A tíz fő célkitűzés
A 2023 és 2027 közötti időszakban a közös agrárpolitika tíz fontos célkitűzésre fog épülni. Az uniós tagállamoknak e célkitűzésekre kell alapozniuk a KAP stratégiai terveiket.
E célkitűzések a következők:
- méltányos jövedelem biztosítása a mezőgazdasági termelők számára;
- a versenyképesség javítása;
- a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncon belül:
- az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések meghozatala;
- a környezet védelme;
- a tájak és a biológiai sokféleség megőrzése;
- a generációs megújulás támogatása;
- a vidéki térségek gazdaságának élénkítése;
- az élelmiszer-minőség és az egészség védelme;
- az ismeretek bővítése és az innováció fokozása.
Kiegészítő információk
A KAP konkrét célkitűzéseinek megvalósulása országonként
A fő szakpolitikai célkitűzések elemzése
Az Európai Bizottság egy sor rövid tájékoztatóban mutatja be az említett tíz célkitűzés mögött meghúzódó érvelést. E tájékoztatók összefoglalják az egyes célkitűzésekkel kapcsolatos fő tényeket és a célkitűzések szakpolitikai jelentőségét.
A mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelem támogatása
„A mezőgazdasági termelők jövedelme 2017-ben átlagosan majdnem elérte a felét annak az összegnek, amit más munkával megkereshettek volna. Ez az arány egy évtizede még egyharmad volt.”
Fő célkitűzés: a mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelemnek és a mezőgazdasági ágazat rezilienciájának a támogatása EU-szerte a hosszú távú élelmezésbiztonság és a mezőgazdasági diverzitás fokozása, valamint a mezőgazdasági termelés gazdasági fenntarthatóságának biztosítása céljából
A tájékoztató megvizsgálja az uniós mezőgazdasági üzemek jövedelme terén jelenleg fennálló helyzetet, a KAP által e jövedelmek támogatásában játszott szerepet és a különböző uniós országok és ágazatok közötti eltéréseket. Ezenkívül foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy az intézkedések mely kombinációira van szükség, ha támogatni kívánjuk a mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelmeket.
A versenyképesség fokozása
„A demográfiai változások és a lakosság nettó jövedelmének emelkedése miatt megnőtt az élelmiszerek és az ipari termékek iránti kereslet, ami fokozta a mezőgazdasági erőforrásokra nehezedő nyomást.”
Fő célkitűzés: a piacorientáltság fokozása és a gazdaságok versenyképességének növelése rövid és hosszú távon egyaránt, többek között oly módon, hogy nagyobb hangsúlyt kap a kutatás, a technológia és a digitalizáció
A tájékoztató áttekintést ad egy sor, az uniós mezőgazdaság termelékenységének növelését szolgáló ösztönzőről és szakpolitikai eszközről, például kutatási és innovációs programokról, új technológiákról, vidékfejlesztési és infrastrukturális intézkedésekről, hatékony tanácsadási rendszerekről, valamint a mezőgazdasági üzemek vezetőinek továbbképzéséről.
A mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncon belül
„A mezőgazdaság szerepe a hozzáadottérték-láncban alacsony és változatlan, ami a magas inputköltségekre, a termelés ingadozásaira és a szolgáltatások körének bővülésére vezethető vissza.”
Fő célkitűzés: a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncon belül
A tájékoztató megvizsgálja, hogy miként erősítheti meg az új KAP a mezőgazdasági termelők helyzetét olyan intézkedések révén, amelyek célja például a mezőgazdasági termelők közötti együttműködés elmélyítése, a piac átláthatóságának fokozása és a tisztességtelen forgalmazói magatartással szembeni fellépést szolgáló hatékony mechanizmusok működtetése.
Hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez
„Csökkenteni kell az uniós mezőgazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátását, hogy teljesíteni tudjuk a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségeinket, és megvalósítsuk a fenntarthatósággal és a biogazdasággal kapcsolatos uniós stratégiákat.”
Fő célkitűzés: az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentése és a szénmegkötés fokozása révén hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntarthatóenergia-fogyasztás előmozdítása
A tájékoztató azt vizsgálja meg, hogy miként járulhat hozzá a mezőgazdaság az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez új üzemvezetési és talajgazdálkodási technikák alkalmazásával. Ezenkívül azt a kérdést is tanulmányozza, hogy milyen kockázattal jár az éghajlatváltozás a mezőgazdaságra nézve.
A természeti erőforrások hatékony felhasználása
„A mezőgazdasági talajok az EU-ban 51 milliárd tonnának megfelelő mennyiségű szén-dioxidot tartalmaznak, és ez a mennyiség jelentős mértékben meghaladja az uniós tagállamok által évente kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét.”
Fő célkitűzés: a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása, többek között a vegyi anyagoktól való függés csökkentésével
A tájékoztató az egyik legfontosabb természeti erőforrásra, a talajra összpontosít, amely nélkülözhetetlen tápanyagokkal, vízzel, oxigénnel látja el a növényeket, és fejlődésük alapjául szolgál. A tájékoztató megvizsgálja továbbá a talaj egészségével kapcsolatos aggályokat, és kiemeli a talajvédelem előmozdítására irányuló szakpolitikák jelentőségét.
A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszafordítása
„Az agrártevékenység nemcsak nagy mértékben függ a biológiai sokféleség különféle aspektusaitól, hanem maga is fontos szerepet játszik a mezőgazdasági területektől függő élőhelyek és fajok védelmében.”
Fő célkitűzés: hozzájárulás a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése
A tájékoztató az EU-n belüli biológiai sokféleséggel foglalkozik, és kiemelt figyelmet fordít a biológiai sokféleség és a megművelt tájak, illetve a tájképi elemek közötti kapcsolatokra. E kapcsolatokat szem előtt tartva ismertet néhány, a mezőgazdasági ágazatban végrehajtandó változtatást, bemutatja a KAP keretében jelenleg rendelkezésre álló releváns eszközöket, és a szóban forgó téma kapcsán fontos kérdéseket vet fel a KAP jövőbeli alakulását illetően.
Generációs megújulás
„A mezőgazdasági ágazat dinamikussá tételéhez szakképzett és innovatív fiatal termelőkre van szükség, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy az ágazat képes legyen reagálni a legkülönfélébb társadalmi igényekre, a minőségi élelmiszerek iránti kereslettől kezdve a környezeti közjavakkal kapcsolatos elvárásokig.”
Fő célkitűzés: a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők és az új mezőgazdasági termelők számára, a termelők pályaelhagyásának megelőzése, valamint a fenntartható vállalkozásfejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben
A tájékoztató azonosítja az Unió fiatal mezőgazdasági termelői előtt álló kihívásokat és e termelők szükségleteit, és felvázolja, hogy egy, a szükségletek felmérésén és a várt eredmények számszerűsíthetőbbé tételén alapuló, célzottabb támogatási rendszer miként mozdíthatja elő a generációs megújulást és ösztönözheti a mezőgazdasági ágazatban működő fiatal termelők sikerességét.
Munkahelyek, növekedés és egyenlőség a vidéki térségekben
„A KAP nagyon fontos szerepet játszik a vidéki térségek több problémájának enyhítésében, amelyek a munkanélküliséggel és a szegénységgel állnak összefüggésben. A Világbank nemrég közzétett tanulmánya igazolta, hogy a közös agrárpolitika hozzájárul a szegénység csökkentéséhez.”
Fő célkitűzés: a foglalkoztatásnak, a növekedésnek, a nemek közötti egyenlőségnek – és többek között a nők mezőgazdasági tevékenységekben való részvételének –, a társadalmi befogadásnak és a helyi fejlesztésnek az előmozdítása a vidéki térségekben, a körforgásos biogazdaságot és a fenntartható erdészetet is beleértve
A tájékoztató a KAP által a vidéki gazdaságban betöltött szerepet tanulmányozza, és megvizsgálja, hogy a jövedelemtámogatás és a vidékfejlesztési kiadások miként járulnak hozzá a foglalkoztatási ráta és az életszínvonal fenntartásához.
Az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos társadalmi igények kielégítése
„2011 és 2018 között az állatgyógyászati célú antimikrobiális szerek értékesítésének volumene 25 európai ország adatait összesítve több mint 35%-kal csökkent.”
Fő célkitűzés: az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel – többek között a jó minőségű, biztonságos és tápláló, fenntartható módon termelt élelmiszerekkel – kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, az élelmiszer-pazarlás mérséklése, továbbá az állatjólét fokozása és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem
A tájékoztató az antimikrobiális rezisztencia következtében az állattenyésztésben jelentkező kihívásokra, az állatjólét, az állatok egészsége és az élelmiszer eredetű megbetegedések közötti szoros kapcsolatokra, valamint azokra az uniós fellépésekre összpontosít, amelyek segíthetik a mezőgazdasági termelőket és az uniós országokat az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemben.
A tudás bővítése és az innováció fokozása
„Az intelligens és fenntartható mezőgazdaságot, erdészetet és vidéket úgy tudjuk garantálni, hogy támogatjuk a tudáscserét, a képzést, a tanácsadást és az innovációt.”
Fő célkitűzés: a mezőgazdaság és a vidéki térségek modernizálása az ismeretek gyarapítása és megosztása, továbbá az innováció és a digitalizáció révén, valamint ezek mezőgazdasági termelők általi alkalmazásának ösztönzése (a kutatáshoz, az innovációhoz, az ismeretek megosztásához és a képzésekhez való jobb hozzáférés útján)
A tájékoztató célja, hogy az együttműködés elmélyítése, az ismeretek megosztásának fokozása, és a mezőgazdasági képzés javítása révén a mezőgazdaság modernizálódjon.
