A vidékfejlesztés a közös agrárpolitika „második pillére”. Javítja a vidéki térségek társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatóságát, és ezáltal megerősíti a jövedelemtámogatásból és piaci intézkedésekből álló „első pillért”.
A közös agrárpolitika három olyan hosszú távú cél elérésére törekszik, melyek révén hozzájárul a vidéki területek fenntartható fejlődéséhez. Ezek a következők:
- a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének előmozdítása;
- a fenntartható természetierőforrás-gazdálkodás és az éghajlat-politikai fellépés biztosítása;
- a vidéki gazdaságok és közösségek földrajzi szempontból kiegyensúlyozott fejlődésének megvalósítása, melynek fontos eleme a munkahelyteremtés és a munkahelyek megőrzése.
A vidékfejlesztés támogatása a közös agrárpolitika forrásaiból
A közös agrárpolitikán belül az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) támogatja az EU vidékfejlesztési célkitűzéseit. Az EMVA 2021–2027-es költségvetése 95,5 milliárd eurót tesz ki. Ennek része egy 8,1 milliárd euró összegű, a Next Generation EU helyreállítási eszköz forrásaiból finanszírozott tőkeinjekció, mely a koronavírus-járványból fakadó kihívások kezelését hivatott elősegíteni.
A 2021-ben és 2022-ben esedékes vidékfejlesztési kiadásokra vonatkozó szabályokat a 2020. december 23-án elfogadott ún. átmeneti rendelet határozza meg. Ez a rendelet lényegében meghosszabbítja az eredetileg a 2014–2020-as időszakra szóló szabályok hatályát, ezen túlmenően pedig néhány kiegészítő rendelkezést vezet be annak érdekében, hogy biztosítsa a zökkenőmentes átállást a következő időszakra, mely 2023-ban, a közös agrárpolitikára vonatkozó új szabályok életbe lépésével vette kezdetét.
Kapcsolódó információk
Vidékfejlesztés: grafikonok és számadatok
Korábbi programozási időszakok
Vidékfejlesztési programok
Az uniós országok vidékfejlesztési programok révén használják fel az EMVA keretében rendelkezésükre álló forrásokat. A tagországok saját költségvetésükből társfinanszírozzák a vidékfejlesztési programokat, melyek országos vagy regionális szintűek lehetnek. Noha az Európai Bizottság feladata, hogy jóváhagyja a vidékfejlesztési programokat és figyelemmel kísérje végrehajtásukat, a projektek kiválasztásával és a kifizetések odaítélésével kapcsolatos döntéseket a tagállamok országos, illetve regionális szintű irányító hatóságai hozzák meg.
Mindegyik vidékfejlesztési programnak arra kell törekednie, hogy legalább négyet megvalósítson az EMVA hat prioritása közül. Ez a hat prioritás a következő:
- ösztönözni kell a tudástranszfert és az innovációt a mezőgazdaságban, az erdészeti ágazatban és a vidéki térségekben;
- életképesebbé és versenyképesebbé kell tenni a mezőgazdasági termelés minden típusát, valamint támogatni kell az innovatív agrártechnológiák alkalmazását és a fenntartható erdőgazdálkodást;
- elő kell mozdítani az élelmiszer-ellátási lánc megszervezését, az állatjólétet és a mezőgazdasági kockázatkezelést;
- ösztönözni kell az erőforrás-hatékonyságot, és támogatni kell az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaságra való átállást a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az erdészeti ágazatban;
- helyre kell állítani, illetve meg kell őrizni és javítani kell a mezőgazdasághoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó ökoszisztémák állapotát;
- elő kell segíteni, hogy a vidéki térségekben erősödjön a társadalmi befogadás, csökkenjen a szegénység és lendületet kapjon a gazdasági fejlődés.
Az EMVA prioritásai 18 kiemelt területet ölelnek fel. Programjaikban a tagországok célértékeket határoznak meg az általuk kiválasztott prioritásokhoz és kiemelt területekhez kapcsolódóan, és felvázolják, milyen stratégia segítségével kívánják ezeket a célértékeket teljesíteni.
Stratégiáik kidolgozásakor az országok 20 átfogó szakpolitikai intézkedés közül választhatnak. Az EMVA egy vagy több prioritásának eredményes megvalósítása érdekében a kiválasztott intézkedéseket hozzáigazíthatják az adott országban, illetve régióban uralkodó egyedi körülményekhez. A célértékek teljesítése terén elért előrehaladást az EU a közös monitoring- és értékelési keret segítségével követi nyomon.
A vidékfejlesztési programok fő jellemzői
Éghajlat-politikai és környezetvédelmi kiadások
Az egyes vidékfejlesztési programokra rendelkezésre álló források legalább 30%-át olyan intézkedésekre kell fordítani, amelyek relevánsak a környezetvédelem és az éghajlatváltozás szempontjából. E források nagy részét azok a mezőgazdasági termelők kapják meg vissza nem térítendő támogatások és éves kifizetések formájában, akik környezetkímélőbb termelési eljárásokra térnek át.
Helyi intézkedések támogatása
A vidékfejlesztési programokra rendelkezésre álló források legalább 5%-át olyan intézkedésekre kell fordítani, amelyek a LEADER-megközelítésen / közösségvezérelt helyi fejlesztésen alapulnak.
Az „Intelligens falvak” kezdeményezés előmozdítása
A vidékfejlesztési programok az „Intelligens falvak” kezdeményezést is támogathatják, mely gazdag eszköztárat hivatott rendelkezésre bocsátani ahhoz, hogy a vidéki területeken Európa-szerte megvalósulhasson, lendületet kapjon és teret nyerjen az innováció, megoldásokat kínálva az itt élők mindennapjait megnehezítő kihívásokra.
Pénzügyi instrumentumok
Az EMVA – pénzügyi eszközök révén – kölcsönöket, mikrohiteleket, garanciákat és értékpapírokat kínál azoknak a kedvezményezetteknek, akik pénzügyileg életképes, az EMVA prioritásait támogató projekteket valósítanak meg a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodási ágazatban, illetve a vidéki térségekben. A Fi-Compass további információkat tartalmaz az EMVA pénzügyi eszközeiről.
Itt lehet hozzáférni az egyes uniós országok vidékfejlesztési programjaival kapcsolatos dokumentumokhoz, köztük a partnerségi megállapodásokhoz, a programok összefoglalóihoz és a tájékoztatókhoz.
Európai KAP-hálózat
Az Európai KAP-hálózat azért jött létre, hogy megkönnyítse a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén működő nemzeti KAP-hálózatok, szervezetek és közigazgatási szervek uniós szintű hálózatba szervezését.
Fórumként szolgál a közös agrárpolitika végrehajtásában bevált módszerek megvitatásához és cseréjéhez az érdekelt felek széles köre számára, beleértve a tagállami közigazgatási szerveket, a mezőgazdasági termelőket, az értékelőket, a helyi akciócsoportokat, az európai szintű szervezeteket, a mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatókat, az innovációt támogató szolgáltatásokat stb.
A hálózat támogatja a KAP stratégiai tervek kidolgozását és végrehajtását, az innovációt és az ismeretek cseréjét (többek között az EIP-AGRI, azaz a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség keretében), valamint a közös agrárpolitika értékelését.
Az Európai KAP-hálózat a tevékenységek és információk széles körét kínálja a KAP stratégiai tervek EU-szerte történő végrehajtásával kapcsolatban: többek között összeállítást bocsát rendelkezésre a bevált módszerek bemutatására, valamint rendezvényeket és kiadványokat tesz közzé.
Az Európai KAP-hálózat az Európai Vidékfejlesztési Hálózat (ENRD) helyébe lépett, mely magában foglalta az értékelési támogató szolgálatot és az EIP-AGRI hálózatot.
LEADER-megközelítés
A LEADER ún. „alulról építkező” megközelítés, amely mezőgazdasági termelőkből, vidéki vállalkozásokból, helyi szervezetekből, hatóságokból és különböző ágazatok szakértőiből álló helyi akciócsoportok létrehozására irányul. A helyi akciócsoportok kidolgozzák saját helyi fejlesztési stratégiájukat, és maguk döntenek a rendelkezésükre álló költségvetési források felhasználásáról.
A LEADER-megközelítés megerősíti a helyi közösségeket összetartó kapcsolatokat, ösztönzi az ágazatokon átívelő innovációt, és elősegíti, hogy a helyi akciócsoportok országos és uniós szinten egyaránt megosszák egymással tudásukat.
Az elmúlt 30 évben elért sikereinek köszönhetően a LEADER-megközelítést az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap is elfogadta a szélesebb körű közösségvezérelt helyi fejlesztés részeként. Ma a LEADER megközelítést alkalmazó és a közösségvezérelt helyi fejlesztés szempontjait követő csoportok több tízezer projektet kezelnek, amelyek gazdasági, kulturális, társadalmi és környezeti előnyöket biztosítanak az európai vidéki térségek számára.
Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat részletes információkkal szolgál a LEADER-megközelítésről: többek között segédanyagokat és eszköztárakat bocsát az érdekeltek rendelkezésére, és adatbázist működtet, mely a helyi akciócsoportok adatait tartalmazza.
A vidékfejlesztés jövője
Az új közös agrárpolitika értelmében a vidékfejlesztési intézkedések 2023-tól kezdődően a közös agrárpolitikai nemzeti stratégiai tervek keretébe tartoznak majd.
Ezzel kapcsolatban a Bizottság arra törekszik, hogy a vidékfejlesztési intézkedéseket jobban hozzáigazítsa a jelenlegi és jövőbeli kihívásokhoz – lásd pl. az éghajlatváltozás elleni küzdelem vagy a generációs megújulás szükségességét –, ugyanakkor továbbra is támogassa az európai mezőgazdasági termelőket, valamint az agrárszektor fenntarthatóságát és versenyképességét. A vidékfejlesztési intézkedések a Bizottság fő prioritásainak és stratégiáinak – például az európai zöld megállapodásnak és a vidéki térségekre vonatkozó hosszú távú jövőképnek – a megvalósításához is nagyban hozzá fognak járulni.
Jogalap
Az 1303/2013/EU rendelet az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról
Az 1305/2013/EU rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról
Az 1306/2013/EU rendelet a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról
Az 1310/2013/EU rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról
A 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről
A 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerről, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételekről, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciókról
A 809/2014/EU végrehajtási rendelet az 1306/2013/EU rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról
