Az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) magában foglalja a vidékfejlesztést célzó uniós előcsatlakozási támogatási eszközt (IPARD).
Az IPARD kifejezetten az Európai Unióhoz (EU) csatlakozó országok vidéki területeire és agrár-élelmiszeripari ágazataira összpontosít. Az IPARD III programok a 2021–2027-es időszakot fedik le.
Az IPA III keretében nyújtott vidékfejlesztési támogatás az EU közös agrárpolitikájának szabályaihoz való fokozatos igazodást is elősegíti.
IPARD és előcsatlakozási támogatás
Az IPA III célja, hogy támogassa a kedvezményezett országokat az uniós értékeknek való megfeleléshez szükséges politikai, intézményi, jogi, közigazgatási, társadalmi és gazdasági reformok elfogadásában és végrehajtásában, fokozatosan igazodva az uniós szabályokhoz, normákhoz, szakpolitikákhoz és gyakorlatokhoz. Az IPA III ezáltal hozzájárul ezen országok stabilitásához, biztonságához és gazdasági-társadalmi fejlődéséhez, hogy ezáltal támogassa az uniós csatlakozásra való felkészülésüket.
Az IPA III prioritásait és célkitűzéseit az IPA programozási kerete öt tematikus kereten keresztül határozza meg, amelyek tükrözik a tárgyalási fejezetek klasztereit. A „Versenyképesség és inkluzív növekedés” elnevezésű 4. tematikus keret, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a gazdasági és társadalmi fejlődés megerősítéséhez, magában foglalja a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést.
Az IPARD révén az EU konkrét pénzügyi és technikai segítséget nyújt a kedvezményezett országoknak, hogy a vidéki területek társadalmi, környezeti és gazdasági normáinak javításával elősegítsék a kiegyensúlyozott területfejlesztést. A cél az, hogy
- megerősítsék az agrár-élelmiszeripari ágazatok versenyképességét és életképességét egy olyan mezőgazdaság kiépítésével, amely képes versenyezni a piaci erőkkel,
- biztosítsák a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást, valamint
- fokozzák az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciát.
Az IPARD III támogatásban jelenleg részesülő országok a következők: Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország.
További információk
Az IPARD célkitűzései
Az IPA III (2021–2027) vidékfejlesztési támogatás a következő célkitűzések eléréséhez járul hozzá:
- az agrár-élelmiszeripari ágazat versenyképességének növelése az uniós (állat-egészségügyi, élelmiszer-biztonsági és növény-egészségügyi) normákkal való fokozatos összehangolás révén, valamint a gazdaságokon belüli termelés hatékonyságának és fenntarthatóságának javításával, amely biztosítja a biztonságos, tápláló és fenntartható élelmiszerek iránti társadalmi igényekre való jobb reagálást,
- a vállalkozásfejlesztés, a növekedés és a foglalkoztatás elősegítése a vidéki térségekben, a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban, valamint a fiatal mezőgazdasági termelők vonzása a mezőgazdaságba,
- hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás előmozdítása és a környezet védelméhez való hozzájárulás,
- a közösségfejlesztés és a társadalmi tőke javítása a vidéki területeken, valamint korszerű mezőgazdasági és vidékfejlesztési közigazgatás kiépítése a jó kormányzás elveinek tiszteletben tartása mellett.
Az IPA III és az IPARD III célja, hogy segítse a kedvezményezett országokat a fenntartható élelmiszerrendszerekre való átállás megkezdésében. Ez egyre fontosabb az uniós élelmiszer-biztonsági szabályokkal és „a termelőtől a fogyasztóig” uniós stratégiával való összehangolás érdekében, amely az európai zöld megállapodás központi eleme, amelynek célja, hogy az élelmiszerrendszereket méltányossá, egészségessé és környezetbaráttá tegye.
Az IPA III és az IPARD III a vidéki területek gazdasági és társadalmi fejlesztése révén hozzájárul ezen országok élelmezésbiztonságának biztosításához, valamint az éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni ellenálló képesség kifejlesztéséhez.
IPARD-támogatás
Uniós finanszírozás
A 2021–2027-es időszakban az IPARD III programokra elkülönített uniós források összege 990 millió EUR. Az IPARD által finanszírozott projektekre fordított teljes összeg azonban magasabb lesz, mivel minden egyes kedvezményezett ország nemzeti hozzájárulással (nemzeti közfinanszírozás) is hozzájárul a teljes IPARD-támogatáshoz. Emellett számos intézkedés esetében maguk a kedvezményezettek is kötelesek finanszírozni a projektek költségeinek egy részét.
Az IPARD III indikatív allokációja
Az IPARD III programokra elkülönített uniós források indikatívan az alábbiak szerint oszlanak meg Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország között:
| 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 | 2027 | Összesen | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Minden ország | 90 | 99 | 113 | 153 | 170 | 180 | 185 | 990 |
| Albánia | 8 | 10 | 12 | 16 | 19 | 23 | 24 | 112 |
| Montenegró | 5 | 6 | 8 | 9 | 10 | 12 | 13 | 63 |
| Észak-Macedónia | 7 | 8 | 12 | 15 | 17 |
18 |
20 | 97 |
| Szerbia | 20 | 25 | 31 | 43 | 54 | 57 | 58 | 288 |
| Törökország | 50 | 50 | 30 | 75 | 75 | 75 | 75 | 430 |
Az egyes programokhoz rendelt teljes összegeket a nemzeti IPARD-programokban találja.
Rendelkezésre álló intézkedések
Az IPARD kedvezményezett országai a finanszírozásukat konkrét intézkedésekhez kötik, amelyek szerepelnek IPARD III programjaikban. Az IPARD III uniós programozási kerete 13 különböző intézkedést ír elő, amelyeket az Európai Bizottság és az IPARD kedvezményezett országai között létrejött ágazati megállapodás ismertet.
Minden ország kiválasztja azokat az intézkedéseket, amelyek a legjobban kielégítik a vidékfejlesztési stratégiákban és a program igényfelmérésében meghatározott egyedi igényeket, és amelyek hozzájárulnak az IPA III programozási keret vonatkozó prioritásaihoz. Az eredményeket a célokhoz és mutatókhoz viszonyítva mérik.
A 13 intézkedés:
segíti a gazdaságokat a hatékonyság, a versenyképesség és a fenntarthatóbb mezőgazdasági termelés növelését célzó épületekbe vagy technológiákba történő beruházásokban;
célja, hogy segítse a mezőgazdasági termelőket abban, hogy közösen nézzenek szembe a piaci kihívásokkal, és megerősítsék alkupozíciójukat a termeléssel és a forgalmazással kapcsolatban, többek között a helyi piacokon is;
annak biztosítására törekszik, hogy az élelmiszer-feldolgozó vállalatok projektjei megfeleljenek az uniós biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak;
célja az olyan gazdaság-irányítási gyakorlatok és termelési módszerek előmozdítása, amelyek javítják a környezet és a természeti erőforrások állapotát, valamint mérséklik az éghajlatváltozás hatásait és/vagy elősegítik az azokhoz való alkalmazkodást;
támogatja a több ágazatot átfogó magán- és állami partnerek széles körét képviselő helyi akciócsoportokat az alulról felfelé építkező helyi fejlesztési stratégiáik végrehajtásában, ami hozzájárul a helyi területek gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti fejlődéséhez;
a vidéki területek gazdasági, társadalmi és területi fejlesztésére irányul olyan fizikai infrastruktúra fejlesztése révén, amely javítja a vidéki lakosság életszínvonalát és a vidéki területek általános vonzerejét;
eszköz a nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztésére, ezáltal új munkahelyek létrehozására, a jövedelemforrások diverzifikálására és a vidék elnéptelenedésének visszafordítására törekvő vidéki vállalkozások és gazdálkodó családok számára;
hozzájárul a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és erdészeti ágazatban tevékenykedő személyek szakmai készségeinek és kompetenciáinak fejlesztéséhez;
célja, hogy korszerű mezőgazdasági és vidékfejlesztési közigazgatást építsen ki a képzés, az elemzések, a programok nyomon követése és a kapacitásépítés támogatása révén;
célja a tanácsadási szolgáltatások megerősítése, amelyek hozzájárulnak a mezőgazdasági üzemek és a vidéki mikrovállalkozások gazdasági és környezeti teljesítményének javításához;
előmozdítja az erdei ökoszisztémák helyreállítását, fenntartását és javítását, ugyanakkor foglalkozik az éghajlatváltozás jelentette kihívással;
támogatja a mezőgazdasági termelők és az agrár-élelmiszeripari vállalkozások növekedését és fejlődését kedvező hitelezési feltételek megteremtése és a magántőke bevonása révén;
célja a mezőgazdasági termelés hatékonyságának, versenyképességének és fenntarthatóságának növelése a rendelkezésre álló innovatív megoldások és intézkedések szélesebb körű és gyorsabb alkalmazásának ösztönzése révén.
Végrehajtás
Ahhoz, hogy az IPARD-finanszírozást el lehessen osztani a kedvezményezett országok között, minden országnak be kell nyújtania jóváhagyásra az Európai Bizottságnak egy, az IPA III végrehajtásának teljes időszakára kiterjedő többéves programot (IPARD-program). Elfogadásukat követően a programokat az egyes kedvezményezett országokban létrehozott struktúrák irányításával hajtják végre. A programok megfelelnek a modern közigazgatás jó kormányzásra vonatkozó normáinak, összhangban az irányítási és ellenőrzési rendszerekkel.
Az egyes kedvezményezett országokban a programokat irányító szervezetek a következők:
- a nemzeti programengedélyezőt támogató iroda és a számviteli testületből álló irányítási struktúra,
- az IPARD irányító hatóság, valamint
- az IPARD-hivatal.
Minden kedvezményezett ország nemzeti közfinanszírozással járul hozzá a program költségvetéséhez, az uniós hozzájárulás pedig a kedvezményezetteknek ténylegesen kifizetett közkiadások társfinanszírozása.
Az IPARD-programok végrehajtása közvetett irányítással történik. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság az uniós finanszírozású programok végrehajtását a nemzeti hatóságokra ruházza át. Ahhoz, hogy ezek a hatóságok jogosultak legyenek az uniós finanszírozás kezelésére, a Bizottságtól először akkreditációt kell kapniuk a finanszírozás végrehajtására vonatkozóan. Ez utóbbi csak akkor adja meg az akkreditációt, ha a nemzeti hatóságok intézményei bizonyítják, hogy képesek az uniós forrásoknak az EU pénzügyi érdekeinek védelmét biztosító hatékony és eredményes pénzgazdálkodásával összhangban történő kezelésére.
Ez a folyamat biztosítja a programok végrehajtását és a forrásoknak a kedvezményezettek részére történő átutalását. Ez ugyanakkor hozzájárul a nemzeti intézmények és kormányzás kiépítéséhez a vidékfejlesztés terén, ami megfelel az IPARD másik célkitűzésének: a kedvezményezett országok közigazgatási rendszere működésének az uniós normákhoz és követelményekhez való közelítése.
