Növényvédelem az EU mezőgazdaságában

A növényvédő szerek a peszticidek kategóriájába tartoznak; a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban használják őket. Céljuk, hogy védjék a terményeket és az egyéb növényeket a kártevőktől és a betegségektől. A növényvédő szerek fontos szerepet játszanak abban, hogy az Európai Unió megvalósíthassa a növényegészségüggyel és az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos célkitűzéseit.

A peszticidek túlzott vagy helytelen használata azonban kedvezőtlen hatást gyakorolhat a talajra, a vízre és a mezőgazdasági biodiverzitásra, és ártalmas lehet a növények, az állatok és az emberek egészségére is. Az EU ezért szigorú szabályokat vezetett be a növényvédő szerek használatára.

A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia részeként – amely az európai zöld megállapodás egyik központi eleme – az Európai Bizottság ambiciózusabb célokat tűz ki a peszticidek fenntartható használatára vonatkozóan. E célok egyike az, hogy 2030-ra 50%-kal csökkenjen a vegyi anyagok és a veszélyesebb növényvédő szerek használata és kockázata az EU-ban.

A közös agrárpolitika (KAP) fontos szerepet játszik a peszticidek fenntartható mezőgazdasági használatában: segíti a termelőket a növények egészségének megóvásában és a terméshozam fenntartásában, ugyanakkor védi a mezőgazdasági ökoszisztémákat is.

A KAP jelenlegi intézkedései

A KAP előmozdítja a fenntartható mezőgazdasági rendszereket az EU-ban, lehetővé téve a mezőgazdasági termelőknek, hogy:

• biztonságos, egészséges és fenntartható módon előállított élelmiszerekkel lássák el a társadalmat;
• biztos és méltányos jövedelemhez jussanak, figyelembe véve az általuk nyújtott közjavak teljes skáláját;
• védjék a természeti erőforrásokat, növeljék a biológiai sokféleséget és kivegyék a részüket az éghajlatváltozás elleni küzdelemből.

A KAP szabályokkal és intézkedésekkel támogatja a mezőgazdasági termelőket, hogy fenntarthatóan használhassák a peszticideket.

Kölcsönös megfeleltetés

A kölcsönös megfeleltetési szabályok értelmében a KAP-kifizetések valamennyi kedvezményezettjének meg kell felelnie egy sor kötelező (jogszabályban foglalt) gazdálkodási követelménynek, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásoknak. Ilyen szabályok többek között az alábbiak:

• jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény, amely a KAP-kifizetéseket a növényvédő szerekről szóló uniós rendelethez, a jövőben pedig a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvhez köti;
• a víz és a talaj védelmét szolgáló, jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások, amelyek szabályozzák a peszticidek felelősségteljes használatát és követelményeket fektetnek le a biodiverzitási területekkel kapcsolatban.

Vidékfejlesztés

A KAP ún. „második pillére”, a vidékfejlesztés, szintén elősegítheti a peszticidek fenntartható használatát. A tagországok vidékfejlesztési programjai számos hasznos intézkedést tartalmazhatnak ezzel kapcsolatban.

• Az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos intézkedések támogathatják az integrált növényvédelmet és az alternatív növényvédő módszereket (például a peszticidek helyettesítését nem vegyi anyagokkal).
• A biogazdálkodást támogató intézkedések arra ösztönzik a termelőket, hogy kevesebb peszticidet használjanak.
• A tudástranszfert és a tájékoztatást, a tanácsadási szolgáltatásokat és az együttműködést támogató intézkedések jó eszközei az ismeretterjesztésnek és a növényvédelemmel kapcsolatos innováció fokozásának.

Piaci intézkedések

Egyes ágazati intézkedések a kapcsolódó operatív programokban környezetvédelmi rendelkezéseket tartalmaznak. Ezek a környezetvédelmi intézkedések adott esetben előmozdíthatják a peszticidek fenntartható használatát (pl. a gyümölcs- és zöldségágazatban).

Új KAP: 2023–2027

A 2023-tól alkalmazandó új KAP további lehetőségeket fog teremteni a peszticidek fenntartható használatára, és a mezőgazdaságot jobban hozzáigazítja a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia törekvéseihez.

A KAP célkitűzései

A peszticidek fenntartható használata fontos az új KAP több konkrét célkitűzésének eléréséhez, különösen amelyek a természeti erőforrásokra és a biológiai sokféleségre vonatkoznak.

KAP stratégiai tervek

A KAP-stratégiai terveikben az uniós országoknak módjukban áll rugalmasan kidolgozni azon stratégiáikat és beavatkozásaikat, amelyek célja a peszticidek használatának csökkentése, összhangban az uniós célkitűzésekkel.

Új zöldítési struktúra

Az új KAP egyik eleme az új zöldítési struktúra, amely nagyobb hangsúlyt fog helyezni a káros növényvédő szerek helyettesítésének módjaira. Az új KAP megerősített feltételrendszere például szigorúbb jogi alapkövetelményeket fog meghatározni a peszticidek megfelelő használata terén. A KAP költségvetésének jelentős része emellett az ökorendszereket fogja támogatni, ami arra ösztönözheti a mezőgazdasági termelőket, hogy önkéntes módszerekkel járuljanak hozzá a fenntartható peszticid-használathoz (és ezáltal a jogszabályban rögzített kötelező szintűnél nagyobb hatást érjenek el). A Bizottság 2021 januárjában közzétette az ökorendszerek indikatív listáját. A vidékfejlesztési támogatás keretében az EU továbbra is finanszírozza a fenntartható peszticidhasználat szempontjából előnyös talajgazdálkodási kifizetéseket, beruházásokat, tudásépítést, innovációt és együttműködést.

Tudásépítés, kutatás, tanácsadás és innováció

A Bizottság támogatja a kutatást, az innovációt és a tanácsadást a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás területén, hogy új technológiák, technikák és irányítási rendszerek szülessenek. A kiemelt területek közé tartozik a növényegészségügy és az ökogazdálkodás.

A mezőgazdasági tanácsadó rendszer gondoskodik a kártevők elleni védekezéssel kapcsolatos új fejlemények és bevált gyakorlatok közzétételéről, valamint tanácsot ad a témában a mezőgazdasági termelőknek.

Aktuális kutatási tevékenységek: integrált növényvédelem

A peszticidek használatának csökkentése érdekében a Bizottság támogatja az integrált növényvédelmet. Az IWMPRAISE nevű, uniós finanszírozásban részesülő projekt azt hivatott ismertetni, hogy az integrált gyomirtás miképpen segíti a fenntarthatóbb, ellenállóképes és nyereséges növénytermesztési rendszereket. A projektben nyolc európai ország 37 partnere vesz részt, köztük 11 egyetem és kutatóintézet, 14 kis- és középvállalkozás és ipari partner, valamint 12 tanácsadó szolgálat és végfelhasználói szervezet.

Jogalapok

A kölcsönös megfeleltetésre az 1306/2013/EU rendeletben, a 809/2014/EU végrehajtási rendeletben és a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott, a közös agrárpolitika finanszírozására, irányítására és monitoringjára vonatkozó szabályok vonatkoznak.

A környezetbarátabbá válást ösztönző támogatásra vonatkozó szabályokat az 1307/2013/EU rendelet, a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet és a 641/2014/EU végrehajtási rendelet határozza meg.

Az uniós vidékfejlesztési támogatást az EU az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) hívja le, az 1305/2013/EU rendeletben meghatározottak szerint.