás, hanem továbbra is az Európai Közösség és a Szovjetunió között 1989-ben megkötött, majd Belarusz által jóváhagyott kereskedelmi és együttműködési megállapodás szabályozza. Ezenfelül a két fél kereskedelmi párbeszédet folytat, és képviselői révén évente két alkalommal ülésezik az EU–Belarusz koordinációs csoport keretében.

Az Európai Unió nettó exportőr az agrár-élelmiszeripari termékek EU és Belarusz közötti kereskedelme tekintetében. Az EU főként gyümölcsöt és zöldséget, élő növényeket és hobbiállat-eledelt exportál az országba. A Belaruszból származó legfontosabb agrár-élelmiszeripari importtermékek a növényi olajok, a zöldségek (gombák) és a (bogyós) gyümölcsök.

Kapcsolódó információk

Az EU és Belarusz közötti kereskedelem

Agri-food trade statistical factsheet – Belarus
English
(407.67 KB - PDF)
Letöltés

Grúzia

A mezőgazdasági termékek kereskedelme terén az EU és Grúzia közötti kétoldalú kapcsolatokat a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget is létrehozó, 2014. június 27-én aláírt és 2016. július 1-je óta teljes mértékben hatályos társulási megállapodás szabályozza. A megállapodás teljes mértékben liberalizált piacra jutást biztosít az uniós agrár-élelmiszeripari termékek számára a grúz piacon, illetve Grúzia exporttermékei számára az EU piacán, a fokhagymát kivéve.

Az Európai Unió nettó exportőr az agrár-élelmiszeripari termékek EU és Grúzia közötti kereskedelme tekintetében. Az EU elsősorban szeszes italokat, cukrot és élelmiszer-készítményeket exportál az országba, Grúzia pedig az agrár-élelmiszeripari termékek közül elsősorban szeszes italokat, mogyorót és borokat exportál az Európai Unióba.

A társulási megállapodás értelmében mindkét fél biztosítja a saját területén oltalmat élvező földrajzi árujelzők teljes jegyzékének elismerését és védelmét.

Kapcsolódó információk

Társulási megállapodás

Az EU és Grúzia közötti kereskedelem

Agri-food trade statistical factsheet – Georgia
English
(398.89 KB - PDF)
Letöltés

Moldova

Az EU és Moldova közötti kétoldalú kapcsolatokat a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget is létrehozó, 2014. június 27-én aláírt és 2016. július 1-je óta teljes mértékben hatályos kétoldalú társulási megállapodás szabályozza. Moldova a hatálybalépéskor liberalizálta a piacra jutást, de néhány vámot csak meghatározott átmeneti időszakok elteltével kell eltörölnie. A legérzékenyebb termékek (sertéshús, baromfi, tejtermékek, feldolgozott hústermékek, cukor és édesítőszerek) vonatkozásában vámkontingensek meghatározására került sor. Ami az EU-t illeti, az Unió a megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdve piacra jutást biztosít Moldova mezőgazdasági exportja számára, 6 olyan gyümölcs- és zöldségtermék kivételével, amelyekre belépési ár alól mentesülő vámkontingensek vonatkoznak (mind az értékvám-összetevő, mind az egyedi vámtételek vonatkozásában). A kivételek a következők: fokhagyma, paradicsom, friss csemegeszőlő, friss alma, friss szilva, szőlőlé. A belépésiár-rendszer hatálya alá tartozó egyéb gyümölcsök és zöldségek mentesülnek az értékvám-összetevő alól.

Moldova nettó exportőr az agrár-élelmiszeripari termékek EU és Moldova közötti kereskedelme tekintetében. Az ország elsősorban olajos magvakat, gabonaféléket és növényi olajat exportál az Unióba, és főként olajos magvakat, hobbiállat-eledelt, szeszes italokat és disznóhúst importál az Európai Unióból.

A társulási megállapodás értelmében mindkét fél biztosítja a saját területén oltalmat élvező földrajzi árujelzők teljes jegyzékének elismerését és védelmét.

Kapcsolódó információk

Társulási megállapodás

Az EU és Moldova közötti kereskedelem

Agri-food trade statistical factsheet – Moldova
English
(406.46 KB - PDF)
Letöltés

Ukrajna

A mezőgazdasági termékek kereskedelme terén az EU és Ukrajna közötti kétoldalú kapcsolatokat a vonatkozó társulási megállapodás szabályozza, mely 2017. szeptember 1-jén lépett hatályba (a megállapodás politikai és együttműködési rendelkezéseit a felek 2014 novembere óta ideiglenes jelleggel alkalmazzák). A társulási megállapodás mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget létrehozó, gazdasági rendelkezéseket tartalmazó része, melyet a felek 2014. június 27-én írtak alá, 2016. július 1-je óta van teljes mértékben hatályban. Az Ukrajnával kötött társulási megállapodás túlmutat a többi klasszikus szabadkereskedelmi megállapodáson, mivel egyrészt arra irányul, hogy megnyissa a piacokat, másrészt viszont a versenyképesség terén jelentkező problémákra is megoldást keres, ezenfelül pedig az uniós normáknak való megfeleléshez és az uniós piacokon történő kereskedéshez szükséges lépéseket is felsorolja. A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget létrehozó megállapodás nagy jelentőségű dokumentum, amelyben Ukrajna kötelezettséget vállal arra, hogy minden fejezet tekintetében – így az állat- és növényegészségügyi előírások, valamint az állatjólét területén is – igazodik a vonatkozó uniós vívmányokhoz.

Az Unióba irányuló agrár-élelmiszeripari import tekintetében az EU 4. legfontosabb partnere Ukrajna, mely az EU agrár-élelmiszeripari kivitele szempontjából a 15. legfontosabb exportpiac (2019). Az EU elsősorban szivart és cigarettát, olajos magvakat, valamint hobbiállat-eledelt exportál Ukrajnába, ahonnan főként gabonaféléket (különösen kukoricát), növényi olajat és olajos magvakat importál. Az EU-ba irányuló kukoricaimport legnagyobb hányada Ukrajnából származik.

Kapcsolódó információk

Az EU és Ukrajna közötti kereskedelem

Társulási megállapodás

Agri-food trade statistical factsheet – Ukraine
English
(414.54 KB - PDF)
Letöltés

Oroszország

Az EU és Oroszország közötti kapcsolatokat az 1994. évi partnerségi és együttműködési megállapodás szabályozza, mely 1997-ben lépett hatályba. A partnerségi és együttműködési megállapodás megújítására (vagyis az úgynevezett „új megállapodás” elfogadására) irányuló tárgyalások 2009-ben politikai okok miatt megrekedtek.

2014. augusztus 7-én Oroszország politikai okokból – a Krím annektálását követően meghozott uniós szankciók megtorlása céljából – számos uniós mezőgazdasági termék behozatalát betiltotta. A tilalom továbbra is érvényben van. Oroszország ennek ellenére továbbra is a hetedik legnagyobb uniós agrár-élelmiszeripari exportpiac (2019). Az EU elsősorban bort és szeszes italokat, édesipari termékeket és hobbiállat-eledelt exportál Oroszországba, ahonnan főként olajpogácsát, olajos magvakat és növényi olajat importál.

Kapcsolódó információk

Az EU és Oroszország közötti kereskedelem

Agri-food trade statistical factsheet – Russia
English
(408.86 KB - PDF)
Letöltés

Események