Skip to main content
Agriculture and rural development

ENP-partnerországok: déli régió

Az EU és az európai szomszédságpolitikában részt vevő déli partnerországok közötti agrár-élelmiszeripari kereskedelem

Az európai szomszédságpolitikában részt vevő déli partnerországokkal folytatott agrár-élelmiszeripari kereskedelem

Az európai szomszédságpolitika (European Neighbourhood Policy, ENP) az Európai Unió és 16, az EU-tól délre és keletre fekvő szomszédos ország közötti kapcsolatrendszer alakításával foglalkozik.

Ezeket az országokat földrajzi fekvésük alapján déli és keleti régióba soroljuk. Délen található Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina, Szíria és Tunézia.

Az európai szomszédságpolitikában részt vevő déli országokra euromediterrán társulási megállapodások vonatkoznak, amelyek alapvetően az árukereskedelmet szabályozzák. 2011-ben az arab tavaszt követően a Tanács irányelveket fogadott el annak érdekében, hogy a társulási megállapodásokat Egyiptom, Jordánia, Marokkó és Tunézia esetében mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokká alakítsa, a tárgyalások azonban nem haladtak előre a várakozásoknak megfelelően.

Összességében az EU nettó exportőr az európai szomszédságpolitika déli partnerországainak viszonylatában, amelyekbe elsősorban marhahúst, birkahúst, gabonaféléket és tejtermékeket exportál. Ami a behozatalt illeti, az EU főként gyümölcsöt és zöldséget, valamint olívaolajat importál ezekből az országokból.

Országok

Algéria

Az EU és Algéria közötti kapcsolatokat a 2005 óta hatályos EU–Algéria társulási megállapodás szabályozza.

Algéria az uniós agrár-élelmiszeripari termékek nettó importőre; elsősorban búzát, tejtermékeket és élő állatokat hoz be az Unióból. Ami az EU-ba irányuló kivitelt illeti, Algéria főként (csaknem 50%-ban) datolyát, valamint cukrot és különböző magvakat exportál az Unióba.

Kapcsolódó információk

Társulási megállapodás

Az EU és Algéria közötti kereskedelem

15 OKTÓBER 2019
Ari-food trade statistical factsheet – Algeria
English
(406.33 KB - PDF)
Letöltés

Egyiptom

Az EU és Egyiptom közötti mezőgazdasági kereskedelmi kapcsolatokat a 2004. június 1-je óta hatályos EU–Egyiptom társulási megállapodás, valamint a 2004. január 1-je óta hatályban lévő kereskedelmi és kereskedelemmel kapcsolatos rendelkezések szabályozzák. 2008 októberében a két fél megállapodást írt alá a mezőgazdasági termékek, a feldolgozott mezőgazdasági termékek, valamint a halak és halászati termékek kereskedelmének további liberalizációjáról, amely 2010. június 1-jén lépett hatályba. Ennek alapján az országba irányuló uniós mezőgazdasági kivitelt alkotó termékek majdnem mindegyike vámmentesen bevihető Egyiptomba, a dohánytermékek, a borok és a szeszes italok, valamint a sertéshús kivételével. Az Egyiptomból az EU-ba irányuló export is profitál a teljes liberalizáció előnyeiből, kivéve a legérzékenyebb termékek (paradicsom, uborka, articsóka, cukkini, csemegeszőlő, fokhagyma, földieper, rizs, cukor és magas cukortartalmú feldolgozott termékek) kivitelét.

Az EU 2011 decemberében elfogadta az Egyiptommal kötendő mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás előkészítésére irányuló tárgyalási megbízást, de az utóbbi években nem történt előrelépés ezen a téren.

Az Unió nettó exportőr a mezőgazdasági termékek EU és Egyiptom közötti kereskedelme tekintetében. Az EU elősorban búzát, gyümölcsöt és tejport exportál Egyiptomba, ahonnan főként (csaknem 75%-ban) gyümölcsöt és zöldséget importál.

Kapcsolódó információk

A mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodás

Az EU és Egyiptom közötti kereskedelem

15 OKTÓBER 2019
Agri-food trade statistical factsheet – Egypt
English
(440.21 KB - PDF)
Letöltés

Izrael

Az EU és Izrael közötti mezőgazdasági kereskedelmi kapcsolatokat az 1995. november 20-án aláírt és 2000. június 1-je óta hatályos EU–Izrael euromediterrán társulási megállapodás szabályozza. A társulási megállapodás engedményeket biztosít a kétoldalú mezőgazdasági kereskedelemre vonatkozóan. A felek a későbbiek folyamán további liberalizációs intézkedésekről folytattak tárgyalásokat, melyek eredményeként megszületett a mezőgazdasági termékek, a feldolgozott mezőgazdasági termékek, valamint a halak és halászati termékek kereskedelmének kölcsönös liberalizációjáról szóló megállapodás. A dokumentum 2010. január 1-jén lépett hatályba.

A megállapodás negatív listán alapuló megközelítést alkalmaz, azaz – egyes érzékeny tarifacsoportok kivételével – teljesen liberalizálja az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmét. Mindkét fél jelentős számú tarifacsoportot zárt ki a teljes liberalizációból. Közülük néhányat az EU a maga részéről mindennemű liberalizációból kizárt (köztük a mézet, a fokhagymát, a cukrot, a szűz olívaolajat), de az érzékeny mezőgazdasági termékek túlnyomó többségére vámkontingenseket határozott meg. Az EU a belépésiár-rendszerét is fenntartotta, de az értékvám-összetevőt 0%-ban állapította meg. Ami Izraelt illeti, a liberalizációból kizárt tarifacsoportokra vagy vámkontingens vonatkozik, vagy meghatározott szinten lekötött vámtételek vannak érvényben.

Az EU számottevő agrár-élelmiszeripari kereskedelmi többlettel rendelkezik Izrael viszonylatában – az uniós export elsősorban élő állatokat, édesipari termékeket, tésztaféléket és búzát foglal magában. Ami a behozatalt illeti, az EU főként gyümölcsöt és zöldséget importál az országból.

Kapcsolódó információk

A mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodás

Az EU és Izrael közötti kereskedelem

23 NOVEMBER 2020
Agri-food trade statistical factsheet – Israel
English
(408.45 KB - PDF)
Letöltés

Jordánia

Az EU és Jordánia közötti mezőgazdasági kereskedelmi kapcsolatokat az 1997. november 24-én aláírt és 2002. május 1-je óta hatályos EU–Jordánia társulási megállapodás szabályozza. A társulási megállapodást 2005-ben a felek módosították. A módosítások (melyek többek között a mezőgazdasági és a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmének további kétoldalú liberalizációját eredményezték) 2006. január 1-jén léptek hatályba. A megállapodás aszimmetrikus jellegű, és – nagyon kevés kivételtől eltekintve – nagy fokú liberalizációt biztosít. 2010 óta (azaz a liberalizációs rendelkezések végrehajtásának utolsó szakaszától kezdve) a Jordániából származó mezőgazdasági termékek mindegyike vám- és kvótamentesen léphet be az Európai Unióba, a vágott virágok és a szűz olívaolaj kivételével. Ami a Jordániába irányuló uniós exportot illeti, egyes termékek (pl. a borok, a must és egyéb erjesztett italok) kereskedelme nincs teljesen liberalizálva, de esetükben a vonatkozó vámtétel 40%-kal kisebb a Jordánia által alkalmazott alapvámnál.

Az EU 2011 decemberében elfogadta a Jordániával kötendő mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás előkészítésére irányuló tárgyalási megbízást, de az utóbbi években nem történt előrelépés ezen a téren.

Az EU számottevő agrár-élelmiszeripari kereskedelmi többlettel rendelkezik Jordánia viszonylatában – az uniós kivitel elsősorban búzából, élő állatokból, valamint gyümölcs- és zöldségkészítményekből áll. Ami az uniós behozatalt illeti, az EU elősorban szivart és cigarettát, zöldséget, gyümölcs- és zöldségkészítményeket, valamint baromfit importál Jordániából.

Kapcsolódó információk

Társulási megállapodás

Az EU és Jordánia közötti kereskedelem

15 OKTÓBER 2019
Agri-food trade statistical factsheet – Jordan
English
(618.32 KB - PDF)
Letöltés

Libanon

Az EU és Libanon közötti mezőgazdasági kereskedelmi kapcsolatokat a 2002. június 17-én aláírt EU–Libanon társulási megállapodás szabályozza, melynek kereskedelmi rendelkezései 2003. március 1-jén léptek hatályba. A libanoni termékek EU-ba történő behozatalára vonatkozó engedményeket a megállapodás a negatív listán alapuló megközelítés szerint tünteti fel (vagyis a megállapodás a fel nem sorolt termékek mindegyikének kereskedelmét liberalizálja), míg a libanoni piacra belépő uniós termékekre alkalmazandó behozatali feltételeket a megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv tételesen rögzíti.

Az EU jelentős agrár-élelmiszeripari kereskedelmi többlettel rendelkezik Libanon viszonylatában – az uniós kivitel elsősorban élő állatokból, gabonafélékből és sajtból áll. Ami az uniós behozatalt illeti, az EU elősorban gyümölcs- és zöldségkészítményeket, nyersdohányt és állati belsőségeket importál Libanonból.

Kapcsolódó információk

Társulási megállapodás

Az EU és Libanon közötti kereskedelem

15 OKTÓBER 2019
Agri-food trade statistical factsheet – Lebanon
English
(402.74 KB - PDF)
Letöltés

Marokkó

Az EU és Marokkó közötti mezőgazdasági kereskedelmi kapcsolatokat az EU–Marokkó társulási megállapodás szabályozza, mely 2000-ben lépett hatályba. 2012. október 1-jén újabb megállapodás lépett hatályba, mely a mezőgazdasági termékek, a feldolgozott mezőgazdasági termékek, valamint a halak és halászati termékek kereskedelmének további liberalizációját eredményezte. A marokkói termékek EU-ba történő behozatalára vonatkozó engedményeket a megállapodás a negatív listán alapuló megközelítés szerint tünteti fel (vagyis a megállapodás a fel nem sorolt termékek mindegyikének kereskedelmét liberalizálja), míg a marokkói piacra belépő uniós termékekre alkalmazandó behozatali feltételeket a megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv tételesen rögzíti. A megállapodás hatálybalépése óta eltelt időszakban mindkét irányban bővült az agrár-élelmiszeripari kereskedelem. Az EU a nagy hozzáadott értékű feldolgozott mezőgazdasági termékek nettó exportőre, míg Marokkó főként nem feldolgozott mezőgazdasági termékeket (elsősorban paradicsomot, illetve más gyümölcsöket és zöldségeket) exportál az Unióba.

Az EU 2011 decemberében elfogadta a Marokkóval kötendő mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás előkészítésére irányuló tárgyalási megbízást, de az utóbbi években nem történt előrelépés ezen a téren.

Kapcsolódó információk

A mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodás

Az EU és Marokkó közötti kereskedelem

15 OKTÓBER 2019
Agri-food trade statistical factsheet – Morocco
English
(406.76 KB - PDF)
Letöltés

Palesztina*

Az EU és Palesztina közötti mezőgazdasági kereskedelmi kapcsolatokat az 1997. február 24-én aláírt ideiglenes társulási megállapodás szabályozza, melyet a Palesztin Hatóság nevében a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) kötött az Európai Unióval. Az ideiglenes társulási megállapodás nagy fokú liberalizációt biztosított az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelme tekintetében, de a legérzékenyebb termékekre vonatkozóan vámkontingenseket vezetett be. 2012. január 1-jén további kölcsönös liberalizációs intézkedések léptek hatályba, a társulási megállapodás 1. és 2. jegyzőkönyvét pedig új 1. és 2. jegyzőkönyv váltotta fel. Palesztina 10 éven keresztül vám- és kvótamentes hozzáféréssel rendelkezik az uniós piachoz (egyes gyümölcsök és zöldségek EU-ba történő behozatalára azonban az uniós belépésiár-rendszert kell alkalmazni).

Az EU számottevő agrár-élelmiszeripari kereskedelmi többlettel rendelkezik Palesztina viszonylatában – az uniós kivitel elsősorban csecsemőtápszerekből, édesipari termékekből és élő állatokból áll. Ami az EU-ba irányuló behozatalt illeti, az Unió főként datolyát és olívaolajat importál Palesztinából.

*Ez a megnevezés nem értelmezhető a palesztin állam elismeréseként és nem érinti az egyes tagállamok e kérdésre vonatkozó álláspontjait.

Kapcsolódó információk

A mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodás

Az EU és Palesztina közötti kereskedelem

23 NOVEMBER 2020
Agri-food trade statistical factsheet – Palestine
English
(415.12 KB - PDF)
Letöltés

Tunézia

Az EU és Tunézia közötti mezőgazdasági kereskedelmi kapcsolatokat az 1998. március 1-je óta hatályos EU–Tunézia társulási megállapodás szabályozza, amely szabadkereskedelmi térséget hozott létre, és ennek keretében korlátozott mértékben liberalizálta a mezőgazdasági termékek kereskedelmét.

2009-ben a felek tárgyalásokat kezdtek azzal a céllal, hogy további kölcsönös mezőgazdasági kedvezményekkel egészítsék ki a társulási megállapodást, de a tunéziai politikai események miatt a tárgyalások 2010 novemberében megszakadtak.

Az EU 2011 decemberében elfogadta a Tunéziával kötendő mélyreható és átfogó, a földrajzi árujelzőkre is kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodás előkészítésére irányuló tárgyalási megbízást. Az első (az ún. „nulladik”) tárgyalási fordulónak Tunisz városa adott otthont 2015. október 19–22-én. Azóta 4 teljes fordulóra került sor, de a tárgyalások nagyon lassan haladnak.

Ami az EU-ba irányuló kivitelt illeti, a két legfontosabb tunéziai agrártermék a datolya és az olívaolaj. Tunézia a világ egyik legnagyobb olívaolaj-termelője és -exportőre. Az EU elősorban gabonaféléket, hobbiállat-eledelt és tejport exportál Tunéziába.

Kapcsolódó információk

Társulási megállapodás

Az EU és Tunézia közötti kereskedelem

15 OKTÓBER 2019
Agri-food trade statistical factsheet – Tunisia
English
(414.87 KB - PDF)
Letöltés

Események