Új teljesítési modell

Az új teljesítési modell a 2023. január 1-jén hatályba lépett új közös agrárpolitika (KAP) sarokköve. Az új modell inkább a teljesítményre és az eredményekre összpontosít, valamint a felelősség minél kiegyensúlyozottabb eloszlására az uniós országok és a Bizottság között, miközben fenntartja a KAP-kiadásokra vonatkozó erőteljes bizonyossági rendszert. Figyelembe veszi az egyes uniós országok sajátos szükségleteit, bőséges mozgásteret hagy számukra az agrárpolitika alakításához, ugyanakkor közös alapokat is biztosít.

Az új teljesítési modell alapját az uniós országok KAP stratégiai tervei és jól működő irányítási rendszerei képezik. A KAP stratégiai tervek célja, hogy az uniós országok úgy tervezzék meg és irányítsák a beavatkozásaikat, hogy azok megfeleljenek az uniós szintű célkitűzéseknek.

Az új teljesítési modell révén a KAP a megfelelésen alapuló modellről egy egyszerűsített megközelítést alkalmazó teljesítményalapú modellre tért át, amely a szakpolitika egészére vonatkozóan célokat határoz meg, és az országspecifikus igények figyelembevételével kívánja elérni az eredményeket.

Ezért uniós szinten kevésbé részletes szabályokat határoztak meg, amelyek lehetővé teszik az uniós országok számára, hogy saját KAP stratégiai tervük segítségével azon közös uniós célkitűzések megvalósítására törekedjenek, amelyek jobban megfelelnek nemzeti és regionális környezetüknek.

A KAP-jogszabályok immár közös mutatókkal rendelkeznek a teljesítmény-, monitoring- és értékelési kerethez. A mutatókat éves teljesítményjelentések révén fogják nyomon követni az uniós országok által a saját célértékeik és a KAP célkitűzéseinek elérése terén elért előrehaladás értékelése céljából.

Az éves teljesítményalapú záróelszámolás keretében a Bizottság ellenőrizni fogja, hogy az uniós országok kiadásai megfelelnek-e a megvalósult outputoknak, míg többéves távlatban nyomon fogja követni az uniós országok által a végső eredmények felé vezető úton elért mérföldkövek és célok teljesítését.

A szakpolitikai teljesítményre való összpontosítás a bizonyosságra vonatkozó új megközelítésben is tükröződni fog. Mivel az uniós jogszabályok a továbbiakban nem határoznak meg részletes megfelelési szabályokat a kedvezményezettek szintjén, a KAP végrehajtására vonatkozó bizonyosság új forrása a nemzeti szintű teljesítmény lesz.

A KAP stratégiai terv szerinti kiadások támogathatósága az országok jól működő irányítási rendszereitől függ, beleértve az alapvető uniós követelmények tiszteletben tartását és a kiadásoknak a kapcsolódó outputokkal való összehangoltságát.

A Bizottság rendelkezik eszközökkel az uniós költségvetés védelmére abban az esetben, ha az uniós országok a kiadásaikat nem tudják a kapcsolódó output felmutatásával igazolni, vagy ha az országok irányítási rendszerei nem működnek megfelelően.

Ha az uniós országok nem teljesítenek megfelelően, a Bizottság cselekvési tervek révén szorosan együtt fog működni velük annak érdekében, hogy a teljesítmény visszaálljon a megfelelő pályára, és hogy a KAP teljesítse az uniós szintű célkitűzéseket. Lehetőség van arra is, hogy felfüggesszék az uniós költségvetésből az uniós tagállamnak történő visszatérítést, ha a cselekvési tervet nem hajtják végre, vagy ha az nyilvánvalóan nem elegendő a helyzet orvoslásához. 

Az új teljesítési modell révén az uniós országok szükségleteik és mezőgazdasági termelőik igényei alapján testre szabhatják a mezőgazdaságnak nyújtott támogatást a KAP célkitűzéseinek teljesítése érdekében. Ez egyszerűsíti a folyamatot, és csökkenti az adminisztratív terheket is.

Lehetővé teszi az uniós országok számára saját ellenőrzési és szankcionálási rendszereik kialakítását.

A korábbi KAP-keret részletes uniós szintű követelményeken alapult, és szigorú felügyeletet, szankciókat és ellenőrzési intézkedéseket tartalmazott. E szabályok gyakran a mezőgazdasági üzem szintjéig részletesen előíró jellegűek voltak. Az Unió jelentősen eltérő mezőgazdasági és éghajlati körülményei között azonban sem a felülről szervezett, sem az egységesen alkalmazandó megközelítések nem alkalmasak arra, hogy a kívánt eredményeket elérjék és uniós hozzáadott értéket teremtsenek.

Az új modellben az Unió az alapvető szakpolitikai paramétereket határozza meg (a KAP céljait, a beavatkozás általános típusait, az alapvető követelményeket), a tagállamok pedig nagyobb felelősséget viselnek, de egyben rugalmasabbak lehetnek a tekintetben, hogy hogyan valósítják meg a célkitűzéseket és a közösen meghatározott célokat.

A hozzáadott érték megteremtése és a működő mezőgazdasági belső piac megőrzése érdekében az uniós országok a KAP stratégiai tervekben megjelenő strukturált folyamat keretében dolgoznak, amely kiterjedne a közvetlen kifizetésekre, az ágazatokra és a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokra, biztosítva a szakpolitikai koherenciát. A teljesítési modell tehát továbbra is egyenlő versenyfeltételeket fog biztosítani, megőrizve a szakpolitika közös jellegét és két pillérét. A KAP stratégiai tervek Bizottság általi jóváhagyásának célja, hogy a KAP a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon az uniós prioritásokhoz és célkitűzésekhez, valamint az uniós országok éghajlat- és energiapolitikai céljainak eléréséhez. A közös megközelítés biztosítása azért lényeges, mert így valamennyi tagállamban teljesíthetőek lesznek a környezetvédelmi és éghajlatváltozásra vonatkozó célok.

A közös agrárpolitika jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés.

A 2023–27-es időszakra szóló közös agrárpolitikát a következő három rendelet szabályozza, amelyeket 2023. január 1-je óta kell alkalmazni:

• a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2021/2116 rendelet;
• a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2021/2115 rendelet;
• a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet és az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2021/2117 rendelet.