Ugrás a fő tartalomra
Agriculture and rural development

Környezeti szempontból fenntartható közös agrárpolitika

Környezeti fenntarthatóság a közös agrárpolitikában

A közös agrárpolitika (KAP) három egyértelmű környezetvédelmi célt tűzött ki, amelyek az európai zöld megállapodásban és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiában is visszaköszönnek:

  • az éghajlatváltozás elleni küzdelmet;
  • a természeti erőforrások védelmét;
  • a biológiai sokféleség növelését.

A közös agrárpolitika e célok mindegyikének megvalósítását támogatja azáltal, hogy ösztönzi a biogazdálkodást és a mezőgazdasági inputanyagok, köztük a növényvédő szerek és a műtrágya körültekintő használatát.

A közös agrárpolitika arra törekszik, hogy a környezetvédelmi célokat a mezőgazdasági termelők, a vidéki közösségek és az EU egésze számára társadalmilag és gazdaságilag fenntartható módon érje el.

Környezetvédelmi intézkedések a közös agrárpolitikában

A környezetbarát gazdálkodást és a környezetvédelmi szabályok betartását ösztönző intézkedések központi szerepet játszanak a közös agrárpolitikában:

  • a kölcsönös megfeleltetési normák a pénzügyi támogatásokat a környezet védelmére, valamint az emberek, a növények és az állatok egészségére vonatkozó uniós szabályok betartásához kötik;
  • az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági módszerek alkalmazását ösztönző kifizetések révén kötelező – a környezet védelmére és az éghajlatváltozással szembeni fellépésre irányuló – előírások léptek életbe (állandó gyepterület fenntartása, a növénytermesztés diverzifikálása és ökológiai jelentőségű területek kialakítása);
  • a vidékfejlesztési politika támogatást biztosít olyan beruházásokra és mezőgazdasági tevékenységekre, amelyek hozzájárulnak az éghajlat-politikai fellépéshez és a fenntartható természetierőforrás-gazdálkodáshoz.

A KAP a 2023–27-es időszakban

A 2023–27-es időszakra szóló közös agrárpolitika 2023. január 1-jén lépett hatályba. Segítségével közelebb kerülünk ahhoz, hogy zöld és fenntartható mezőgazdasági rendszert építsünk ki az EU-ban. Elemei:

  • egy egyszerűbb, rugalmasabb és célzottabb megközelítésmód;
  • szigorúbb környezetvédelmi feltételek és előírások, melyeket teljesíteniük kell a mezőgazdasági termelőknek;
  • még több önkéntes környezetvédelmi intézkedés, amelyeket a mezőgazdasági termelők ökorendszerek és a vidékfejlesztési politika keretében valósíthatnak meg.

Kapcsolódó információk

2019. JANUÁR 24.
Brochure on the environmental benefits and simplification of the post-2020 CAP

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem

A közös agrárpolitika rendkívül fontos eszköz ahhoz, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem során ki tudjuk aknázni a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket. Becslések szerint a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló KAP-források 25%-a – mintegy 104 milliárd euró – szolgált klímavédelmi intézkedéseket, köztük a következőket:

  • az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése az állattartás és -tenyésztés fejlesztésének ösztönzése, valamint trágyatárolásra és -kezelésre irányuló beruházások révén;
  • a szénmegkötés- és tárolás növelése többek között talajvédelmi és erdő-helyreállítási célú intézkedések, illetve beruházások útján;
  • a mezőgazdasági termelők segítése abban, hogy alkalmazkodni tudjanak az éghajlatváltozás okozta nehézségekhez – ennek eszközét az új módszerek és technológiák alkalmazásával kapcsolatos tanácsadás, valamint a beruházások jelentik.

Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően 1990 és 2017 között a mezőgazdasági kibocsátások 21%-kal csökkentek anélkül, hogy visszaesett volna a termelés. A 2023–27-es időszakra szóló KAP még erőteljesebben támogatja az éghajlatváltozás mérséklését, hozzájárulva ezzel annak az európai zöld megállapodásban foglalt éghajlat-politikai célnak a megvalósításához, hogy 2050-re nullára csökkenjen az EU nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása.

További információk

Küzdelem az éghajlatváltozás ellen

A természeti erőforrások védelme

A mezőgazdaság számára elengedhetetlen természeti erőforrások védelme érdekében a KAP:

  • óvja a mezőgazdaságban használt víz mennyiségét és minőségét – ezt a célt szolgálja a védelmi sávok kialakítása a vízfolyások mentén, a hatékonyabb öntözőrendszerek kiépítésének támogatása, valamint a szabályok érvényre juttatásának javítása a nitrátérzékeny területek esetében;
  • kötelező előírásokat vezet be a minimálisan megkövetelt talajborítást illetően, és további eljárások alkalmazását ösztönzi a talajerózió korlátozása és a szervesanyag-tartalom megőrzése érdekében;
  • védi a levegő minőségét azáltal, hogy ösztönzi az ammóniakibocsátás csökkentését, korlátozásokat vezet be a maradékanyagok égetésére vonatkozóan, és megakadályozza a növényvédő szerekkel történő permetezést szeles időben.

A vidékfejlesztési intézkedéseken keresztül a közös agrárpolitika az uniós erdőstratégia megvalósítását is előmozdítja azzal, hogy Európa-szerte támogatja az erdők megóvását, helyreállítását és telepítését, valamint a fenntartható erdőgazdálkodást.

A mezőgazdaság és az erdészet számára elengedhetetlen természeti erőforrások védelme révén a KAP annak a szennyezés megszüntetésére irányuló célnak a megvalósításához is hozzájárul Unió-szerte, melyet a zöld megállapodás határoz meg.

További információk

A természeti erőforrások védelme

A biológiai sokféleség növelése

A mezőgazdasági területek ökoszisztémáinak megőrzése érdekében a KAP illeszkedik a vadon élő állatokról és növényekről szóló irányelvekhez, és előmozdítja az európai zöld megállapodás részét képező aktualizált bizottsági biodiverzitási stratégiában meghatározott célok megvalósítását.

A KAP többféle módon törekszik arra, hogy védelmezze a biológiai sokféleséget:

  • a kölcsönös megfeleltetési szabályok arra is kiterjednek, hogy meg kell felelni a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvnek, valamint a tájképi elemek megóvását és a növényvédő szerek használatának csökkentését célzó intézkedéseknek;
  • az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági módszerek alkalmazását ösztönző kifizetések révén kialakított ökológiai jelentőségű területek tájképi elemek megóvását és a parlagon hagyott földterületek növekedését eredményezik, ami a beporzás megkönnyítése és az élőhelyek megvédése révén kedvezően hat a biodiverzitásra;
  • a vidékfejlesztési politika ösztönzi a biodiverzitás megőrzésére és növelésére irányuló intézkedéseket, pl. a tájképi elemek és vadátjárók megóvásának és létrehozásának finanszírozását, valamint a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodási rendszerek és a vadon élő állatok és növények szempontjából előnyös természetgazdálkodási tervek kialakításának támogatását.

További információk

A biológiai sokféleség növelése
A Közös Kutatóközpont jelentése: A mezőgazdasági földterületek tájképi elemeinek osztályozása és számszerűsítése EU-szerte
A Közös Kutatóközpont jelentése: Tájképi elemek az uniós tagállamokban

Az alacsony erőforrás-igényű gazdálkodás ösztönzése

Unió-szerte széles körben elterjedt a növényvédő szerek, a műtrágyák és az antibiotikumok használata, melyek az élelmiszerek és más, a társadalom számára kulcsfontosságú termékek előállításában hivatottak segíteni a mezőgazdaságot. Ezek túlzott és nem megfelelő alkalmazása azonban káros hatást gyakorolhat a környezetre, valamint a növények, az állatok és az emberek egészségére.

A közös agrárpolitika ösztönözni kívánja az ágazati szereplőket, hogy ezeket az anyagokat kisebb mértékben és felelősségteljesen használják. Ennek érdekében:

  • előmozdítja a biogazdálkodást;
  • segíti a mezőgazdasági termelőket abban, hogy a növényvédő szereket és a műtrágyákat felelősen használják, és környezetbarát gazdálkodási eljárásokat, alternatív módszereket és új technológiákat alkalmazzanak;
  • állategészségügyi és állatjóléti szempontból előnyös beruházások és szaktanácsadás révén csökkenti az antibiotikumok iránti szükségletet.

További információk

Alacsony erőforrás-igényű gazdálkodás

A környezetvédelmi intézkedések kiértékelése

Az Európai Bizottság folyamatosan felméri, mennyire eredményes a közös agrárpolitika a környezetvédelmi célok elérése tekintetében:

A Bizottság által összegyűjtött adatok átfogó információkkal szolgálnak arról, hogy:

  • milyen állapotban van a vidéki környezet az EU-ban, és hogyan alakult a vidéki környezet állapota az idők során;
  • milyen hatást gyakorol az agrárgazdálkodás az éghajlatra, a természeti erőforrásokra és a biológiai sokféleségre;
  • hogyan zajlik Unió-szerte a közös agrárpolitika környezetvédelmi intézkedéseinek végrehajtása;
  • mennyire sikeresek a környezetvédelmi intézkedések a célok elérését tekintve, és milyen hatásaik vannak a kitűzött célokon túlmenően.

A közös agrárpolitika környezetvédelmi intézkedéseinek kiértékelése során számításba veszik a szakpolitikai intézkedések, a gazdálkodási módszerekben bekövetkező változások és a környezet állapotának javulása közötti bonyolult összefüggéseket, valamint számos más tényezőt, így pl. az időjárási eseményeket, a piaci trendek hatását és az uniós országok és régiók környezeti állapota közötti különbségeket.

A tudás és az innováció szerepe

A tudás, a kutatás és az innováció ösztönzőleg hat a környezeti szempontból fenntartható mezőgazdasági termelésre az EU-ban:

  • What science tells us about sustainable #FarmingPractices
    A gazdálkodási módszerek hatása

    Az iMAP projekt ezenfelül további információkkal szolgál az állatjóléttel és az antimikrobiális szerek használatával kapcsolatos gazdálkodási módszerekről, és a projekt részét képezik olyan esettanulmányok is, amelyek a gazdaságok és a területek szintjén alkalmazott gazdálkodási módszerekkel foglalkoznak.

    Bővebben...

További információk

A mezőgazdaság korszerűsítése

Események

  • Kiállítások
  • 2024. július 26., péntek, 09:00 - 2024. július 29., hétfő, 18:30 (CEST)
  • Libramont-Chevigny, Belgium
  • Külső rendezvény