KAP kifizető ügynökségek

A kifizető ügynökségek szerepe

A kifizető ügynökségek az uniós országok és adott esetben régióik azon szervezeti egységei vagy szervei, amelyek a közös agrárpolitika két alapjából – az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) – származó kiadások kezeléséért és ellenőrzéséért felelősek.

A kifizető ügynökségek feladata a kedvezményezettek részére történő kifizetések teljesítése, megfelelő garanciákat nyújtva arra vonatkozóan, hogy:

• a kérelmezett támogatás kifizetését kizárólag az uniós szabályoknak¹ való megfelelést igazoló kielégítő ellenőrzések elvégzését követően engedélyezik;
• a kifizetéseket helyesen és hiánytalanul könyvelik a számlákon;
• a kért dokumentációt határidőn belül és az uniós szabályoknak megfelelően nyújtják be.

A megosztott irányítás elvének megfelelően a kifizető ügynökségek a Bizottság felügyelete alatt teljesítik a kifizetéseket. A Bizottság és a tanúsító szervek a bizonyosságszerzési folyamat keretében a kifizető ügynökségek irányítási és kontrollrendszereinek minden elemét ellenőrzik és auditálják.

¹_{Ideértve adott esetben a KAP stratégiai tervben meghatározott szabályokat is.}

A kifizetések teljesítése

Jóllehet a kifizető ügynökség munkájának egyes részeit felhatalmazott szervekre ruházhatja át, a kifizetések teljesítését közvetlenül magának a kifizető ügynökségnek kell elvégeznie.

Röviden összefoglalva, a kifizetések teljesítése a következőképpen történik:

• a mezőgazdasági termelők és más leendő kedvezményezettek kérelmet nyújtanak be a KAP költségvetéséből nyújtott támogatásra a releváns információk felhasználásával, a nemzeti közigazgatási szervek által biztosított online platformokon keresztül;
• az ellenőrzések elvégzését követően a kifizető ügynökség kifizeti a kedvezményezetteknek járó összegeket, és bejelenti azokat a Bizottságnak;
• a Bizottság ezt követően – az EMGA esetében havonta, az EMVA esetében pedig negyedévente – visszatéríti a megfelelő összegeket az uniós tagállamoknak;
• minden kiadás szerepel a kifizető ügynökségek éves pénzügyi kimutatásaiban, és azok a pénzügyi záróelszámolási folyamat keretében további ellenőrzések és audit tárgyát képezik.

A kifizető ügynökségek akkreditációja

Az uniós tagállamok egy minisztériumi hatóságon keresztül akkreditálják a kifizető ügynökségeket, amennyiben azok megfelelnek bizonyos, uniós szinten megállapított minimumkövetelményeknek. Bár az uniós országok megállapíthatnak kiegészítő akkreditációs kritériumokat is, tartaniuk kell magukat a Bizottság által meghatározott, a COSO-keretrendszeren alapuló kritériumokhoz az alábbiak tekintetében:

• belső környezet,
• kontrolltevékenységek,
• tájékoztatás és kommunikáció,
• monitoringtevékenységek.

A nemzeti hatóságoknak a tanúsító szerv és más szervek által készített ellenőri vélemények és jelentések révén folyamatosan felügyelniük kell a kifizető ügynökségek tevékenységeit. Ha egy ügynökségről megállapítják, hogy nem tesz eleget az akkreditációs kritériumoknak, az uniós országoknak lépéseket kell tenniük a hiányosságok orvoslására. Ilyen esetben az ügynökség akkreditációját próbaidőre felfüggeszthetik vagy visszavonhatják. Ha egy uniós ország nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket, a Bizottság pénzügyi korrekciókat rendelhet el.

Uniós tagállamonként akkreditálható egyetlen nemzeti kifizető ügynökség vagy több regionális kifizető ügynökség is. Ha egy ország egynél több kifizető ügynökséget akkreditál, koordináló szervet kell létrehoznia, amely biztosítja, hogy az uniós szabályokat összehangolt módon alkalmazzák. A koordináló szerv emellett összekötő szerepet tölt be a Bizottság felé, és e minőségében feladatát képezi különösen az éves teljesítményjelentés továbbítása.

Vezetői nyilatkozat

Az akkreditációs kritériumokkal összhangban a kifizető ügynökségek szervezeti felépítésének és belső kontrollrendszereinek meg kell felelniük azoknak az elveknek, amelyeket a Bizottság a belső kontrollra vonatkozóan vezetett be.

A kifizető ügynökségek a pénzügyi év során végzett tevékenységeikről alapos és pontos nyilvántartást vezetnek, amelyet a tárgyévet követő február 15-ig benyújtanak a Bizottságnak. A kifizető ügynökség igazgatójának az alábbi dokumentumokat kell benyújtania:

• éves pénzügyi kimutatások: a kifizető ügynökségre bízott feladatok végrehajtása során felmerült kiadások teljes körű, pontos és valós elszámolása, a Bizottság általi teljesítéshez szükséges információkkal együtt;
• éves teljesítményjelentés, amely tartalmazza a KAP stratégiai terv végrehajtására vonatkozó legfontosabb minőségi és mennyiségi információkat, és alátámasztja, hogy a kiadásokat az (EU) 2021/2116 rendelet 37. cikkével összhangban eszközölték;
• a végső ellenőrzési jelentések és az elvégzett ellenőrzések éves összefoglalója;
• az elszámolások és információk teljességére, pontosságára és valódiságára, valamint a bevezetett irányítási rendszerek megfelelő működésére vonatkozó vezetői nyilatkozat.

Ha egy uniós ország egynél több akkreditált kifizető ügynökséggel rendelkezik, az éves teljesítményjelentést a koordináló szerv nyújtja be, és ahhoz az összevont teljes jelentésre vonatkozó vezetői nyilatkozatot kell csatolni.

E jelentések pontosságát a tanúsító szerv, majd a későbbiekben – a záróelszámolási eljárás keretében – a Bizottság ellenőrzi.

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme alapvető fontosságú, és az (EU) 2021/2116 rendelet 59. cikke értelmében az uniós tagállamok kötelessége.

Az uniós országoknak minden törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést el kell fogadniuk, és meg kell hozniuk a hatékony védelem biztosításához szükséges egyéb intézkedéseket is.

E célkitűzést a következők révén kell elérni:

• az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozott ügyletek jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzése;
• a csalások hatékony és visszatartó erejű megelőzése a szabálytalanságok és csalások megelőzése, felderítése és orvoslása révén;
• hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók az uniós vagy nemzeti joggal összhangban, valamint;
• a jogosulatlan kifizetések visszafizettetése.

A pénzügyi érdekek védelmét biztosítani kell úgy is, hogy a tagállamok megfelelően működő, hatékony irányítási és ellenőrzési rendszereket hoznak létre.

Ellenőrzések

Az EMGA és az EMVA által finanszírozott valamennyi támogatási rendszer esetében a kifizető ügynökségek szigorú ellenőrzési rendszert alkalmaznak annak megállapítására, hogy minden a szabályoknak megfelelően történt-e.

Az egyes támogatási rendszerek irányítási és ellenőrzési rendszerei közös jellemzőkkel rendelkeznek, és a rendszer sajátosságaihoz igazított különös szabályok vonatkoznak rájuk. A rendszerek általában szisztematikus ellenőrzéseket írnak elő, amelyek többek között azokra a területekre irányulnak, ahol a legnagyobb a hibakockázat.

A kifizető ügynökségek a kifizetések és ellenőrzések többségét az integrált igazgatási és kontrollrendszeren keresztül kezelik, amely egy, a kérelmek értékelésére és a kifizetések nyomon követésére használt, összekapcsolt adatbázis. A 2022. évi pénzügyi évben az integrált igazgatási és kontrollrendszer az összes KAP-kiadás 79,7%-át fedte le. Az integrált igazgatási és kontrollrendszer keretében végzett beavatkozások céljára az uniós országoknak ellenőrzési és szankcionálási rendszert kell létrehozniuk, és évente adminisztratív ellenőrzéseket kell végezniük, amelyek a támogatási kérelmek és a kifizetési kérelmek jogszerűségének és szabályszerűségének felülvizsgálatára irányulnak. Ezeket az ellenőrzéseket helyszíni ellenőrzésekkel kell kiegészíteni, amelyek távolról, erre megfelelő technológia alkalmazásával is elvégezhetők.

Ezenkívül az integrált igazgatási és kontrollrendszerrel kapcsolatos kiadások esetében az informatikai adatbázisokban szereplő információkat automatikus keresztellenőrzésekhez használják.

A távellenőrzés és a helyszíni ellenőrzés egyaránt annak vizsgálatára szolgál, hogy a kedvezményezettek betartják-e az összes alkalmazandó szabályt. Gyakran a mezőgazdasági tevékenységek természetes ciklusa alakítja az ellenőrzések módját és időpontját. Például a támogathatósági feltételek ellenőrzésére irányuló számos helyszíni ellenőrzésre csak az év bizonyos időszakaiban kerülhet sor. Az integrált igazgatási és kontrollrendszeren kívüli intézkedéseket kifizetés után is alá lehet vetni ellenőrzéseknek (utólagos ellenőrzések), amelyeket az EMGA esetében egy kijelölt ellenőrző szerv, az EMVA esetében pedig maga a kifizető ügynökség végez el.

Ha ezen ellenőrzések során fény derül arra, hogy a kedvezményezett súlyos mértékben megsértette a szabályokat, visszatartó erejű szankciókat kell alkalmazni.

Területi monitoring rendszer

A területi monitoring rendszer az integrált igazgatási és kontrollrendszer egyik kötelező része. Ez a mezőgazdasági tevékenységek és gyakorlatok rendszeres és szisztematikus műholdas megfigyelésére, nyomon követésére és értékelésére szolgáló eljárás.

2023. január 1-jétől az uniós országoknak kötelező területi monitoring rendszert működtetniük. Ez kiterjed majd az olyan területalapú beavatkozásokra, amelyek lehetővé teszik a hibák megelőzését és a mezőgazdasági tevékenységekre összpontosító szakpolitikai teljesítmény értékelését. Az uniós országoknak évente értékelniük kell a területi monitoring rendszer minőségét, és amennyiben hiányosságokat találnak, megfelelő korrekciós intézkedéseket kell elfogadniuk.

Jogalap

(EU) 2021/2116 rendelet a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról [9. cikk]

A Bizottság (EU) 2022/128 végrehajtási rendelete az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó, a kifizető ügynökségekkel és más szervekkel, a pénzgazdálkodással, a záróelszámolással, az ellenőrzésekkel, a biztosítékokkal és az átláthatósággal kapcsolatos szabályok megállapításáról

A Bizottság (EU) 2022/127 végrehajtási rendelete az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségekre és más szervekre, a pénzgazdálkodásra, a számlaelszámolásra, a biztosítékokra és az euro használatára vonatkozó szabályokkal történő kiegészítéséről