A közös agrárpolitika (KAP) fontos szerepet játszik a fenntartható élelmiszerrendszerre való átállásban és abban, hogy az európai mezőgazdasági ágazat nagyobb mértékben hozzájáruljon az éghajlat-politikai célok eléréséhez és a környezet védelméhez.
Az ökorendszerek a közös agrárpolitika új eszközei ennek az átállásnak a támogatására. Ezeket az ökorendszereket az uniós országok belefoglalták a KAP stratégiai tervükbe. A Bizottság értékelte és jóváhagyta az ökorendszereket, melyek a közös agrárpolitika kulcsfontosságú eszközeként szolgálnak a zöld megállapodás számszerűsített céljainak eléréséhez.
Az ökorendszerekről dióhéjban
Azok a mezőgazdasági gyakorlatok támogathatók az ökorendszerek révén, melyek:
- éghajlatvédelemmel, környezetvédelemmel, állatjóléttel kapcsolatos, illetve az antimikrobiális rezisztencia elleni tevékenységeket ölelnek fel;
- igazodnak a nemzeti/regionális szinten meghatározott szükségletekhez és prioritásokhoz;
- ambíciószintjük tekintetében túlmutatnak azt előírt követelményeken és kötelezettségeken (beleértve a feltételességi követelményeket is);
- hozzájárulnak az európai zöld megállapodásban előirányzott célszámok eléréséhez.
Az uniós zöld megállapodás célszámai
A vegyi növényvédő szerek általános használatának és kockázatának 50%-os csökkentése és a magasabb kockázatú növényvédő szerek használatának 50%-os csökkentése 2030-ig
Annak elérése 2030-ig, hogy az EU mezőgazdasági földterületének legalább 25%-a ökológiai gazdálkodás alatt legyen, és jelentősen növekedjen az ökológiai akvakultúrás termelés
A haszonállatoknak szánt és az akvakultúrában használt antimikrobiális szerek értékesítésének 50%-os csökkentése 2030-ig
A tápanyagveszteség legalább 50%-os csökkentése, biztosítva ugyanakkor, hogy a talaj termőképessége ne romoljon; ezáltal 2030-ig legalább 20%-kal csökkenthető a műtrágyák használata
A KAP stratégiai tervek megerősített feltételrendszert, ökorendszereket, mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat, valamint agrár-környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedéseket és beruházásokat vezettek be a zöld megállapodás céljainak elérése érdekében, hogy teljesítsék a KAP éghajlat- és környezetvédelmi egyedi célkitűzéseit.
A KAP konkrét célkitűzései
4. egyedi célkitűzésHozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia térnyeréséhez
5. konkrét célkitűzésA természeti erőforrások, például a víz, a talaj és a levegő fenntartható fejlesztésének és hatékony kezelésének előmozdítása
6. egyedi célkitűzésHozzájárulás a biológiai sokféleséghez, az ökoszisztéma-szolgáltatások erősítése és az élőhelyek és tájak védelme
9. egyedi célkitűzésAz állatjólét javítása és az antimikrobiális rezisztencia kezelése
A KAP stratégiai tervek szerinti intézkedések
Az uniós országok KAP stratégiai terveiben előirányzott környezetvédelmi, éghajlat-politikai és állatjóléti intézkedések a következő fő kategóriákba sorolhatók:
a) Az éghajlatváltozás mérséklése – a mezőgazdasági gyakorlatokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentése, valamint a meglévő széntárolók megőrzése és a szénmegkötés fokozása
b) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – a mezőgazdasági gyakorlatokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentése, valamint a meglévő széntárolók megőrzése és a szénmegkötés fokozása
c) A vízminőség védelme vagy javítása, valamint a vízkészletekre nehezedő nyomás csökkentése
d) A talajdegradáció megelőzése – a talaj helyreállítása, valamint a talaj-termőképesség és a tápanyag-gazdálkodás javítása
e) A biológiai sokféleség védelme – az élőhelyek vagy a fajok megőrzése vagy helyreállítása, beleértve a tájképi elemek vagy nem termelési célú területek fenntartását vagy létrehozását
f) A növényvédő szerek fenntartható és csökkentett mértékű használatát célzó intézkedések
g) Intézkedések az állatjólét javítására és az antimikrobiális rezisztencia kezelésére
Az uniós országok KAP stratégiai tervei célzott beavatkozások széles körét ötvözik majd annak érdekében, hogy kielégítsék az országok sajátos szükségleteit, és kézzelfogható eredményeket érjenek el az uniós szintű célkitűzések megvalósítása terén, miközben hozzájárulnak a zöld megállapodás végrehajtásához.
Veknek hozzá kell járulniuk az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos uniós jogszabályokhoz és kötelezettségvállalásokhoz, és összhangban kell lenniük azokkal.
Példák a mezőgazdasági gyakorlatokra
Az alábbiakban ismertetjük az ökorendszerek által támogatható mezőgazdasági gyakorlatokat. Az illetékes hatóságok, a tudományos szakemberek és más érdekeltek, valamint a nyilvánosság tagjai az itt közreadott információk alapján többet megtudhatnak az ökorendszerekről, és megoszthatják ismereteiket, tapasztalataikat másokkal. Ezt a listát szakértőkkel való alapos egyeztetést követően állították össze.
A következő gyakorlatok a KAP stratégiai tervek szerinti, fent felsorolt környezetvédelmi, éghajlat-politikai és állatjóléti intézkedéseknek minősülnek.
Uniós szakpolitikai eszközökön alapuló gyakorlatok
- Ökológiai gazdálkodási gyakorlatok az (EU) 2018/848 rendeletben meghatározottak szerint (b, c, d, f, g)
- Ökológiai gazdálkodásra való áttérés (b, c, d, f, g)
- Ökológiai gazdálkodás fenntartása (b, c, d, f, g)
- Integrált növényvédelmi gyakorlatok a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvben meghatározottak szerint (b, c, d, e, f), beleértve a következőket:
- Védősávok művelési gyakorlatokkal és peszticidek nélkül (c, e, f)
- Mechanikus gyomszabályozás (c, e, f)
- Reziliens, kártevőknek ellenálló növényfajták és -fajok fokozott használata (b)
- Nagy biodiverzitású, vegyes fajösszetételű ugar (c, e, f)
Egyéb eljárások
Agroökológia
- Vetésforgó hüvelyes növényekkel (a, b, d, f)
- Vegyes növénytermesztés (b, d, e, f)
- Takarónövényzet állandó növénykultúrák – gyümölcsösök, szőlőültetvények, olajfaültetvények – sorközeiben a feltételességi követelményeken túlmutatóan (a, c, d, e, f)
- Téli zöldtakaró és köztes kultúrák a feltételességi követelményeken túlmutatóan (a, b, c, d)
- Alacsony intenzitású, legeltetésen alapuló állattenyésztés (a, c, d, g)
- Az éghajlatváltozással szemben ellenállóbb termények/növényfajták használata (b, c, e, f)
- Vegyes fajösszetételű, nagy biodiverzitású gyepterületek (beporzás, madárélőhelyek, takarmánynövények vadon élő állatok számára) (c, d, e, f)
- Módosított rizstermesztés a metánkibocsátás csökkentéséért (pl. nedves és száraz technikák váltása) (a)
- Az ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelő gyakorlatok és előírások (b, c, d, f)
Állattartási és állatjóléti tervek
- Takarmányozási tervek: a takarmány és víz alkalmassága és az azokhoz való hozzáférés, takarmány- és vízminőségi elemzések (pl. mikotoxinok), optimalizált takarmánystratégiák (g)
- Kedvező tartási körülmények: megnövelt férőhelyek egyedenként, javított padozat (pl. napi szinten biztosított szalmaágy), szabad fialás, jól felszerelt környezet (pl. túróhelyek malacok számára, ülőrudak, fészeképítésre alkalmas anyagok stb.), árnyékolás, ventiláció és párásítók a hőstressz csökkentésére (b, g)
- Az ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelő gyakorlatok és előírások (g)
- Az állatok ellenálló képességét, termékenységét, élettartamát és alkalmazkodóképességét (pl. a tejelő tehenek élettartamát) növelő gyakorlatok; alacsonyabb kibocsátást eredményező állatok tenyésztése, a genetikai sokféleség és a reziliencia előmozdítása (a, b, g)
- Megelőzés és ellenőrzések az állategészségügy terén: az antimikrobiális szerekkel kezelendő fertőzések kockázatának csökkentésére irányuló átfogó terv, amely kiterjed az összes vonatkozó állattartási gyakorlatra, például a vakcinázásra és a kezelésekre, a fokozott biológiai védelemre, takarmány-adalékanyagok használatára stb. (g)
- Legelőkhöz való hozzáférés biztosítása és a legeltetési időszak növelése a legelő állatok számára (a, b, g)
- Szabadtéri területekhez való rendszeres hozzáférés biztosítása (g)
Agrár-erdészet
- Tájképi elemek létrehozása és fenntartása a feltételességi követelményeken túlmutatóan (a, c, d, e)
- Tájképi elemek gazdálkodási és vágási terve (e, f)
- Nagy biodiverzitású erdőgazdálkodási-legeltetési rendszerek létrehozása és fenntartása
Jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodás
- Nagy biodiverzitású, vegyes fajösszetételű ugar (beporzás, madárélőhelyek, takarmánynövények vadon élő állatok számára stb.) (c, e, f)
- Pásztorkodás szabad tereken és állandó kultúrák között, vándorlegeltetés és közös legeltetés (b, d, e, f, g)
- Természetközeli élőhelyek létrehozása és javítása (a, b, c, d, e, f, g)
- Műtrágyahasználat csökkentése, alacsony intenzitású gazdálkodás szántóföldi növények esetében (a, b, c, d, e, f, g)
Karbongazdálkodás
- Talajvédő művelés (a, d)
- Vizes élőhelyek/tőzeglápok elárasztással való helyreállítása, vizenyős területek művelése (a, c, d, e)
- Minimális vízadó réteg télen (a, c, d)
- Hulladékok megfelelő kezelése, azaz a mezőgazdasági hulladékok elföldelése és beforgatása (a, c, d)
- Állandó gyepterület létrehozása és fenntartása (a, c, d, e, f)
- Állandó gyepterület kiterjedt használata (a, c, d)
Precíziós gazdálkodás
- Tápanyag-gazdálkodási terv, innovatív közelítésmódok alkalmazása a tápanyagveszteségek minimalizálása érdekében, optimális pH a tápanyagok felvételéhez, körforgásos mezőgazdaság (a, c, d, f)
- Precíziós növénytermesztés az alapanyagok (műtrágyák, víz, növényvédő szerek) felhasználásának csökkentése érdekében (e, f)
- Az öntözés hatékonyságának javítása (b)
Tápanyag-gazdálkodás javítása
- Nitrátvédelmi intézkedések a feltételességi követelményeken túlmutatóan (c, d, e)
- Intézkedések a felesleges tápanyagok által okozott víz-, levegő- és talajszennyezés csökkentésére és megelőzésére, például talajmintavétel (ha még nem kötelező), tápanyagcsapdák létrehozása (c, d, e)
Vízkészletek védelme
- A növények vízigényének kezelése (átállás kevésbé vízigényes növényekre, ültetési idő megváltoztatása, optimalizált öntözési ütemtervek) (b)
Egyéb talajvédelmi gyakorlatok
- Eróziógátló sávok és széltörők (b, d, e)
- Teraszos és sávos növénytermesztés létrehozása vagy fenntartása (b, d, e)
Az ÜHG-kibocsátással kapcsolatos egyéb gyakorlatok
- Takarmány-adalékanyagok az enterális erjedésből származó kibocsátások csökkentése érdekében (a)
- Javított trágyakezelés és -tárolás (a)
Jogalap
Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2018/848 rendelet
