A közös monitoring- és értékelési keretről dióhéjban
Az Európai Bizottság azért hozta létre a közös monitoring- és értékelési keretet, hogy kiértékelje a 2014–2020-as időszakra szóló közös agrárpolitika (KAP) teljesítményét, és javítsa a szakpolitika hatékonyságát. Az EU átmeneti rendeletet vezetett be, mely 2022 végéig meghosszabbítja a 2014–2020-as időszakra szóló KAP-szabályok túlnyomó többségének hatályát.
A monitoring és az értékelés révén a Bizottság értékes információkhoz jut, amelyek:
- elemzési szempontból szilárdan megalapozzák a jövőbeni szakpolitikai tervezőmunkát;
- felhasználhatók a szakpolitikai célkitűzések és a programok célkitűzéseinek kidolgozásához, a későbbiekben pedig eszközül szolgálnak a kitűzött célok hosszú távú megvalósulásának méréséhez;
- hozzájárulnak a közkiadások elszámoltathatóságához, és fontos szerepet játszanak abban, hogy a polgárok választ kapjanak az adófizetők pénzének felhasználásával kapcsolatos aggályaikra és kérdéseikre.
A monitoring és az értékelés megfelelő végrehajtásának feltétele, hogy a szakpolitikai célkitűzések és a tervezett intézkedések összhangban legyenek egymással. A KAP a következő célkitűzések megvalósítását szolgálja:
- fenntartható élelmiszer-termelés, melynek keretében kiemelt hangsúlyt kap a mezőgazdasági termelők jövedelme, a mezőgazdaság termelékenysége és az árstabilitás;
- fenntartható természetierőforrás-gazdálkodás és éghajlat-politikai intézkedések, melyek középpontjában az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszaszorítása, a biológiai sokféleség fenntartása, valamint a talaj- és vízgazdálkodás áll;
- kiegyensúlyozott területfejlesztés, melynek során hangsúlyos szerepet kap a foglalkoztatás és növekedés előmozdítása, illetve a szegénység visszaszorítása a vidéki térségekben.
Monitoring- és értékelési keret a 2014–2020-as időszakra szóló közös agrárpolitikához
Monitoring
A közös kereten belül végzett monitoring a KAP végrehajtására vonatkozóan szolgál alapvető információkkal. A Bizottság szorosan nyomon követi a mezőgazdasági piacok alakulását, a vidékfejlesztés terén jelentkező fejleményeket és a KAP forrásainak felhasználását.
A közös agrárpolitika teljesítményértékelését különböző típusú mutatók segítik:
- szakpolitikai szempontból releváns általános tényezőket leíró kontextusmutatók (például a rendelkezésre álló mezőgazdasági terület nagysága vagy a mezőgazdasági üzemek vezetőinek átlagéletkora);
- jövedelemtámogatásra és piaci intézkedésekre vonatkozó kimeneti mutatók, melyek többek között a KAP keretében nyújtott jövedelemtámogatás kedvezményezettjeinek számáról szolgálnak információkkal;
- az uniós vidékfejlesztési intézkedések monitoringját szolgáló kimeneti mutatók, például a beruházásokra fordított közkiadásokra vonatkozóan;
- jövedelemtámogatásra vonatkozó eredménymutatók, azaz az intervenciós intézkedések közvetlen és azonnali hatásának mérésére szolgáló KAP-elemek (például a jövedelemtámogatás aránya a mezőgazdasági termelők jövedelmén belül);
- vidékfejlesztési eredménymutatók, melyek a vidékfejlesztési politika hatását értékelik, pl. a talajerózió megelőzésére és a talajgazdálkodás javítására vonatkozóan. Ezeknek a mutatóknak a túlnyomó többsége egyúttal célmutató is. Ezenfelül még kiegészítő vidékfejlesztési mutatók is használatosak, melyek a KAP keretében végrehajtott intervenciós intézkedések nettó hatását hivatottak mérni (2021-ben frissített adatok);
- számszerűsített célkitűzések meghatározására szolgáló célmutatók, amelyeket a vidékfejlesztési politika programozási időszakának elején alkalmaznak (ezek némelyike egyben eredménymutató is);
- hatásmutatók, amelyek a szakpolitikai intervenciós intézkedések hosszú távú – az intézkedést közvetlenül követő időszakon túlmutató – hatását mérik (ezek közül néhány kontextusmutató is egyben).
A mutatók egy részét vizuálisan megjeleníti az az interaktív eredménytábla, amely tematikus csoportosításban mutatja a különböző területekre – köztük a termelői jövedelemtámogatásra, az éghajlatváltozásra, a levegőminőségre, a piacorientációra és az ökológiai termelésre – vonatkozó adatokat.
Egyes kontextusmutatók olyan általános tendenciákat tükröznek, amelyek valószínűsíthetően befolyást gyakorolnak a KAP végrehajtására, eredményeire és teljesítményére. Ezekre a mutatókra vonatkozóan a Bizottság minden évben friss adatokat tesz közzé (amennyiben ezek az adatok a rendelkezésére állnak).
Kapcsolódó információk
Kontextusmutatók évente frissített adatkészletei
Értékelések és tanulmányok
A közös kereten belül végzett értékelés a szakpolitikai intervenciós intézkedések hatását hivatott felmérni. Az értékelés tényekkel szolgál a döntéshozatali munkához, és javítja a KAP keretében végrehajtott intervenciós intézkedések hatékonyságát, hasznosságát és eredményességét. Ezen túlmenően az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot is növeli, és előmozdítja a kapcsolódó tanulási folyamatokat.
A mezőgazdasági termelőknek nyújtott jövedelemtámogatással, a fenntartható mezőgazdasági módszerek alkalmazásához nyújtott támogatással és a piactámogatással kapcsolatos intézkedések értékelését független külső vállalkozók végzik. Ebbe a körbe többek között kutatóintézetek, egyetemek és tanácsadó cégek tartoznak, amelyek a Bizottság felügyelete alatt többéves értékelési terv alapján végzik értékelésre irányuló munkájukat. A szerződések odaítélésére közbeszerzési eljárás útján kerül sor. A közbeszerzési hirdetmények és az ajánlati felhívások az EU közbeszerzési portálján (Tenders Electronic Daily, TED) jelennek meg.
Az egyes értékelések célját, hatókörét és időzítését értékelési ütemtervek vázolják fel, melyekről a polgárok visszajelzést adhatnak a Bizottságnak.
A vidékfejlesztési programok esetében az értékelést a tagállamok végzik, a Bizottság pedig elkészíti az előzetes és utólagos tagállami értékelések összefoglalását.
Annak érdekében, hogy az értékelések szerves részét képezzék a szakpolitikai döntéshozatali folyamatnak, és teljesüljenek az előírt referenciaértékek, a Bizottság iránymutatásokat és eszköztárat dolgozott ki a jogalkotás minőségének javítása érdekében, melyek követelményeket fogalmaznak meg és ismertetik a bevált módszereket a KAP kiértékelésére vonatkozóan.
Az értékelésekről készült jelentések és az értékelések megállapításai hat kategóriát alkotnak:
- Gazdák és gazdaságok
- Környezeti és éghajlati fenntarthatóság
- Vidéki térségek
- Kutatás, innováció és technológia
- Termékek és piacok
- Szabályozás és egyszerűsítés
Jelentések a közös monitoring- és értékelési keretről
A Bizottság jelentésekben számol be a közös monitoring- és értékelési keret végrehajtásáról, valamint a KAP teljesítményértékelésének eredményéről.
A 2014–2020-as időszakra szóló KAP monitoringjáról és értékeléséről szóló első jelentést (COM(2018) 790 final) 2018-ban nyújtotta be a Bizottság az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának. A dokumentumot később újabb – a 2021 decemberében közzétett második – jelentés egészítette ki.
Összefoglaló arról, milyen teljesítményt nyújtottak és milyen hatást fejtettek ki a KAP különböző elemei a 2014–2020-as időszakban.
Úton a teljesítmény-, monitoring- és értékelési keret létrehozása felé
2021. december 6-án az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a KAP-stratégiai tervekhez nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló (EU) 2021/2115 rendeletet. Ez a rendelet létrehozza a teljesítmény-, monitoring és -értékelési keretet, amelyet 2023 és 2027 között kell alkalmazni a közös agrárpolitikára vonatkozóan.
A teljesítmény-, monitoring és -értékelési keret elősegíti, hogy a szakpolitikai hangsúly a szabályoknak való megfelelésről a teljesítményre és az eredményekre helyeződjön át. Ez az új teljesítményalapú teljesítési modell közös teljesítménymutatókat alkalmaz.
Ezek közé a közös teljesítménymutatók közé tartoznak a következő indikátorok:
- kimeneti mutatók, amelyek a KAP végrehajtásának nyomon követésére fognak szolgálni;
- eredménymutatók, amelyek segítségével azt lehet majd figyelemmel kísérni, milyen előrelépést érnek el az uniós országok az előre kitűzött célértékek teljesítése terén;
- kontextus- és hatásmutatók, amelyek használatával azt lehet majd megállapítani, hogy általánosságban hogyan teljesít a szakpolitika a KAP célkitűzéseihez képest.
A fedőlap további iránymutatással szolgál a kimeneti- és eredménymutatók tervezésére és az esetükben mért adatok bejelentésére vonatkozóan.
A monitoring és értékelés céljára szolgáló adatok
A Bizottság 2022. szeptember 6-án elfogadta a KAP stratégiai tervek értékelésére, valamint a monitoringhoz és értékeléshez szükséges információszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló (EU) 2022/1475 végrehajtási rendeletet. Ez a rendelet közös szabályokat állapít meg a KAP 2023-tól 2027-ig tartó végrehajtásának időszakában végzett tevékenységek monitoringjához és értékeléséhez szükséges adatok gyűjtésére vonatkozóan.
Ezek az adatok alapvető elemét képezik a teljesítmény-, monitoring és -értékelési keretnek, valamint a teljesítményalapú teljesítési modellnek. A monitoring és értékelés céljából gyűjtött adatok öt típusát különböztetjük meg, melyek a következők:
- a beavatkozásokra és a kedvezményezettekre vonatkozó lebontott adatok, azaz az éves teljesítményjelentés alapjául szolgáló adatok;
- az állandó gyepterületnek az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 48. cikkének (2) bekezdése alapján évente megállapított aránya;
- adatok azokkal a beavatkozásokkal kapcsolatban, melyekre egyes, az (EU) 2021/2115 rendelet III. címének III. fejezetében említett ágazatokban kerül sor;
- az európai innovációs partnerség (EIP) operatív csoportjaira vonatkozó, az (EU) 2021/2115 rendelet 127. cikkének (3) bekezdésében említett adatok;
- az (EU) 2021/2115 rendelet 3. cikkének 15. pontjában meghatározott helyi akciócsoportokra és az általuk a LEADER keretében folytatott tevékenységekre vonatkozó adatok.
Az alábbi dokumentumok szolgálnak útmutatással arról, hogyan kell ezeket a típusú adatokat gyűjteni és róluk beszámolni:
Jogalap
A közös monitoring- és értékelési keretet az alábbi jogi aktusok szabályozzák:
- a közös monitoring- és értékelési keret létrehozása: 1306/2013/EU rendelet, 110. cikk
- a közös monitoring- és értékelési keret alkalmazásának szabályai: 834/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet
- az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) monitoringra és értékelésre vonatkozó elemei: 1303/2013/EU rendelet
- a vidékfejlesztési politika monitoringja és értékelése: 1305/2013/EU rendelet és 808/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet
A teljesítmény-, monitoring és -értékelési keretet az alábbi jogi aktusok szabályozzák:
- a teljesítmény-, monitoring- és értékelési keret létrehozása: (EU) 2021/2115 rendelet, 128. cikk
- a kimeneti- és eredménymutatók kiszámítása: (EU) 2021/2290 bizottsági végrehajtási rendelet
- a KAP-stratégiai tervek értékelése, valamint a monitoringhoz és értékeléshez szükséges információnyújtás: (EU) 2022/1475 bizottsági végrehajtási rendelet