Skip to main content
Agriculture and rural development

A KAP és a fejlesztés

A közös agrárpolitika (KAP) és a fejlesztési célkitűzések közötti összhang biztosítása, valamint a fejlesztési együttműködés hatékonyságának növelése

Fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia

A fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia azt jelenti, hogy az Európai Unió figyelembe kívánja venni a fejlesztési célkitűzéseket az összes olyan szakpolitikája terén, amely hatással lehet a fejlődő országokra. Ezáltal kívánja a különböző uniós szakpolitikák közötti ellentmondásokat minimalizálni és köztük szinergiákat kiépíteni a fejlődő országok javára, valamint növelni a fejlesztési együttműködés hatékonyságát. Ezt a megközelítést hangsúlyozza az Európai Bizottság 2017. évi közleménye az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövőjéről. Ebben a közleményében a Bizottság utalt a közös agrárpolitika globális dimenziójára, valamint arra, hogy az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjével összhangban a szakpolitikák összhangjára kell törekedni.

Kihívások

A fejlődő országok előtt álló fő kihívás az élelmezésbiztonság javítása és a szegénység csökkentése. 2050-re világszinten elegendő élelmiszert kell előállítani 9,3 milliárd ember számára. Ez kétmilliárddal több, mint ahány lakost a Föld 2011-ben számlált. Az OECD és a FAO jelentései szerint ez a globális élelmiszer-termelés 60%-os növekedését fogja eredményezni a következő 40 évben.

2017 júniusában a fejlesztéspolitikáról szóló új európai konszenzus megerősítette az EU elkötelezettségét a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia iránt, és elismerte, hogy ez kulcsfontosságú eleme annak a stratégiának, amely a fenntartható fejlődési célok megvalósítására törekszik a partnerországokban. A konszenzus értelmében a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjének hatálya alá tartozó valamennyi szakpolitikára és területre alkalmazni kell, különös figyelmet fordítva a kereskedelemre, a pénzügyekre, a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra, az élelmezésbiztonságra, a migrációra és a biztonságra.

Jelentéstétel az elért eredményekről

Az EU – a Lisszaboni Szerződésben rögzített követelménynek megfelelően – megközelítőleg kétévente jelentést készít arról, milyen eredményeket sikerült elérni a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia iránti kötelezettségvállalás terén.

A legutóbbi, 2019-ben közzétett jelentés számba veszi az uniós intézmények és az uniós tagállamok által a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia terén 2015 és 2018 között elért eredményeket. Ebben az időszakban ugyanis, mely az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjének elfogadását követte, változások következtek be a globális fejlesztési környezetben.