Skip to main content
Agriculture and rural development

Bor

Az uniós szőlőtermesztők, bortermelők, kereskedők és fogyasztók támogatása és védelme szakpolitikai intézkedések, jogszabályok, címkézés, kereskedelmi intézkedések és piacfigyelés révén

Áttekintés

Az Európai Unió a világ vezető bortermelője. 2016 és 2020 között az EU átlagos éves bortermelése 165 millió hektolitert tett ki. 2020-ban a világ szőlőtermő területeinek 45%-át az Európai Unió szőlőtermő területei tették ki, az EU-ban állították elő a világon megtermelt bor 64%-át, és az uniós fogyasztás adta a globális fogyasztás 48%-át. Az export tekintetében a borágazat a legnagyobb uniós agrár-élelmiszeripari szektor (2020-ban a teljes agrár-élelmiszeripari kivitel értékének 7,6%-át az uniós borexport tette ki).

Az 1962-es első közös piacszervezés óta a borpiac jelentős fejlődésen ment keresztül. A legutóbbi, 2008-ban elfogadott, felülvizsgált és a 2013. évi egységes közös piacszervezés részét képező borreformnak három célja volt, nevezetesen hogy:

  • még versenyképesebbé tegye az uniós bortermelőket – növelje az európai borok hírnevét, és elősegítse, hogy visszanyerjék piaci részesedésüket mind az EU-ban, mind az Unión kívül;
  • egyszerűsítse, valamint egyértelműbbé és hatékonyabbá tegye a piacirányítási szabályokat, hogy javuljon a kereslet és a kínálat közötti egyensúly;
  • elősegítse az európai bortermelés legjobb hagyományainak megőrzését és növelje vidéki térségekben betöltött társadalmi és környezeti szerepét.

A jogszabályok harmonizálására, racionalizálására és egyszerűsítésére irányuló általános céljai mellett az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 2015-ben a telepítési jogra vonatkozó szabályozás helyébe a 2016–2030-as időszakra a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszert léptette, amely lehetővé tette, hogy a versenyképes termelők bizonyos korlátokon belül növeljék termelésüket. Az (EU) 2021/2117 rendelet 2045-ig meghosszabbította az engedélyezési rendszer alkalmazását, és előírta, hogy a Bizottságnak két félidős felülvizsgálatot kell lefolytatnia 2028-ban és 2040-ben, hogy kiértékelje a rendszer működését, és adott esetben javaslatokat tegyen.

Uniós borpiaci reformok

Az EU borpiacának közös szervezése kezdetben nagyon megengedő volt: nem léptetett életbe korlátozásokat a telepítésekre vonatkozóan, és nagyon kevés piacszabályozási eszközt vezetett be. Az volt a rendeltetése, hogy kompenzálja a termelés éves ingadozásait. Később azonban korlátozta a szőlőültetvények telepítését, és ezzel párhuzamosan gyakorlatilag garantált értékesítést vezetett be, ami viszont számottevő strukturális többletet eredményezett.

 

  1. 2013

    Az EU által elfogadott reform a közös agrárpolitika korábbi reformok során elfogadott rendelkezéseinek harmonizációjára, észszerűsítésére és egyszerűsítésére irányult.

  2. 2008

    Az EU által elfogadott reform céljai közé tartozott a versenyképesség javítása, az európai uniós borok hírnevének öregbítése, a piacirányítási szabályok egyszerűsítése, valamint az uniós bortermelés legjobb hagyományainak megőrzése és az európai szőlőtermelés vidéki térségekben betöltött társadalmi és gazdasági szerepének növelése.

  3. 1999

    A reform elősegítette annak a célnak az elérését, hogy jobban egyensúlyba kerüljön a kereslet és a kínálat, mivel lehetővé tette a bortermelők számára, hogy termelésüket a jobb minőségű termékekre irányuló piaci kereslethez igazítsák, ezenfelül pedig – különösen a nemzetközi kereskedelmi megállapodások megkötését célzó tárgyalások hatására megnövekedett globális versenyre való tekintettel – javította a hosszú távú versenyképességet, mivel finanszírozta a szőlőültetvények nagy részének szerkezetátalakítását.

  4. 1980-as évek

    Az 1980-as évek vége felé a termelés csökkentése érdekében az EU erőteljesebb pénzügyi ösztönzőket léptetett életbe, hogy előmozdítsa a szőlőültetvények területének csökkentését.

  5. 1976-78

    Előtérbe került az intervencionista piacszervezés, mely tiltotta a szőlőültetvény-telepítést, és kötelezővé tette a felesleg lepárlását.

  6. 1962

    Életbe léptek a borpiac közös szervezését célzó első intézkedések.

Borágazati támogatási programok

A borpiac közös szervezésének 2008. évi reformja keretében bevezetett borágazati támogatási programok kezdetben 13 intézkedést tartalmaztak. A 2013. évi közös piacszervezési reform véget vetett a szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás, a krízislepárlás és a sűrített must felhasználásával történő alkoholtartalom-növelés támogatásának.

Ellentételezésként új innovációs intézkedést vezetett be a borágazatban új borászati termékek, valamint borászati termékekkel kapcsolatos új eljárások és technológiák kifejlesztésének céljával. A reform emellett további promóciós intézkedéseket vezetett be az uniós országokban annak érdekében, hogy a fogyasztók tájékoztatásban részesüljenek a felelős borfogyasztásról, valamint az eredetmegjelölésre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós rendszerekről.

A reform a fentieken túlmenően a szőlőültetvények szerkezetátalakításával és átállításával kapcsolatos támogatási intézkedést kiterjesztette a szőlőültetvények egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból elrendelt kivágást követő újratelepítésére.

Az uniós bortermelő országok jelenleg a következő intézkedéseket támogathatják:

  • promóció nem uniós országokban,
  • a fogyasztók tájékoztatása a felelős borfogyasztásról és az uniós minőségrendszerekről,
  • a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása, beleértve az egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból történő újratelepítést is,
  • zöldszüret,
  • kölcsönös kockázatkezelési alapok,
  • betakarítási biztosítás,
  • vállalkozásokba történő beruházások,
  • új termékek, eljárások és technológiák kifejlesztésére irányuló innováció,
  • melléktermék-lepárlás.

Az uniós költségvetésből biztosított éves juttatások összegét az EU tagállamokra lebontva határozza meg, figyelembe véve azokat az egységes támogatási rendszerbe történő átcsoportosításokat, melyekre egyes uniós országok esetében sor kerül.

A borágazatnak nyújtott éves uniós támogatás (millió euróban)
 200920102011201220132014–162017-től
Bulgária16212227272727
Csehország3445555
Németország23313239393939
Görögország14192024242424
Spanyolország214284279358353210210
Franciaország172227224284280281281
Horvátország     1211
Olaszország238298294341337337337
Ciprus3445555
Litvánia0,030,040,050,050,050,050,05
Luxemburg0,30,50,50,60,6  
Magyarország17232429292929
Málta0,20,30,30,40,4  
Ausztria8111114141414
Portugália38525366656565
Románia42424242424848
Szlovénia4556666
Szlovákia3445555
Egyesült Királyság0,20,20,20,30,3  

Szőlőtelepítési engedélyek

A szőlőtelepítési engedélyezési rendszer 2016 óta van hatályban. A vonatkozó szabályok lehetővé teszik az uniós országok számára, hogy nemzeti szinten kezeljék az ingyenes, át nem ruházható telepítési engedélyek rendszerét.

A szabályok az új telepítésekre vonatkozó védelmi mechanizmust is felvázolják: a tagállamok minden évben akkora összterületen engedélyezhetnek új telepítéseket, amely a szőlővel betelepített teljes területnek legfeljebb 1%-át teszi ki, és – megfelelően indokolt esetben – nemzeti vagy regionális szinten, illetve az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel bíró borok termelésére jogosult területek, vagy földrajzi jelzést nem viselő területek esetében korlátozhatják az engedélyek kiadását.

Ha a bortermelők kérelmei összességükben nagyobb területre vonatkoznak, mint amekkora az adott uniós tagország által e célra szánt terület, az engedélyeket arányosan vagy az ország által választott elsőbbségi kritérium(ok) alapján lehet odaítélni. Az előző rendszer keretében fel nem használt telepítési jogokat 2022. december 31-ig át lehet váltani engedélyekre. Ez után az időpont után az uniós országok további telepítési engedélyeket adhatnak ki az engedélyekre át nem váltott régi telepítési jogoknak megfelelő nagyságú összterületre vonatkozóan.

Information on planting authorisations requested and granted, and planted vine areas – 2021
English
(624.06 KB - PDF)
Letöltés

Kereskedelmi megállapodások

Az EU és a nem uniós országok közötti kereskedelem elősegítése érdekében az Európai Bizottság kétoldalú és szabadkereskedelmi megállapodások megkötésére irányuló kétoldalú és többoldalú tárgyalásokat folytat az Európai Tanácstól kapott tárgyalási megbízás alapján. 

Oltalom alatt álló bornevek

Az eAmbrosia adatbázis az EU-ban oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásából, valamint a nem uniós országok azon földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek listáiból áll, melyek a borkereskedelemről szóló kétoldalú megállapodásokkal összhangban az EU-ban oltalom alatt állnak.

Kiegészítő információk

Minőségrendszerek

Jogalapok

A borágazatot alaprendeletből, felhatalmazáson alapuló rendeletekből, végrehajtási rendeletekből, valamint ezeket kiegészítő iránymutatásokból és jogi értelmezésekből álló jogszabálycsomag szabályozza.

A borlisták táblázatok, amelyek a következő információkat tartalmazzák:

  • a borágazatért felelős hivatalos szervek és hatóságok kapcsolattartási adatai;
  • szőlőterületekre és szőlőkataszterekre vonatkozó információk;
  • azok a szőlőfajták, melyeknek engedélyezett a termelése és a címkézése.

Ezeket a listákat az uniós jogszabályok értelmében közzé kell tenni. A közzététel az EU-n belüli és kívüli érdekelt felek tájékoztatását célozza.

Kiegészítő információk

Borászati jogszabályok

Uniós borlisták

List of derogations to the maximum volatile acid content of wine
English
(367.63 KB - PDF)
Letöltés

Piacfigyelés

A borpiaci megfigyelőközpont elnevezésű webhely a termelésre, a készletekre, a kereskedelemre, a területekre és a fogyasztásra vonatkozó legújabb piaci adatokat adja közre. Ezeken túlmenően uniós és nemzeti bortámogatási programokról is információkkal szolgál elemzés és kiértékelés céljára.

Bizottságok

Az ágazati irányítóbizottságokat egyetlen szerv, a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság váltotta fel.

A civil párbeszédben részt vevő csoportok többek között abban segítik az Európai Bizottságot, hogy rendszeres párbeszédre kerüljön sor az érdekelt felekkel minden, a közös agrárpolitikával kapcsolatos kérdésről, ideértve a vidékfejlesztést és annak végrehajtását is.