Áttekintés
Az Európai Unióban több mint 70 millió juhot és kecskét tartanak (ennek 85%-a juh és 15%-a kecske), gyakran gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetben lévő térségekben, például hegyvidéki régiókban. A (13 kg-nál nagyobb tömegű) nehéz bárányokat Írországban, a kis súlyú bárányokat pedig olyan déli régiókban tenyésztik, mint Görögország és Olaszország, Spanyolországban és Franciaországban pedig mindkét fajtát tenyésztik. A legfontosabb kecsketenyésztő országok: Görögország, Spanyolország, Franciaország és Románia. Az EU jövedelemtámogatási kifizetésekkel támogatja a mezőgazdasági termelőket.
A bárány-, juh- és kecskehús uniós fogyasztásának 20%-a importból származik. Új-Zéland az EU legnagyobb beszállítója, amely a behozatal mintegy 80%-át adja, majd Ausztrália és a Mercosur-országok következnek. Az uniós export a teljes uniós termelés mintegy 10%-át teszi ki: élő juhot főként a Közel-Keletre és Észak-Afrikába értékesítenek, a juhhúst pedig elsősorban a Távol-Keletre szállítják.
Juh- és kecskehúsra vonatkozó piaci intézkedések
A juh- és kecskehús a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló rendelet hatálya alá tartozik. Ezért az EU dönthet úgy, hogy magántárolási támogatást nyújt, ezenkívül hatáskörrel rendelkezik arra is, hogy kivételes piactámogatási intézkedéseket alkalmazzon, ha különleges körülmények miatt állami támogatásra van szükség, például állatbetegségek vagy a fogyasztók bizalomvesztése esetén.
Kapcsolódó információk
A piaci intézkedések ismertetése
- 2020. MÁJUS 6.
Jogalapok
1308/2013/EU rendelet a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról.
(EU) 2020/1988 bizottsági végrehajtási rendelet a behozatali vámkontingensek „érkezési sorrend” elve szerinti kezelése tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról.
(EU) 2017/1182 felhatalmazáson alapuló rendelet a juhok hasított testének önkéntes osztályozási rendszeréről szóló előírásokról.
A piac figyelemmel kísérése
Az EU a nehéz és a kis súlyú bárányokra vonatkozó árjelentési, termelési és kereskedelmi információkat tartalmazó rendszert tart fenn. Az (EU) 2017/1182 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet emellett a juhok hasított testének önkéntes osztályozási rendszeréről is rendelkezik.
Az Európai Bizottság hetente közzéteszi a juh- és kecskehúspiaci mutatót, valamint rövid és középtávú jelentéseket készít, amelyek felvázolják az ágazat általános kilátásait tendenciáit, fejleményeit és várakozásait.
Kapcsolódó információk
- 2025. ÁPRILIS 30.
Kereskedelem nem uniós országokkal
A szokásos behozatali vámok mellett a juh- és kecskehús importra országspecifikus vagy valamennyi termelő ország számára (erga omnes) nyitott vámkontingens-rendszer keretében kerülhet sor. A kontingensmennyiségeket az (EU) 2020/1988 bizottsági végrehajtási rendelet határozza meg, és a különböző kontingensek felhasználása megtekinthető az Európai Bizottság honlapján.
Kapcsolódó információk
Vámkontingens-konzultációs adatbázis
Bizottságok
A kormányképviselőkből álló és az Európai Bizottság egy képviselőjének elnökletével működő különböző bizottságok rendszeresen üléseznek annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Bizottság a végrehajtási jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos hatáskörét az uniós országok ellenőrzése alatt gyakorolja.
A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság rendszeresen ülésezik, hogy megvitasson olyan kérdéseket, mint a piaci árak alakulása, a termelés, valamint az Unión belüli és a nem uniós országokkal folytatott kereskedelem.
A civil párbeszédért felelős csoport és az állattenyésztéssel foglalkozó munkacsoport a juh- és kecskehússal kapcsolatos valamennyi kérdésre vonatkozó rendszeres párbeszéd fenntartásában segíti a Bizottságot.
