G20-csoport

A G20-ak szerepe

A 2008-as pénzügyi válságot követően a világ vezetői többoldalú megoldásokat kerestek, és megtartották Washingtonban a G20-ak vezetőinek első csúcstalálkozóját. A G20-csoport tagjai együttesen a globális GDP kb. 90%-át, a világkereskedelem 80%-át, a világ népességének kétharmadát, az összes mezőgazdasági földterület hozzávetőleg 60%-át és a mezőgazdasági termékek világkereskedelmének mintegy 80%-át képviselik.

A 2008-as krízis után a G20-ak közösen úgy döntöttek, hogy gazdaságösztönző, nem pedig protekcionista intézkedésekkel fogják elősegíteni, hogy gazdaságaik minél gyorsabban kilábaljanak a recesszióból. Ez rávilágított arra, hogy a legfontosabb szereplők csak egymással együttműködve tudják kezelni a gyorsan változó világban felbukkanó kihívásokat, és biztosítani a – globális biztonságot és jólétet megalapozó – gazdasági és pénzügyi rendszerek stabilitását és folytonosságát.

A G20-csoport tagjai:

• Argentína
• Ausztrália
• Brazília
• Kanada
• Kína
• Franciaország
• Németország
• Olaszország
• India
• Indonézia
• Japán
• Mexikó
• Koreai Köztársaság
• Oroszország
• Szaúd-Arábia
• Dél-Afrika
• Törökország
• Egyesült Királyság
• Egyesült Államok
• Európai Unió

Az EU a G20-csoportban

Az Európai Unió teljes jogú tagja a G20-csoportnak. Ugyanez mondható el három tagállamáról: Franciaországról, Németországról és Olaszországról. Spanyolország állandó vendégként vesz részt a csoport ülésein.

Az EU-t az Európai Bizottság elnöke és az Európai Tanács elnöke képviseli a G20-ak csúcstalálkozóin.

Tekintve, hogy az EU lakossága a világ népességének 6%-át teszi ki, a csoport csúcstalálkozóin csak Kína és India lép fel több ember képviseletében, mint az Unió. A G20-ak tárgyalóasztalánál az EU a második legnagyobb gazdasági hatalom: a teljes globális bruttó hazai termék 18,5%-át állítja elő, amit egyedül a világ bruttó hazai termékének 24%-át megtermelő Amerikai Egyesült Államok gazdasági teljesítménye szárnyal túl.

Középpontban a mezőgazdaság

A G20-ak mezőgazdasági miniszterei mindegyik éves csúcstalálkozót megelőzően összeülnek, megbeszéléseik végén pedig nyilatkozatot adnak ki. Az ebben kiemelt legfontosabb témák támpontul szolgálnak a vezetők számára a csúcstalálkozó folyamán. A közös témák közül az elmúlt évtizedben megrendezett találkozókon a következők kaptak kiemelt figyelmet: az innováció (különösen az infokommunikációs technológiákkal kapcsolatos innováció) szerepe a mezőgazdaságban, az egészséges talajok megőrzése, a fenntartható vízgazdálkodás, valamint az agrárkereskedelem és -beruházások hatékony lebonyolítása.

Az utóbbi években, különösen a koronavírus-világjárvány nyomán, az alábbi szakpolitikai területek kerültek a figyelem előterébe:

• az élelmiszerrendszerek fenntartható átalakítása;
• a regionális és globális élelmezésbiztonság időállóságának biztosítása mind az átmeneti sokkhatásokkal, mind pedig a hosszú távú kihívásokkal szemben, az éghajlatváltozást is ideértve;
• az élelmiszer-veszteség és -pazarlás elleni küzdelem;
• digitális innováció a mezőgazdaságban és a minőségi adatok jobb felhasználása a szakpolitikai döntéshozatal előmozdítása érdekében (lásd pl. az AMIS-t, a G20-ak mezőgazdasági piaci információs rendszerét);
• az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjének támogatása és a globális egészségszemlélet térhódításának előmozdítása az egészségügyi veszélyek – köztük az antimikrobiális rezisztencia – fokozódásának megelőzése érdekében;
• fenntartható kereskedelem, felelős beruházások és átláthatóság az agrár-élelmiszeripari piacokon.

Fontos dátumok

A legutóbbi és a soron következő G20-as csúcstalálkozók házigazdái:

• 2020 – Szaúd-Arábia
• 2021 – Olaszország
• 2022 – Indonézia
• 2023 – India
• 2024 – Brazília