Áttekintés
Az Európai Unió a világ egyik legnagyobb gabonatermelőjeként és -kereskedőjeként a közös agrárpolitika (KAP) keretében jövedelemtámogatással, piaci intervencióval és kereskedelmi politikával támogatja a mezőgazdasági termelőket. A kifizetések termeléstől való függetlenítésének következtében a támogatások mértékét ma már nem a termelt mezőgazdasági termény fajtája és mennyisége határozza meg.
A különféle szántóföldi növények így az egységes közös piacszervezés részét képezik, az uniós szakpolitika pedig két kulcsfontosságú területre korlátozódik:
- az Európai Bizottság intervenciója és a magántárolási támogatás
Eredetileg a gabonafélék és a rizs intervenciós raktározás céljából történő felvásárlása azért került bevezetésre, hogy megvédje a mezőgazdasági termelőket az alacsony piaci áraktól. Napjainkban már csak vészhelyzet esetén kerül rá sor, így biztonsági hálót jelent a mezőgazdasági termelők számára. - kereskedelmi intézkedések
Az Európai Unió búzatermésének évente mintegy 20%-át exportálja, viszont jelentős mennyiségben behozatalra szorul az olajos magvak, a takarmány és a rizs tekintetében. Ezen ágazatok esetében behozatali és kiviteli engedélyekre, valamint kereskedelmi vámtarifa megfizetésére lehet szükség. Mindazonáltal a Kereskedelmi Világszervezet keretében tett uniós kötelezettségvállalásoknak köszönhetően számos csökkentett vagy nulla vámtételű rögzített behozatali vámkontingens van érvényben.
Gabonafélék
Az Unióban termesztett gabonamennyiség több mint fele búza. A fennmaradó 50% egy-egy harmadát a kukorica és az árpa teszik ki, a harmadik harmadot pedig a kisebb mennyiségben termesztett gabonafélék, mint például a rozs, a zab és a tönkölybúza.
Az EU-ban a gabonafélék közel kétharmadát állatok takarmányozására használják, egyharmadát emberi fogyasztásra szánják, míg mindössze 3%-át fordítják bioüzemanyag-előállításra.
Olajos magvak és fehérjenövények
Az olajos magvak közül az Unióban a repcéé az elsőség (59%), melyet a napraforgómag és a szójabab követ. Az Európában felhasznált éves mennyiség kétharmadát az EU-ban termesztik, ám az olajos magvakra nem vonatkoznak egyedi támogatási intézkedések. Az állatok takarmányozására évente felhasznált olajosmag-mennyiségnek mégis körülbelül a felét biztosítja az import, amelyre a vámtétel nulla.
Az olajos magvakat élelmiszerként, takarmányként és üzemanyagként használják, valamint ipari célokra hasznosítják. Sajtolásukkal növényi olaj és olajosmag-őrlemény nyerhető. A növényi olajat többnyire az élelmiszeriparban használják fel vagy bioüzemanyagot állítanak elő belőle, míg az olajosmag-őrlemény a takarmányok fontos összetevője.
Az Unióban termesztett fő fehérjenövények a szántóföldi borsó, a disznóbab és lóbab, valamint a csillagfürt. 2012 óta a fehérjenövények termesztésére nem vonatkozik egyedi támogatás, a behozatalukkor fizetendő vám pedig nulla.
Kiegészítő információk
A növényifehérje-termelés Unión belüli fejlesztése
Rizs
Az európai lakosság által fogyasztott rizs mennyiségének közel kétharmadát az EU-ban termesztik, míg a fennmaradó hányadot például az Indiából vagy Kambodzsából származó különböző fajták behozatala biztosítja. Az Unióban termesztett rizsből csak kis mennyiség kerül kivitelre.
Jogalap
A gabonafélék, az olajos magvak, a fehérjenövények, valamint a rizs piaci ágazatára vonatkozó jogalapot a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, a piaci intervencióról, a gabonafélék és a rizs kereskedelméről és az ágazaton belüli horizontális kereskedelemről szóló jogszabályok alkotják.
Kiegészítő információk
Jogalap a gabonafélék, az olajos magvak, a fehérjenövények és a rizs piaci ágazatára vonatkozóan
Piacfelügyelet
Az Unió Növénypiaci Megfigyelőközpontja sokféle adatot és információt szolgáltat a gabona, az olajos magvak és a fehérjenövények ágazatával kapcsolatban. Egyebek között nyomon követi és elemzi a múltbeli és jelenlegi globális és európai tendenciákat, a termelést, a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyt, a termelési költségeket, valamint a piaci kilátásokat.
Az agrár-élelmiszeripari adatportál piaci adatokat szolgáltat a nemzeti és az uniós mezőgazdaságra, például a mezőgazdasági folyamatra, a termelésre, a kereskedelemre és a vámkontingensekre vonatkozóan.
A rizs és az etil-alkohol
További információk az Unió rizstermesztésével, a behozatali és kiviteli engedélyekkel, valamint az etil-alkohol mérlegével kapcsolatban.
Tanulmányok
Az Európai Bizottság saját felhasználási céllal tanulmányokat végzett a gabonafélék, az olajos magvak, a fehérjenövények és a rizs szempontjából fontos szakterületekről.
Egy, a Bizottság által finanszírozott, az uniós növényifehérje-ágazat piaci fejleményeiről és az ágazat szakpolitikájának értékelési szempontjairól szóló tanulmány 2018 novemberében került ismertetésre.
Továbbá 2017 novemberében a Bizottság megbízásából tanulmány készült az uniós mezőgazdasági árukereskedelem tárolókapacitásairól és logisztikai infrastruktúrájáról.
Bizottságok
A kormányképviselőkből álló és az Európai Bizottság egy képviselőjének elnökletével működő különböző bizottságok rendszeresen üléseznek annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság a végrehajtási jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos hatáskörét az uniós országok ellenőrzése alatt gyakorolja.
A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság rendszeresen ülésezik, hogy megvitasson olyan kérdéseket, mint a piaci árak alakulása, a termelés, valamint az Unión belüli és a nem uniós országokkal folytatott kereskedelem.
A mezőgazdasági alapanyagok származékos piacaival és az azonnali piacokkal foglalkozó szakértői csoport az uniós országokat és azokat a különböző agrárágazatban működő európai szervezeteket képviseli, amelyek célja a tanácsadás és a szakértői véleményezés a Bizottság szervezeti egységei számára az alábbiakkal kapcsolatban:
- a mezőgazdasági alapanyagok származékos piacainak és az azonnali piacoknak a működése;
- a meglévő uniós jogszabályok és szakpolitikák végrehajtása;
- a területhez kapcsolódó jogalkotási javaslatok és szakpolitikai kezdeményezések kidolgozása.