Közös monitoring és értékelési keretszabályozás

A közös monitoring- és értékelési keretről dióhéjban

Az Európai Bizottság azért hozta létre a közös monitoring- és értékelési keretet, hogy kiértékelje a 2014–2020-as időszakra szóló közös agrárpolitika (KAP) teljesítményét, és javítsa a szakpolitika hatékonyságát. Az EU átmeneti rendeletet vezetett be, mely 2022 végéig meghosszabbítja a 2014–2020-as időszakra szóló KAP-szabályok túlnyomó többségének hatályát.

A monitoring és az értékelés révén a Bizottság értékes információkhoz jut, amelyek:

• elemzési szempontból szilárdan megalapozzák a jövőbeni szakpolitikai tervezőmunkát;
• felhasználhatók a szakpolitikai célkitűzések és a programok célkitűzéseinek kidolgozásához, a későbbiekben pedig eszközül szolgálnak a kitűzött célok hosszú távú megvalósulásának méréséhez;
• hozzájárulnak a közkiadások elszámoltathatóságához, és fontos szerepet játszanak abban, hogy a polgárok választ kapjanak az adófizetők pénzének felhasználásával kapcsolatos aggályaikra és kérdéseikre.

A monitoring és az értékelés megfelelő végrehajtásának feltétele, hogy a szakpolitikai célkitűzések és a tervezett intézkedések összhangban legyenek egymással. A KAP a következő célkitűzések megvalósítását szolgálja:

• fenntartható élelmiszer-termelés, melynek keretében kiemelt hangsúlyt kap a mezőgazdasági termelők jövedelme, a mezőgazdaság termelékenysége és az árstabilitás;
• fenntartható természetierőforrás-gazdálkodás és éghajlat-politikai intézkedések, melyek középpontjában az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszaszorítása, a biológiai sokféleség fenntartása, valamint a talaj- és vízgazdálkodás áll;
• kiegyensúlyozott területfejlesztés, melynek során hangsúlyos szerepet kap a foglalkoztatás és növekedés előmozdítása, illetve a szegénység visszaszorítása a vidéki térségekben.

Monitoring- és értékelési keret a 2014–2020-as időszakra szóló közös agrárpolitikához

Monitoring

A közös kereten belül végzett monitoring a KAP végrehajtására vonatkozóan szolgál alapvető információkkal. A Bizottság szorosan nyomon követi a mezőgazdasági piacok alakulását, a vidékfejlesztés terén jelentkező fejleményeket és a KAP forrásainak felhasználását.

A közös agrárpolitika teljesítményértékelését különböző típusú mutatók segítik:

• szakpolitikai szempontból releváns általános tényezőket leíró kontextusmutatók (például a rendelkezésre álló mezőgazdasági terület nagysága vagy a mezőgazdasági üzemek vezetőinek átlagéletkora);
• jövedelemtámogatásra és piaci intézkedésekre vonatkozó kimeneti mutatók, melyek többek között a KAP keretében nyújtott jövedelemtámogatás kedvezményezettjeinek számáról szolgálnak információkkal;
• az uniós vidékfejlesztési intézkedések monitoringját szolgáló kimeneti mutatók, például a beruházásokra fordított közkiadásokra vonatkozóan;
• jövedelemtámogatásra vonatkozó eredménymutatók, azaz az intervenciós intézkedések közvetlen és azonnali hatásának mérésére szolgáló KAP-elemek (például a jövedelemtámogatás aránya a mezőgazdasági termelők jövedelmén belül);
• vidékfejlesztési eredménymutatók, melyek a vidékfejlesztési politika hatását értékelik, pl. a talajerózió megelőzésére és a talajgazdálkodás javítására vonatkozóan. Ezeknek a mutatóknak a túlnyomó többsége egyúttal célmutató is. Ezenfelül még kiegészítő vidékfejlesztési mutatók is használatosak, melyek a KAP keretében végrehajtott intervenciós intézkedések nettó hatását hivatottak mérni (2021-ben frissített adatok);
• számszerűsített célkitűzések meghatározására szolgáló célmutatók, amelyeket a vidékfejlesztési politika programozási időszakának elején alkalmaznak (ezek némelyike egyben eredménymutató is);
• hatásmutatók, amelyek a szakpolitikai intervenciós intézkedések hosszú távú – az intézkedést közvetlenül követő időszakon túlmutató – hatását mérik (ezek közül néhány kontextusmutató is egyben).

A mutatók egy részét vizuálisan megjeleníti az az interaktív eredménytábla, amely tematikus csoportosításban mutatja a különböző területekre – köztük a termelői jövedelemtámogatásra, az éghajlatváltozásra, a levegőminőségre, a piacorientációra és az ökológiai termelésre – vonatkozó adatokat.

Egyes kontextusmutatók olyan általános tendenciákat tükröznek, amelyek valószínűsíthetően befolyást gyakorolnak a KAP végrehajtására, eredményeire és teljesítményére. Ezekre a mutatókra vonatkozóan a Bizottság minden évben friss adatokat tesz közzé (amennyiben ezek az adatok a rendelkezésére állnak).

Kapcsolódó információk

Kontextusmutatók évente frissített adatkészletei

Értékelések és tanulmányok

A közös kereten belül végzett értékelés a szakpolitikai intervenciós intézkedések hatását hivatott felmérni. Az értékelés tényekkel szolgál a döntéshozatali munkához, és javítja a KAP keretében végrehajtott intervenciós intézkedések hatékonyságát, hasznosságát és eredményességét. Ezen túlmenően az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot is növeli, és előmozdítja a kapcsolódó tanulási folyamatokat.

A mezőgazdasági termelőknek nyújtott jövedelemtámogatással, a fenntartható mezőgazdasági módszerek alkalmazásához nyújtott támogatással és a piactámogatással kapcsolatos intézkedések értékelését független külső vállalkozók végzik. Ebbe a körbe többek között kutatóintézetek, egyetemek és tanácsadó cégek tartoznak, amelyek a Bizottság felügyelete alatt többéves értékelési terv alapján végzik értékelésre irányuló munkájukat. A szerződések odaítélésére közbeszerzési eljárás útján kerül sor. A közbeszerzési hirdetmények és az ajánlati felhívások az EU közbeszerzési portálján (Tenders Electronic Daily, TED) jelennek meg.

Az egyes értékelések célját, hatókörét és időzítését értékelési ütemtervek vázolják fel, melyekről a polgárok visszajelzést adhatnak a Bizottságnak.

A vidékfejlesztési programok esetében az értékelést a tagállamok végzik, a Bizottság pedig elkészíti az előzetes és utólagos tagállami értékelések összefoglalását.

Annak érdekében, hogy az értékelések szerves részét képezzék a szakpolitikai döntéshozatali folyamatnak, és teljesüljenek az előírt referenciaértékek, a Bizottság iránymutatásokat és eszköztárat dolgozott ki a jogalkotás minőségének javítása érdekében, melyek követelményeket fogalmaznak meg és ismertetik a bevált módszereket a KAP kiértékelésére vonatkozóan.

Az értékelésekről készült jelentések és az értékelések megállapításai hat kategóriát alkotnak:

• Gazdák és gazdaságok
• Környezeti és éghajlati fenntarthatóság
• Vidéki térségek
• Kutatás, innováció és technológia
• Termékek és piacok
• Szabályozás és egyszerűsítés

Jelentések a közös monitoring- és értékelési keretről

A Bizottság jelentésekben számol be a közös monitoring- és értékelési keret végrehajtásáról, valamint a KAP teljesítményértékelésének eredményéről.

A 2014–2020-as időszakra szóló KAP monitoringjáról és értékeléséről szóló első jelentést (COM(2018) 790 final) 2018-ban nyújtotta be a Bizottság az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának. A dokumentumot később újabb – a 2021 decemberében közzétett második – jelentés egészítette ki.

Úton a teljesítmény-, monitoring- és értékelési keret létrehozása felé

2021. december 6-án az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a KAP-stratégiai tervekhez nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló (EU) 2021/2115 rendeletet. Ez a rendelet létrehozza a teljesítmény-, monitoring és -értékelési keretet, amelyet 2023 és 2027 között kell alkalmazni a közös agrárpolitikára vonatkozóan.

A teljesítmény-, monitoring és -értékelési keret elősegíti, hogy a szakpolitikai hangsúly a szabályoknak való megfelelésről a teljesítményre és az eredményekre helyeződjön át. Ez az új teljesítményalapú teljesítési modell közös teljesítménymutatókat alkalmaz.

Ezek közé a közös teljesítménymutatók közé tartoznak a következő indikátorok:

• kimeneti mutatók, amelyek a KAP végrehajtásának nyomon követésére fognak szolgálni;
• eredménymutatók, amelyek segítségével azt lehet majd figyelemmel kísérni, milyen előrelépést érnek el az uniós országok az előre kitűzött célértékek teljesítése terén;
• kontextus- és hatásmutatók, amelyek használatával azt lehet majd megállapítani, hogy általánosságban hogyan teljesít a szakpolitika a KAP célkitűzéseihez képest.

A fedőlap további iránymutatással szolgál a kimeneti- és eredménymutatók tervezésére és az esetükben mért adatok bejelentésére vonatkozóan.

A Bizottság 2022. szeptember 6-án elfogadta a KAP stratégiai tervek értékelésére, valamint a monitoringhoz és értékeléshez szükséges információszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló (EU) 2022/1475 végrehajtási rendeletet. Ez a rendelet közös szabályokat állapít meg a KAP 2023-tól 2027-ig tartó végrehajtásának időszakában végzett tevékenységek monitoringjához és értékeléséhez szükséges adatok gyűjtésére vonatkozóan.

Ezek az adatok alapvető elemét képezik a teljesítmény-, monitoring és -értékelési keretnek, valamint a teljesítményalapú teljesítési modellnek. A monitoring és értékelés céljából gyűjtött adatok öt típusát különböztetjük meg, melyek a következők:

• a beavatkozásokra és a kedvezményezettekre vonatkozó lebontott adatok, azaz az éves teljesítményjelentés alapjául szolgáló adatok;
• az állandó gyepterületnek az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 48. cikkének (2) bekezdése alapján évente megállapított aránya;
• adatok azokkal a beavatkozásokkal kapcsolatban, melyekre egyes, az (EU) 2021/2115 rendelet III. címének III. fejezetében említett ágazatokban kerül sor;
• az európai innovációs partnerség (EIP) operatív csoportjaira vonatkozó, az (EU) 2021/2115 rendelet 127. cikkének (3) bekezdésében említett adatok;
• az (EU) 2021/2115 rendelet 3. cikkének 15. pontjában meghatározott helyi akciócsoportokra és az általuk a LEADER keretében folytatott tevékenységekre vonatkozó adatok.

Az alábbi dokumentumok szolgálnak útmutatással arról, hogyan kell ezeket a típusú adatokat gyűjteni és róluk beszámolni:

 

A közös monitoring- és értékelési keretet az alábbi jogi aktusok szabályozzák:

• a közös monitoring- és értékelési keret létrehozása: 1306/2013/EU rendelet, 110. cikk
• a közös monitoring- és értékelési keret alkalmazásának szabályai: 834/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet
• az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) monitoringra és értékelésre vonatkozó elemei: 1303/2013/EU rendelet
• a vidékfejlesztési politika monitoringja és értékelése: 1305/2013/EU rendelet és 808/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet

A teljesítmény-, monitoring és -értékelési keretet az alábbi jogi aktusok szabályozzák:

• a teljesítmény-, monitoring- és értékelési keret létrehozása: (EU) 2021/2115 rendelet, 128. cikk
• a kimeneti- és eredménymutatók kiszámítása: (EU) 2021/2290 bizottsági végrehajtási rendelet
• a KAP-stratégiai tervek értékelése, valamint a monitoringhoz és értékeléshez szükséges információnyújtás: (EU) 2022/1475 bizottsági végrehajtási rendelet