Gyapottermelés az EU-ban
Az elmúlt években az Európai Unióban valamelyest ingadozott a gyapottermelésre használt terület nagysága: a 2017. évi 325 000 hektárról 2020-ra 362 000 hektárra nőtt, amelyet csökkenés követett, és a kérdéses terület 2024-ben már csak 290 000 hektár volt. 2023-ban az EU tisztítatlangyapot-termelése elérte a 10,4 tonnát, ami a világ termelésének 4%-át teszi ki.
Csak három uniós országban termelnek gyapotot, elsősorban Görögországban és Spanyolországban. Bár a gyapot az EU teljes mezőgazdasági termelésének viszonylag kis hányadát teszi ki, Európa meghatározott régióiban döntő szerepet játszik a helyi gazdaságban és a vidéki foglalkoztatásban.
Az EU fő gyapottermelője Görögország (középső és északi régiók), ahol hagyományosan a 19. század vége óta termesztenek gyapotot. Az európai gyapottermő területek és a termelési volumen 80%-a kötődik Görögországhoz.
A gyapotágazat, mely a teljes mezőgazdasági földterület közel 6%-át veszi igénybe, országos szinten mintegy 40 000 gyapottermesztőt foglalkoztat.

Gyapottermelés Spanyolországban
Spanyolország (főként Andalúzia régió) részesedése az EU gyapottermő területeiből és termelési volumenéből mintegy 20%. Noha a termesztést itt már a középkorban elkezdték, a felvirágzás és növekedés időszaka a 20. század közepe volt.
Gyapottermelés Bulgáriában
Bulgária mintegy 2 000 hektáron termel gyapotot.
A gyapot termesztése és a gyapotszálak feldolgozása
A gyapottermesztés a gyapotmagok elültetésével kezdődik, jellemzően tavasszal. A felnövekvő gyapotnövény szálakat és magokat tartalmazó pelyhes toktermést hoz. Érés után a tokokat kézzel vagy géppel betakarítják, és gyapotmagtalanító gépbe teszik, amely a szálakat elkülöníti a magoktól.
A hosszú szálakat – lényegében pamutot – ezután megtisztítják, bálákba sajtolják, majd fonás és szövés céljából textilgyárakba szállítják. A hátramaradó rövid rostokat (vagy gyapotpihét) leszedik a magokról, és különféle ipari és fogyasztási cikkek céljaira dolgozzák fel.
Ez a folyamat biztosítja a gyapotültetvény teljeskörű hasznosítását.
A gyapot (pamut) felhasználása
MelléktermékekA pamut az egyik legelterjedtebb természetes szál, amelyet lágysága, légzőképessége és sokoldalúsága miatt előszeretettel alkalmaznak ruházati anyagok, háztartási textíliák és ipari szövetek előállítása során. A gyapotfeldolgozás melléktermékeit, például a gyapotmagot és a gyapotpihét étolajjá, állati takarmánnyá, papírrá dolgozzák fel, illetve testápolási cikkekben és egészségügyi felszerelésekben hasznosítják.
A pamut mint fenntartható anyagA pamut mint megújuló és biológiailag lebomló erőforrás a fenntarthatóbb termeléshez is hozzájárul a különböző ágazatokban.
A gyapot szerepe a közös agrárpolitikában (KAP)
A gyapottámogatási rendszer 1981-ben került bevezetésre, amikor Görögország csatlakozott az akkori Európai Közösséghez. A többi mezőgazdasági termelőhöz hasonlóan a KAP keretében a gyapottermesztők is jogosultak közvetlen kifizetésekre, valamint ökorendszerek formájában nyújtott kiegészítő támogatásra, feltéve, hogy az alkalmazott gazdálkodási gyakorlatok megfelelnek az adott uniós ország KAP stratégiai tervében meghatározott környezetvédelmi kritériumoknak, valamint más vidékfejlesztési eszközöknek.
Az EU emellett a gyapotra vonatkozó, uniós tagállamonként adott bázisterületre korlátozódó, terményspecifikus támogatást is nyújt. Ezt a támogatást hektáronként és abban az esetben fizetik ki, ha a ténylegesen betakarított gyapot megfelel a minimális minőségi előírásnak. A támogathatósághoz a mezőgazdasági termelőknek az uniós ország által engedélyezett földterületen kell gyapotot termeszteniük, engedélyezett fajták vetőmagjának használatával, a betakarítást pedig rendes termesztési feltételek mellett kell végezniük (az (EU) 2021/2115 rendelet szerint). E terményspecifikus támogatás célja a termesztésben bekövetkező zavarok kockázatának kiküszöbölése a gyapottermesztő régiókban.
Évente legfeljebb 301 500 hektár jogosult a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatásra. Ebből 250 000 hektár Görögországban, 48 000 ha pedig Spanyolországban található.
A gyapot hozzájárulása a fenntartható mezőgazdasághoz
- Környezeti vonatkozások: A környezeti hatások minimalizálása érdekében a gyapottermesztésben is terjednek a környezetbarát gazdálkodási technikák, például a precíziós mezőgazdaság és az integrált növényvédelem. Ezek a gyakorlatok biztosítják a talaj egészségét, mérséklik a vízhasználatot és támogatják a biológiai sokféleséget, megnyitva az utat a fenntartható jövő előtt.
- Szociális vonatkozások: A gyapottermesztés támogatja a vidéki közösségeket azáltal, hogy munkahelyeket teremt. A tisztességes munkaügyi gyakorlatra összpontosító kezdeményezéseknek köszönhetően javítja az életminőséget: biztosítja, hogy a munkavállalók méltányos fizetést kapjanak és biztonságos körülmények között dolgozzanak. Mindez hozzájárul a társadalmi egyenlőséghez és jóléthez.
- Gazdasági vonatkozások: A gyapotágazat fellendíti a helyi gazdaságokat azáltal, hogy hozzájárul a GDP-hez és támogatja az olyan kiegészítő ágazatokat, mint a gyapottisztítás, a fonás és a textilipar. Az innováció és a hatékonyság előmozdításával ezek az iparágak erősítik versenyhelyzetüket a világpiacon.
Jogalap
Az (EU) 2021/2115 rendelet a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról
A Bizottság (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló rendelete az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tagállamok 2023–2027-es, az említett rendelet szerinti KAP stratégiai tervében kidolgozandó egyes beavatkozástípusokra vonatkozó kiegészítő követelményekkel történő kiegészítéséről
A Bizottság (EU) 2017/1185 végrehajtási rendelete az 1307/2013/EU és az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok továbbítása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról