Agrár-élelmiszeripari kereskedelem a bővítési országokkal
Az EU és a bővítési országok szoros kereskedelmi kapcsolatban állnak egymással.
Az EU és a nyugat-balkáni országok között stabilizációs és társulási megállapodások vannak érvényben, amelyek szabadkereskedelmi övezeteket hoztak létre. A megállapodásokban rögzített átmeneti időszak most járt le (kivéve Koszovót). E megállapodások a vámok és a nem vámjellegű korlátozások megszüntetéséről rendelkeznek a kétoldalú kereskedelemben, kivéve néhány mezőgazdasági és halászati terméket, amelyekre vámcsökkentés és/vagy mennyiségi engedmények vonatkoznak.
A régióval folytatott agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelme 2008 óta megduplázódott, ami elsősorban a nyugat-balkáni országok javát szolgálta: tíz év alatt a régió több mint 100%-kal növelte uniós exportját, míg a régióba irányuló uniós kivitel növekedése ennél szerényebb (52%-os) volt. Általánosságban viszont elmondható, hogy a nyugat-balkáni országokkal (kivéve Szerbiát) folytatott agrár-élelmiszeripari kereskedelemben az EU nettó exportőr.
Az EU ráadásul a 2000. év óta autonóm kereskedelmi kedvezményeket is nyújt a nyugat-balkáni országoknak. Ezek közé tartozik a gyümölcsökre és zöldségekre általában alkalmazott egyedi vámok felfüggesztése, valamint a stabilizációs és társulási megállapodásban rögzített kétoldalú borkontingensek kimerítése után rendelkezésre álló globális borkontingens igénybevétele.
Az Unió külön megállapodást kötött Törökországgal azon mezőgazdasági termékek kereskedelméről, amelyek nem tartoznak a két fél közötti vámunió hatálya alá.
Kapcsolódó információk
Kereskedelem az EU és a Nyugat-Balkán között
Országok
Albánia
Az EU és Albánia közötti kereskedelmi kapcsolatokat az EU–Albánia stabilizációs és társulási megállapodás (STM) szabályozza. Az STM 2009. április 1-jén lépett hatályba, ám a kereskedelemről szóló fejezet már 2006. december 1-jén, ideiglenes megállapodás keretében hatályba lépett.
A megállapodás nagyfokú liberalizációról rendelkezik, kivéve néhány kisebb, korlátozott számú mezőgazdasági termék vonatkozásában. A megállapodás keretében az albániai mezőgazdasági termékek vámmentesen léphetnek be az EU-ba, kivéve a marhahúst, a cukrot és a bort (ezekre preferenciális vámkontingensek vonatkoznak). Ami az Albániába irányuló uniós exportot illeti, egyes termékek (pl. tejtermék, bizonyos gabonák és gabonavetőmagok) kereskedelme nincs teljesen liberalizálva, de esetükben a vonatkozó vámtétel alacsonyabb az Albánia által alkalmazott alapvámnál.
Az EU számottevő agrár-élelmiszeripari kereskedelmi többlettel rendelkezik Albánia viszonylatában; az uniós kivitel elsősorban vízből, élelmiszer-készítményből, kenyérből és cukrászsüteményből áll, míg az EU főképp növényeket, paradicsomot és bizonyos zöldségeket importál Albániából.
A megállapodás felsorolja azokat a borokat, szeszes italokat és ízesített borokat is, amelyek földrajzi jelzéseit a felek kölcsönösen védik.
Kapcsolódó információk
EU–Albánia stabilizációs és társulási megállapodás
Bosznia-Hercegovina
Az EU és Bosznia-Hercegovina közötti kereskedelmi kapcsolatokat az EU–Bosznia-Hercegovina stabilizációs és társulási megállapodás (STM) szabályozza. Az STM 2015. június 1-jén lépett hatályba, ám a kereskedelemről szóló fejezet már 2008. július 1-jén, ideiglenes megállapodás keretében hatályba lépett. A megállapodás néhány kivételtől eltekintve nagymértékű liberalizációról rendelkezik, és előnyei aszimmetrikusak. A megállapodás értelmében a bosznia-hercegovinai mezőgazdasági termékek vámmentesen léphetnek be az EU-ba, kivéve a marhahúst, a cukrot és a bort (ezekre vámkontingensek vonatkoznak). Ami a Bosznia-Hercegovinába irányuló uniós exportot illeti, egyes termékek (pl. élő állat, hús, tejtermék, gyümölcslé) kereskedelme nincs teljesen liberalizálva, de esetükben a vonatkozó vámtétel alacsonyabb a Bosznia-Hercegovina által alkalmazott alapvámnál.
Az EU számottevő agrár-élelmiszeripari kereskedelmi többlettel rendelkezik Bosznia-Hercegovina viszonylatában. Az uniós kivitel elsősorban marhahúsból, édességből, élelmiszer-készítményből áll, míg az EU főleg gyümölcsöt, nyersbőrt és vizet importál Bosznia és Hercegovinából.
A megállapodás felsorolja azokat földrajzi jelzéseket is, amelyeket a felek kölcsönösen védenek.
Kapcsolódó információk
EU–Bosznia-Hercegovina stabilizációs és társulási megállapodás
Koszovó*
Az EU és Koszovó közötti mezőgazdasági kereskedelmi kapcsolatokat az EU–Koszovó stabilizációs és társulási megállapodás szabályozza, amely 2016. április 1-jén lép hatályba. A megállapodás nagyfokú liberalizációról rendelkezik, kivéve néhány korlátozott számú mezőgazdasági termék vonatkozásában. A megállapodás értelmében a koszovói mezőgazdasági termékek vámmentesen léphetnek be az EU-ba, kivéve a marhahúst, a cukrot és a bort (ezekre vámkontingensek vonatkoznak). Ami a Koszovóba irányuló uniós exportot illeti, egyes termékek (pl. tejtermék, bizonyos zöldségek és gyümölcsök, bor) kereskedelme nincs teljesen liberalizálva, de esetükben a vonatkozó vámtétel alacsonyabb a Koszovó által alkalmazott alapvámnál.
Az EU számottevő agrár-élelmiszeripari kereskedelmi többlettel rendelkezik Koszovó viszonylatában. Az uniós kivitel elsősorban dohányból, vízből és élelmiszer-készítményből áll, az EU pedig főleg gyümölcsöt, nyersbőrt, kikészített bőrt és vizet importál Koszovóból.
A megállapodás felsorolja azokat földrajzi jelzéseket is, amelyeket a felek kölcsönösen védenek.
*A „Koszovó” megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
Kapcsolódó információk
EU–Koszovó stabilizációs és társulási megállapodás
Montenegró
Az EU és Montenegró közötti mezőgazdasági kereskedelmi kapcsolatokat az EU–Montenegró stabilizációs és társulási megállapodás szabályozza. A megállapodás 2010. május 1-jén lépett hatályba, ám a kereskedelemről szóló fejezet már 2008. január 1-jén, ideiglenes megállapodás keretében hatályba lépett. A megállapodás nagymértékű liberalizációról rendelkezik, kivéve néhány, igen korlátozott számú mezőgazdasági termék vonatkozásában: a montenegrói mezőgazdasági termékek vámmentesen léphetnek be az EU-ba, kivéve a marhahúst, a cukrot és a bort (ezekre preferenciális vámkontingensek vonatkoznak). Ami a Montenegróba irányuló uniós exportot illeti, egyes termékek (pl. hús, tejtermék, bizonyos zöldségek és gyümölcsök) kereskedelme nincs teljesen liberalizálva, de esetükben a vonatkozó vámtétel alacsonyabb a Montenegró által alkalmazott alapvámnál.
Az EU számottevő agrár-élelmiszeripari kereskedelmi többlettel rendelkezik Montenegró viszonylatában. Az uniós kivitel elsősorban húsból, tejtermékből és élelmiszer-készítményből áll, míg az EU főképp zöldségeket (gombát), bort és különböző olajokat importál Montenegróból.
A megállapodás felsorolja azokat földrajzi jelzéseket is, amelyeket a felek kölcsönösen védenek.
Kapcsolódó információk
EU–Montenegró stabilizációs és társulási megállapodás
Észak-Macedónia
Az EU és Észak-Macedónia közötti mezőgazdasági kereskedelmi kapcsolatokat az EU–Észak-Macedónia stabilizációs és társulási megállapodás szabályozza. A megállapodás 2004. április 1-jén lépett hatályba, annak a kereskedelemről szóló fejezete már 2001. június 1-jén, ideiglenes megállapodás keretében hatályba lépett. A megállapodás nagymértékű liberalizációról rendelkezik, kivéve néhány igen korlátozott számú mezőgazdasági termék vonatkozásában: az észak-macedóniai mezőgazdasági termékek vámmentesen léphetnek be az EU-ba, kivéve a marhahúst, a cukrot és a bort (ezekre preferenciális vámkontingensek vonatkoznak). Ami az Észak-Macedóniába irányuló uniós exportot illeti, egyes termékek (pl. hús, tejtermék, bizonyos gyümölcsök) kereskedelme nincs teljesen liberalizálva, de esetükben a vonatkozó vámtétel alacsonyabb az Észak-Macedónia által alkalmazott alapvámnál.
Az EU számottevő agrár-élelmiszeripari kereskedelmi többlettel rendelkezik Észak-Macedónia viszonylatában. Az uniós kivitel elsősorban húsból, tejtermékből és élő állatokból áll, míg az EU leginkább zöldséget, gyümölcsöt, bort és dohányt importál Észak-Macedóniából.
Kapcsolódó információk
EU–Észak-Macedónia stabilizációs és társulási megállapodás
Szerbia
Az EU és Szerbia közötti mezőgazdasági kereskedelmi kapcsolatokat az EU–Szerbia stabilizációs és társulási megállapodás szabályozza. A megállapodás 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba, ám a kereskedelemről szóló fejezet ideiglenes megállapodás keretében már korábban hatályba lépett (Szerbiában 2009. január 1-jén, az Unióban 2010. február 1-jén). A megállapodás nagymértékű liberalizációról rendelkezik, kivéve néhány igen korlátozott számú mezőgazdasági termék vonatkozásában: a szerbiai mezőgazdasági termékek vámmentesen léphetnek be az EU-ba, kivéve a marhahúst, a cukrot és a bort (ezekre preferenciális vámkontingensek vonatkoznak). Ami a Szerbiába irányuló uniós exportot illeti, egyes termékek (pl. hús, tejtermék, bizonyos zöldségek és gyümölcsök) kereskedelme nincs teljesen liberalizálva, de esetükben a vonatkozó vámtétel alacsonyabb a Szerbia által alkalmazott alapvámnál.
Az EU számottevő agrár-élelmiszeripari kereskedelmi többlettel rendelkezik Szerbia viszonylatában. Az uniós behozatal elsősorban zöldségből, gyümölcsből, gabonából és cukorból áll, az EU pedig főképp húst, tejterméket és élelmiszer-készítményt exportál Szerbiába.
A megállapodás felsorolja azokat földrajzi jelzéseket is, amelyeket a felek kölcsönösen védenek.
Kapcsolódó információk
EU–Szerbia stabilizációs és társulási megállapodás
Törökország
Az EU és Törökország az 1963. évi társulási megállapodás keretében 1996-ban vámuniót hozott létre, amelynek hatálya azonban nem terjed ki a mezőgazdasági termékekre. Ez utóbbiakat a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló EU–Törökország megállapodás szabályozza. A megállapodást kétszer, 2006-ban és 2018-ban módosították, hogy figyelembe vegye egyrészt a 2004. évi uniós bővítést, majd az Uniónak biztosított, marhahúsra vonatkozó vámkontingens fogalommeghatározásának kiigazítását.
A megállapodásból fakadó előnyök aszimmetrikusak: Törökország mentesül a mezőgazdasági termékek után kivetett értékvám alól, kivéve a legérzékenyebb mezőgazdasági termékeket (amelyekre vámkontingensek vonatkoznak), míg az EU kedvezményei a megállapodásban felsorolt kontingensekre korlátozódnak.
Törökország az Unió fontos kereskedelmi partnere: 2019-ben az Unió agrár-élelmiszeripari exportpiacainak rangsorában a tizedik helyet foglalta el, egyszersmind az uniós piac nyolcadik legnagyobb szállítója volt. Törökország agrár-élelmiszeripari kereskedelmi többlettel rendelkezik az EU viszonylatában. Törökország elsősorban zöldséget és gyümölcsöt, valamint zöldség- és gyümölcskészítményt exportál a térségbe, az EU pedig leginkább gabonát, pamutot és élelmiszer-készítményt exportál Törökországba.
Kapcsolódó információk
EU–Törökország megállapodás a mezőgazdasági termékek kereskedelmének rendszeréről
