Az uniós mezőgazdaság rezilienciájának megerősítése: A tanulmány megerősíti a kulcsfontosságú alkalmazkodási útvonalakat

Az európai mezőgazdaság már alkalmazkodik a gyorsan változó környezethez, amelyet az éghajlati nyomás, a demográfiai változások és a változó szabályozási keretek alakítanak.

Az Európai Bizottság „A mezőgazdasági és gazdálkodási rendszerek megváltoztatása” című új tanulmánya rávilágít arra, hogy ezek az erők hogyan befolyásolják a gazdálkodási rendszereket az EU-ban, és hol zajlik már az alkalmazkodás.

Tizenegy tagállam tizenöt esettanulmánya alapján az elemzés konkrétan azt vizsgálja, hogy ezek a tényezők hogyan befolyásolják a gazdaságok jövedelmét, rezilienciáját és hosszú távú életképességét.

Ennek fényében a tanulmány közvetlenül hozzájárul a mezőgazdasági és élelmiszeripari jövőképhez (2025), amely hosszú távú ütemtervet határoz meg egy reziliensebb, versenyképesebb, méltányosabb és időtállóbb uniós agrár-élelmiszeripari rendszer 2040-ig történő megvalósítása érdekében.

Meghatározza továbbá az ágazaton belül kialakulóban lévő gyakorlati utakat, amelyek értékes bizonyítékokkal szolgálnak a jövőbeli szakpolitikák kidolgozásának támogatásához.

1. Megerősítették, hogy az éghajlatváltozás a változás fő mozgatórugója

A tanulmány megerősíti, hogy az éghajlatváltozás a legjelentősebb tényező, amely a régiók és ágazatok mezőgazdasági alkalmazkodását alakítja.

A mezőgazdasági termelők egyre gyakrabban szembesülnek aszályokkal, vízhiánnyal, hőhullámokkal és gyakoribb szélsőséges időjárási eseményekkel, valamint a kártevők és betegségek növekvő nyomásával.

Ugyanakkor a tanulmány kiemeli, hogy az alkalmazkodás számos területen már folyamatban van, mivel a mezőgazdasági termelők jobb vízgazdálkodást alkalmaznak, megváltoztatják a termesztési gyakorlatokat és kiigazítják a termésválasztást.

Ezek a korai válaszok kiemelik mind a kihívás sürgősségét, mind az ágazat innovációs képességét.

2. A mezőgazdaság jövőjét alakító munkaerő-piaci és generációs megújulás

A munkaerőhiány és a demográfiai változások szintén kulcsfontosságú strukturális kihívásokként jelennek meg, különösen a munkaerő-igényes ágazatokban, például a kertészetben és a tejiparban.

A mezőgazdasági népesség elöregedése és a fiatalabb generációk vonzásának nehézségei még inkább szükségessé teszik a generációs megújulás célzott támogatását.

A tanulmány ugyanakkor kiemeli a vidéki vonzerő megerősítésének és az életképes mezőgazdasági megélhetés támogatásának lehetőségeit, elősegítve a folytonosság és a vitalitás biztosítását a vidéki közösségekben Európa-szerte.

3. Az alkalmazkodást ösztönző gazdasági és szabályozási nyomás

A mezőgazdasági termelők az áringadozás, a globális verseny és a változó szabályozási követelmények által jellemzett összetett gazdasági környezetben is navigálnak.

Bár ezek a változások rövid távon növelik a nyomást, a nagyobb hatékonyságot, az innovációt és a rendszerszintű kiigazítást is ösztönzik.

A gazdálkodási rendszerekben már folyamatban van az alkalmazkodás

A tanulmány azt mutatja, hogy az alkalmazkodás nem új az ágazatban.

A mezőgazdasági termelők már most is a következők kombinációját alkalmazzák:

• a hatékonyság javítása (jobb erőforrás-felhasználás),
• helyettesítési stratégiák (a termények vagy gyakorlatok megváltoztatása), valamint
• a gazdálkodási rendszerek strukturális átalakítása.

Míg a legtöbb erőfeszítés jelenleg a rövid távú kiigazításra összpontosít, egyre nagyobb lendületet kap a gazdálkodási modellek mélyebb, hosszú távú átalakítása.

Az átállást támogató KAP-eszközök

A közös agrárpolitika (KAP) Európa-szerte fontos szerepet játszik ezen átállás támogatásában a beruházástámogatás, a jövedelemstabilizáló eszközök és a tanácsadási szolgáltatások révén.

Helyi szinten a tanulmány kiemeli a célzottság és a koordináció további javításának lehetőségeit annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők számára javuljon a hatékonyság és az egyértelműség.

Az innováció és az új üzleti modellek egyre inkább támogatják a rezilienciát és a versenyképességet is, új utakat nyitva az ágazat fenntartható növekedéséhez.

Pozitív kilátások a célzott fellépésre

Összességében a tanulmány megerősíti, hogy az uniós mezőgazdaság már átalakulóban van, és az alkalmazkodás több fronton zajlik.

Kiemeli továbbá, hogy hol lehet jobban támogatni és összehangolni a jelenlegi erőfeszítéseket, különösen a meglévő szakpolitikai eszközök célzottabb használata és a helyi szintű szorosabb koordináció révén.

Ez egyértelmű alapot biztosít a KAP és a kapcsolódó kezdeményezések szerinti támogatási keretek finomításához, biztosítva, hogy azok jobban megfeleljenek az ágazat előtt álló változások mértékének és ütemének.