Skip to main content
Agriculture and rural development

A Kereskedelmi Világszervezet és az uniós mezőgazdaság

Információk az EU Kereskedelmi Világszervezetet támogató munkájáról, a WTO mezőgazdasági megállapodásáról és a mezőgazdasági tárgyalások során kiemelt uniós prioritásokról.

Kereskedelmi Világszervezet: áttekintés

A Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) 1995-ben hozták létre, a szabályokon alapuló többoldalú kereskedelmi rendszer sarokköveként. A WTO tagsági alapon szerveződik; 2019 júliusáig 164 ország csatlakozott a szervezethez. Főbb tevékenységei a következők:

  • a piacok fokozatos liberalizációját célzó többoldalú tárgyalások;
  • a kereskedelem jogi normáinak alakítása a megállapodások kínálta eszközökkel;
  • államok közötti kereskedelmi viták rendezése;
  • a tagok kereskedelempolitikájának nyomon követése.

Az Európai Unió is tagja a WTO-nak, a világ legnagyobb kereskedelmi tömbjeként a szervezeten belül kulcsfontosságú szerepet tölt be. Az EU-t az Európai Bizottság képviseli, mely az összes uniós tagállam nevében egyetlen szereplőként folytat tárgyalásokat. Az Unió aktívan támogatja a WTO többoldalú szabályozásra és kereskedelmi liberalizációra irányuló munkáját, a következők érdekében:

  • nyitott piacok fenntartása és új piacok biztosítása az európai vállalkozások számára;
  • a többoldalú szabályok megerősítése és érvényre juttatása;
  • a fenntartható fejlődés előmozdítása a kereskedelemben.

A jelenleg érvényes szabályokat az uruguayi forduló (1986–1994) során alakították ki, melynek eredményeképpen létrejött a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrákesi Egyezmény. A Marrákesi Egyezmény valójában a kereskedelem különböző szempontjait szabályozó megállapodások összessége. Magában foglalja az 1947-es Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) módosítását, valamint a szellemi tulajdonnal, a vitarendezéssel, a kereskedelem technikai akadályaival, az egészségügyi és növényegészségügyi szabályokkal és különösen a mezőgazdasággal kapcsolatos megállapodásokat.

Kapcsolódó információk

Uniós kereskedelem és a WTO

Az EU WTO melletti képviselete

Vitarendezés

A WTO-n belül vitarendezési mechanizmus segítségével rendezik a tagországok közötti, a WTO-megállapodások végrehajtásával kapcsolatosan felmerülő vitás kérdéseket.

Vitarendezés és korábbi esetek

A WTO és a mezőgazdaság

A mezőgazdaság globális kereskedelemben betöltött jelentős szerepe miatt külön mezőgazdasági magállapodásra volt szükség, ez szabályozza a belső támogatásokat, az exporttámogatásokat és a piacra jutást.

A WTO mezőgazdasági megállapodása

A WTO mezőgazdasági megállapodásának célja a „tisztességes és piacorientált mezőgazdasági kereskedelem rendszerének megteremtése”. Az összes WTO-tagra érvényes szabályokat állapít meg a mezőgazdasági támogatások és az importtal szembeni védelem jelentős és fokozatos csökkentése terén. A megállapodás a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulójának egyik eredményeként jelentős lépés a fokozottan piacorientált globális mezőgazdaság felé.

A megállapodás valamennyi WTO-tagra vonatkozó általános szabályokat rögzít. Ezenfelül tartalmazza az egyes tagországok által tett konkrét kötelezettségvállalásokat – többek között a mezőgazdasági kereskedelmet és a támogatásokat illetően –, valamint a vámok és vámkontingensek jegyzékeit.

A Mezőgazdasági Bizottság felügyeli a megállapodás szerinti kötelezettségvállalások teljesítését. A megállapodás végrehajtásáról folytatott konzultációknak teret engedő bizottságban minden WTO-tag képviselteti magát. A tagok kölcsönösen értesítik egymást a kötelezettségvállalások teljesítéséről, és megválaszolják a felmerülő kérdéseket. A bizottság egyik fő feladata, hogy ellenőrizze az értesítéseket, és meggyőződjön arról, hogy a tagok teljesítik kötelezettségvállalásaikat.

Belső támogatások és az ún. dobozok rendszere

Az uruguayi forduló megváltoztatta azt a szemléletet, amely mentén a kormányok belső agrárpolitikájukat alakítják. A WTO mezőgazdasági megállapodása többfajta belső mezőgazdasági támogatást különböztet meg, melyekre jellemzően „dobozokként” hivatkoznak. A kereskedelemtorzító belföldi támogatások (narancssárga doboz) körébe tartozó intézkedésekre korlátozások vonatkoznak: a „de minimis” korlát valamennyi tagra vonatkozik, ezenfelül pedig egyes tagokra az uruguayi forduló előtti kiadások alapján összesített támogatottsági mutatóként vagy AMS-kötelezettségvállalásként meghatározott kiegészítő összegek is alkalmazandók. Az ettől eltérő támogatások – amelyek nem vagy csak minimális mértékben gyakorolnak hatást a kereskedelemre –, illetve a gyártást torzító hatások (zöld doboz) és egyes gyártáskorlátozó programok (kék doboz) nem esnek korlátozás alá.

Piacra jutás

Az uruguayi forduló során megtárgyalt mezőgazdasági megállapodás számos nem tarifális intézkedést hagyományos vámokkal váltott fel, és emellett több vámot is csökkentett. Ezek ellensúlyozására egy különleges védelmi mechanizmusról is rendelkezett annak érdekében, hogy különleges körülmények – például a behozatal hirtelen megugrása – esetén egyes mezőgazdasági termékek importjára ideiglenes kiegészítő vámokat lehessen kivetni. A WTO-tagok közül 38 – így az EU is – jogosult a jegyzékeiben meghatározott különleges védintézkedéseket alkalmazni.

Exportverseny

A WTO mezőgazdasági megállapodása korlátozza az exporttámogatások és más exportintézkedések alkalmazását. A WTO 2015-ös nairobi miniszteri konferenciájának eredményei azonban ezen is túlmutattak; a WTO-tagok megállapodtak az exporttámogatások eltörléséről. A fejlett országok ezt azonnali hatállyal teljesítették (bizonyos esetekben 2020 végéig tartó átmeneti időszakkal), a fejlődő országoknak 2023 végéig, a legkevésbé fejlett országoknak pedig 2030 végéig kell megfelelniük ennek az előírásnak. A Nairobiban elfogadott határozat értelmében a tagok vállalták, hogy az exporthitelek nyújtására, az exporthitel-garanciákra, a nemzetközi élelmiszersegélyekre és a mezőgazdasági exporttal foglalkozó állami kereskedelmi vállalatokra megkötéseket alkalmaznak.

Kapcsolódó információk

Bővebben az exportversenyről és a támogatásokról

A WTO miniszteri konferenciái

A miniszteri konferencia a WTO legmagasabb szintű döntéshozatali fóruma. Minden WTO-tag – beleértve az EU-t is – részt vehet a rendszerint kétévente megrendezett miniszteri konferenciákon. Az elmúlt években két konferencia idézett elő jelentős változásokat a mezőgazdasági termékek kereskedelme terén.

  • A 2013-ban Balin megrendezett találkozó nyomán négy lényeges újítást vezettek be. A tagok megállapodtak az ideiglenes „békezáradékról” annak érdekében, hogy tartós megoldást találjanak az élelmezésbiztonsági célú élelmiszerkészlet-tartalékolásra. Nyilatkozatot fogadtak el arról, hogy a lehető legnagyobb önmérsékletet gyakorolják az exporttámogatások minden típusával kapcsolatban, és bővítették a zöld dobozos támogatások körébe tartozó általános szolgáltatások listáját. Ezen túlmenően határozatot fogadtak el a vámkontingensekkel kapcsolatos intézkedések fokozott átláthatósága érdekében, és mechanizmust léptettek életbe a rendszeresen kihasználatlan vámkontingensekre.
  • A WTO-tagok 2015-ös nairobi miniszteri konferenciáján folytatták a Balin megkezdett munkát, és határozatot fogadtak el a mezőgazdasági exporttámogatások eltörléséről, valamint az exporthitelek nyújtására, az exporthitel-garanciákra, a nemzetközi élelmiszersegélyekre és a mezőgazdasági exporttal foglalkozó állami kereskedelmi vállalatokra alkalmazott megkötésekről. Megegyezés született arról is, hogy folytatják a tárgyalásokat a mezőgazdaságról, az élelmezésbiztonsági célú élelmiszerkészlet-tartalékolásról, a piacra jutásról és ehhez kapcsolódóan a fejlődő országokra vonatkozó különleges védelmi mechanizmusról.

A következő miniszteri konferenciára 2020 júniusában kerül sor a kazahsztáni Nur-Sultanban.

Az EU mezőgazdasága

Az EU a piacorientált, tisztességes és átlátható szakpolitika továbbfejlesztése érdekében átalakította mezőgazdasági támogatási programját. A folyamat már az uruguayi forduló előtt megkezdődött, és jelenleg is tart. A szemlélet a kevésbé kereskedelemtorzító szakpolitikai eszközök alkalmazását részesíti előnyben. A mezőgazdasági termelőknek termeléstől független közvetlen kifizetésként nyújtanak támogatást, melynek nem feltétele a termelési kötelezettség. Az alábbi ábra az uniós szakpolitika elmozdulását mutatja a narancssárga dobozba tartozó intézkedésektől a kereskedelmet nem torzító zöld dobozos támogatások irányába. A többi grafikon a többi jelentős kereskedelmi partner tendenciáinak alakulását szemlélteti.

Az uniós belső támogatások alakulása

A többi WTO-tag bejelentett belső támogatásainak alakulása

Tárgyalások

Eljárás

A jelenlegi tárgyalási forduló 2001 novemberében indult Dohában (Katar). Az úgynevezett dohai forduló vagy dohai fejlesztési menetrend a kereskedelem további liberalizálására összpontosít azon törekvés mellett, hogy megkönnyítse a fejlődő országok – és különösen a legkevésbé fejlett országok – számára, hogy integrálódjanak a WTO többoldalú rendszerébe. Az unió erőfeszítései ellenére a mezőgazdasági tárgyalások megrekedtek. A gazdasági fejlettség szintjében bekövetkezett változások különösen növelték a mezőgazdasági kereskedelem fontos exportőreinek és szereplőinek számító egyes fejlődő országok jelentőségét. A tárgyalások elsősorban azért akadtak meg, mert egyes WTO-tagok nem állnak készen arra, hogy megreformálják mezőgazdasági politikájukat.

Mindezek ellenére a WTO-tagállamok között folyamatos eszmecsere zajlik a mezőgazdasági kereskedelem reformjáról, többek között a Mezőgazdasági Bizottság rendkívüli üléseinek keretében. Az ilyen egyeztetések célja, hogy előkészítsék a kétévente tartott WTO miniszteri konferenciákon előterjesztendő javaslatokat.

Az EU prioritásai a mezőgazdasági tárgyalások során

Az EU továbbra is elő fogja mozdítani a multilateralizmust és a nemzetközi együttműködést. A Kereskedelmi Világszervezet, csakúgy mint a szabályokon alapuló és inkluzív nemzetközi kereskedelmi rendszer alapvető szerepet töltenek be a globális élelmezésbiztonság és a fejlődés szempontjából. A mezőgazdasági kereskedelmet illetően az EU továbbra is egy tisztességesebb és átláthatóbb rendszer kialakítására törekszik. A WTO mezőgazdasági megállapodásának három pillére tekintetében az EU prioritásai a következők:

Belső támogatások: A kereskedelemtorzító intézkedések csökkentése fontos lépés a méltányos mezőgazdasági kereskedelmi rendszer felé. Az EU átalakította belső támogatási rendszerét, melynek következtében az intézkedések túlnyomó többsége nem minősül a verseny torzításának. Ez javította a mezőgazdasági termékek piacának működését és kereskedelmét. Az EU folyamatosan arra ösztönzi a WTO többi tagországát, hogy kövessék példáját.

Piacra jutás: A mezőgazdasági termékek piacra jutása a globális kereskedelmi rendszer alapvető részét képezi. A piacra jutás jobb feltételei a WTO-n belül elsősorban inkluzív és átfogó tárgyalások révén érhetők el; ezeknek a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági termékek és szolgáltatások piacra jutására egyaránt ki kell terjedniük. A piacra jutás kérdése magától értetődően központi elem a szabadkereskedelmi megállapodásokról folyó kétoldalú tárgyalások során.

Exportverseny: Az EU álláspontja szerint az exporthitelek nyújtására, az exporthitel-garanciákra, a nemzetközi élelmiszersegélyekre és a mezőgazdasági exporttal foglalkozó állami kereskedelmi vállalatokra vonatkozó további megkötéseket illetően a további tárgyalásoknak a Nairobiban elért eredményekből kell kiindulniuk.