KAP-kiadások

A KAP-kiadások az összes uniós kiadáson belül

Ez az ábra szemlélteti, hogyan alakultak a közös agrárpolitika (KAP) kiadásai az utóbbi évtizedekben a teljes uniós büdzsével összehasonlítva. A KAP-kiadások aránya az utóbbi mintegy 40 évben – 1980 és 2023 között – 73,2%-ról 24,6%-ra esett vissza. A csökkenés lényegében folyamatos volt, melyet az egymást követő uniós bővítési hullámok sem akasztottak meg.

A közös agrárpolitikára fordított kiadások arányának csökkenése a teljes uniós kiadásokhoz képest főként a KAP-reformoknak tudható be, valamint annak, hogy más uniós szakpolitikák részesedése nőtt. A 2021 óta megfigyelhető meredek esés a Next Generation EU forrásaival kiegészült teljes uniós kiadásokkal függ össze.

^{2024. november - Forrás: KAP-kiadások – Európai Bizottság, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (pénzügyi jelentés); teljes uniós kiadások – Európai Bizottság, Költségvetési Főigazgatóság}

KAP-kiadások és KAP-reform

Az alábbi ábra a KAP-kiadások és a mezőgazdasági politikát megújító reformok összefüggéseire világít rá.

• Az 1980-as években a KAP-kiadásokat főként piaci mechanizmusokon (közbeszerzések, más néven intervenciók és exporttámogatások) keresztüli ártámogatásra fordították, amelynek volumene a mezőgazdasági árutöbblet miatt az évtized végére emelkedett.
• A KAP 1992-es reformja révén csökkent az ártámogatás, és azt a termelőknek közvetlen kifizetések formájában nyújtott támogatás váltotta fel. A vidékfejlesztési intézkedésekre fordított kiadások is növekedtek.
• Az Agenda 2000-rel folytatódott a reformfolyamat. A közös agrárpolitika második pilléreként bevezetésre került a vidékfejlesztés.
• A 2003-as reformmal a közvetlen kifizetések többségét függetlenítették a mindenkori termeléstől, mivel az a mezőgazdasági termelők múltbeli bevételein alapult. A vidékfejlesztési kiadások tovább emelkedtek.
• A 2008. évi állapotfelmérés nyomán a KAP-reform folytatódott, így tovább csökkent a piactámogatás.
• A 2013. és 2023. évi reform ugyanezt a piacorientált pályát követte, egyúttal megerősítette a termeléstől független közvetlen támogatások és a környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedések közötti kapcsolatot.
• Az egymást követő bővítések ellenére a KAP bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított összkiadása az 1990-es években mért 0,54%-ról 2023-ra 0,36%-ra csökkent. Az Egyesült Királyság kilépésének eredményeképpen a KAP-kiadások uniós GDP-ben kitett aránya kismértékben nőtt, 2021-ben 0,38% volt.

^{2024. november - Forrás: KAP-kiadások – Európai Bizottság, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (pénzügyi jelentés); 2024-es költségvetés – Költségvetési Főigazgatóság GDP – Eurostat: Éves összegek folyó árakon
*2024: költségvetési összegek}

KAP-kiadások és KAP-reform 2013 után

Az alábbi ábra a KAP-kiadások alakulását mutatja 1980 óta.

• 2015-től kezdve a közvetlen kifizetések kötelező és önkéntes rendszereket egyaránt magukban foglalnak, az uniós országok választásától függően.
• A ferdén csíkozott oszlopszakaszok azt mutatják, hogy az adott összegek a környezeti fenntarthatóságot célozták. Ezek az oszlopszakaszok a környezetbarátabbá válást ösztönző támogatásokat (2015–23) és az ökorendszereket (2024), valamint a vidékfejlesztési keret környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésekre elkülönített részét jelölik.
• Az elmúlt néhány évben az egyéb piactámogatási kiadások főként a nemzeti borágazati programokra, a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetekre, az iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatejprogramra, az agrár-élelmiszeripari termékek promóciójára és a méhészetre fordított kiadásokat foglalják magukban.

^{2024. november - 1980–2023: folyó kiadások
Forrás: Az elmúlt évek KAP-kiadásai – Európai Bizottság, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (pénzügyi jelentés); 2024-es költségvetés – Költségvetési Főigazgatóság; GDP – Eurostat és Global Insight
*2024: költségvetési összegek}