Az európai kontinens legnyugatibb peremén, a portugáliai Sintra régióban 150 évvel ezelőtt véletlenül fedezték fel azt a körtefát, amelytől az Atlanti-óceán melletti térség gyümölcsöseiben termő Pêra Rocha do Oeste (OEM) származik.
A Pêra Rocha do Oeste (OEM) sárgászöld héjú, a tetején enyhén pettyezett, a napos oldalán pirosas színű körte, melynek húsa leveses, édes és jellegzetes aromájú.
A termék eredete
Pedro António Rocha 1836-ban a Lisszabon és az Atlanti-óceán között elhelyezkedő sintrai termőföldjén egyedülálló és ismeretlen körtefafajtára bukkant.
Felfedezte, hogy a fa kivételesen finom gyümölcsöt terem, azért minden év szeptemberében kóstolóra hívta barátait és szomszédait. Mivel Rocha szívesen adott nekik oltóágakat, a körtefajta hamar elterjedt az Oeste régióban. Felfedezőjének tiszteletére a „Pêra Rocha” nevet kapta.
Az, hogy egy ilyen egyedülálló körtefajta spontán módon meghonosodhatott Rocha gazdaságában, a térség természetes mikroklímájának köszönhető. A Sintra-hegység (korábbi neve: Lunae Mons, azaz a Hold hegye) lábánál fekvő régiót tengeri légáramlatok járják át, talaja a jura korból (és még korábbról) maradt vissza. A gyümölcs megfelelő fejlődéséhez a termékeny talajon kívül hideg télre is szükség van. A nyári napsütés rózsaszínes árnyalattal vonja be a körte héját.
A körtét majdnem kilencven évvel a felfedezése után, az Alcobaçában megrendezett második pomológiai konferencián ismerték el különálló fajtaként. A konferencián Guilherme Joaquim da Matta mezőgazdasági szakértő így mesélt a Rocha-farmon tett látogatásáról:
...Ribeira de Sintrán több ember is állította, hogy ismeri azt a „Rocha” körtefát, amelyről az első oltóág származott... megmutatták: a fa egy kis árokban állt, amely elválasztja a gyümölcsöst a szántóföldtől... rögtön szembetűnő volt a fa hatalmas mérete. Egy olyan gyümölcsfa állt előttem, amely – a jelen lévő idős emberektől kapott értesülések alapján és a méretét figyelembe véve – legalább kilencvenéves volt.
A Pêra Rocha do Oeste jellegzetességeit mára már nem csupán a tudományos közösség, hanem a fogyasztók és a gyümölcsrajongók is elismerik, és a körte gyorsan a régió jelképévé vált.
2003-ban az Európai Unió az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) látta el a Pêra Rocha do Oestét.
Termesztés
A Pêra Rocha do Oestát (OEM) Portugália Oeste, azaz nyugati régiójának 29 településén termesztik és csomagolják.
A gazdálkodás során nagy hangsúlyt fektetnek a helyi szakértelemre. A gyümölcs éréséhez nagyon fontosak a régió sajátos időjárási körülményei, ezért a körtefák szaporítását, gondozását és szüretelését a természet ritmusa határozza meg.
A betakarítás augusztus második felében kezdődik, és gyakran az egész közösséget mozgósítja. Évente 15 ezer munkás kb. 173 ezer tonna körtét szüretel. Egyes kertészetekben még mindig hagyományos módon szedik le a körtét, hogy ne sérüljön: kézzel enyhén megbillentik, és úgy szakítják le.
A körtét rekeszekben tárolják a körtefák alatt, majd átszállítják a raktárba, ahol csomagolás és címkézés után hűvös helyen tárolják. A Pêra Rocha do Oeste (OEM) a minőségét sokáig megtartja, augusztustól májusig kapható az üzletekben és ékesíti a gyümölcstálakat.
A körte először kemény és roppanó, idővel azonban édesebbé, lágyabbá válik, húsa krémszerű és leveses lesz (ezt az átváltozást – „olvadást” – jól ismerik a körtetermesztők). Jellegzetessége továbbá, hogy a kocsánya és a csészéje körül rozsdabarna elszíneződés látszódik (amely enyhén durva textúrájú, bronzszínű pontozatú területekből áll).
Gyakran felhasználják gyümölcssalátákban, likőrökben és gyümölcslevekben. Íze édes, ezért a Pêra Rocha do Oeste (OEM) közkedvelt étkezési körte.
További információk
Pêra Rocha do Oeste (OEM) – jogi előírások