- Miért most tesz javaslatot a Bizottság egy új KAP-ra?
- A javaslat a hosszú távú uniós költségvetésnek a részét képezi, azaz a többéves pénzügyi keretnek, amely az Unió pénzügyi kapacitását tükrözi és a közös agrárpolitika (KAP) kiadásainak alapját képezi.
- A többéves pénzügyi keret lehetőséget kínál arra, hogy a 2027 utáni KAP hatásosabb, egyszerűbb és rugalmasabb szakpolitikává fejlődjön, amely képes reagálni a jövőbeli társadalmi-gazdasági, valamint éghajlati, környezeti és geopolitikai kihívásokra.
- A mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőkép megvalósítása során a javaslat a múlt tanulságaira építve foglalkozik a mezőgazdasági termelők, a vidéki közösségek és a társadalom egészének sürgető szükségleteivel.
- Mekkora költségvetés jut az uniós mezőgazdasági termelőknek, a vidéki területeknek és az uniós mezőgazdasági ágazatnak?
- A mezőgazdasági termelők továbbra is biztonságos és megbízható jövedelemtámogatásban részesülnek egy legalább 300 milliárd EUR összegű elkülönített költségvetés révén. A jövedelemtámogatás magában foglalja a mezőgazdasági termelő jövedelmét vagy üzleti tevékenységét támogató különböző kifizetéseket, beleértve a területalapú jövedelemtámogatást, az agrár-környezetvédelmi intézkedéseket, a kis és fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatást, valamint a gazdaságokon belüli beruházások, például a mezőgazdasági üzemek korszerűsítésének, diverzifikációjának vagy az új gyakorlatok és technológiák elterjedésének támogatását.
- A tagállamok az új, összesen 865 milliárd EUR-t kitevő Nemzeti és Regionális Partnerségi Alapot is igénybe vehetik a fennmaradó, általuk bevezetendő KAP-intézkedések finanszírozásához, például a vidéki területek összekapcsoltságának növelése vagy a vidéki vállalkozások LEADER program révén történő támogatása érdekében.
- Annak érdekében, hogy segítse a mezőgazdasági termelőket abban, hogy megbirkózzanak a mezőgazdasági piacok zavarainak hatásaival, a Bizottság megduplázta a válságtartalék összegét. A jelenleg egységes biztonsági háló néven működő eszköz értéke 6,3 milliárd EUR, és kizárólag a mezőgazdasági termelők számára van fenntartva.
- Végezetül a mezőgazdaság továbbra is élvezni fogja az európai kutatás előnyeit – a Horizont Európa programnak és az új Versenyképességi Alapnak köszönhetően, amely mezőgazdasági, egészségügyi, bioökonómiai és biotechnológiai programokat fog támogatni. Ez segíteni fog az éghajlatváltozással szemben ellenállóbb vetőmagok vagy a bioökonómiában használt innovatív alkalmazások fejlesztésében, ami például további bevételeket eredményez a mezőgazdasági termelők számára.
- Az új költségvetés emellett tartalmaz egy új módszert az inflációhoz való alkalmazkodásra, ezáltal jobban védi a mezőgazdasági termelőket az árak kiszámíthatatlan ingadozásával szemben.
- Melyek a legfontosabb javasolt változások?
- A 2027 utáni KAP szerkezete egyszerűsödik és észszerűsödik. A két meglévő alapot, az EMGA-t és az EMVA-t – más néven az első és a második pillért – egyetlen, koherens szakpolitikai keretbe fogják összevonni. Ez megszünteti az átfedéseket, lehetővé teszi az erőforrások rugalmasabb felhasználását, és biztosítja, hogy valamennyi intézkedés összhangban legyen a közös célkitűzésekkel.
- A mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás célzottabb és méltányosabb lesz. A fizetési modellek jelenlegi összetett rendszerét egy egyszerűsített, fokozatosan csökkentett, területalapú támogatás fogja felváltani. A közvetlen kifizetések fenntartása mellett a reform olyan intézkedéseket vezet be, amelyek előnyben részesítik a fiatal mezőgazdasági termelők, a kis és családi gazdaságok támogatását, miközben maximálással és degresszivitással csökkentik a nagy gazdaságok támogatását. A termeléstől függő jövedelemtámogatást is növelik; e téren a maximális kiadások 13%-ról 20%-ra emelkednek, és további 5%-ra van lehetőség a leginkább rászoruló ágazatok és régiók, például az állattenyésztés és az érzékeny határ menti területek esetében.
- A környezetvédelem és az éghajlat-politika továbbra is központi szerepet tölt be, de az e területeken alkalmazott megközelítés az előíró feltételektől a pozitív intézkedések jutalmazása felé fog elmozdulni. Az ökorendszerek és az agrár-környezetvédelmi támogatások jelenlegi rendszerét a tagállamok által társfinanszírozott agrár-környezetvédelmi intézkedések egyetlen kategóriájába fogják foglalni. A mezőgazdasági termelők egyértelmű ösztönzőket kapnak a biológiai sokféleség, az éghajlat és az állatjólét szempontjából előnyös gyakorlatok alkalmazására. Emellett egy új, legfeljebb 200 000 EUR összegű átállási támogatással is segítik majd a fenntarthatóbb modellekre való áttérést.
- A fiatal mezőgazdasági termelők eddig példa nélküli támogatásban fognak részesülni. Minden tagállamnak generációs megújulási stratégiát kell elfogadnia, amely biztosítja a szakmába való belépés előtt álló strukturális, pénzügyi és társadalmi akadályok felszámolását. A kötelező intézkedési „kezdőcsomag” megkönnyíti a fiatalok számára a mezőgazdasági tevékenység megkezdését.
- Az intézkedések a vidéki területek és az innováció szempontjából is előnyösek lesznek. Minden jelenlegi vidékfejlesztési eszközt megtartanak és megerősítenek, beleértve a LEADER programot is. Bővülni fog az innováció, a kutatás és a tanácsadási szolgáltatások területe, új hangsúlyt fektetve a mezőgazdasági termelők mentális egészségére, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyra. A mezőgazdasági termelők most először férhetnek hozzá helyettesítési szolgáltatásokhoz, és vehetik igénybe helyettesítő munkavállalók segítségét, amikor betegek, szabadságon vannak, vagy családi kötelezettségeket teljesítenek.
- Végezetül a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló rendeletre irányuló javaslat célzott piaci reformokat tartalmaz. Ezek célja a növényifehérje-ágazat növekedésének támogatása, a húskészítmények hagyományos megnevezéseinek védelme, valamint a származási ország jelölésére vonatkozó jogalap jövőbeni bevezetése. Az EU-ban termesztett termékeket kiemelten fogják kezelni az iskolás gyermekeknek gyümölcsöt, zöldséget és tejtermékeket biztosító iskolai programok keretében, megerősítve az élelmezésbiztonságot és a helyi mezőgazdaságot.
- A jövőbeli KAP olyan kiegyensúlyozott és korszerűsített politikát kínál, amely védi a jövedelmeket, jutalmazza a környezetvédelmi gazdálkodásvezetést, támogatja a generációs megújulást és Európa-szerte megerősíti a vidéki közösségek rezilienciáját.
- Fennmarad-e a KAP jelenlegi kétpilléres struktúrája?
- Az új többéves pénzügyi keret célja a jobb ár-érték arány elérése, a szinergiák növelése és a finanszírozáshoz való hozzáférés egyszerűsítése. A nemzeti és regionális partnerségi tervek olyan harmonizált kereten belül egyesítik a meglévő uniós finanszírozási programokat, amelynek középpontjában a KAP áll.
- A KAP esetében ez azt jelenti, hogy az EMGA-ból és az EMVA-ból álló kétpilléres struktúrától elmozdulva és a két meglévő alapot összevonva egyetlen koherens eszközkészlet jön létre. A KAP két pillérhez tartozó ismert eszközei továbbra is a tagállamok és a mezőgazdasági termelők rendelkezésére álló eszköztárban maradnak. Ez az új struktúra megszünteti a pillérek közötti átcsoportosítások korlátait. Nem lesznek többé átfedések és eltérő finanszírozási feltételek az azonos célkitűzések teljesítésére irányuló intézkedések esetében, és még folytathatnánk a felsorolást.
- A mezőgazdasági termelők továbbra is részesülni fognak a jelenlegi KAP második pillére keretében nyújtott, immár egyetlen finanszírozási eszközbe integrált támogatásból. Ez az adminisztratív terhek csökkentéséhez is hozzá fog járulni.
- Milyen előnyökkel jár az új alap?
- A KAP nemzeti és regionális partnerségi tervekbe való integrálása nagyobb szinergiákat és szükség esetén hatásosabb intézkedéseket fog eredményezni, miközben biztosítja a mezőgazdasági termelők számára a jövedelemtámogatás kiszámíthatóságát.
- Átfogóbb és hatékonyabb megközelítést tesz lehetővé a mezőgazdasági termelők és a vidéki területek támogatása terén.
- Ez különösen a fiatal mezőgazdasági termelők javát szolgálja, mivel amellett, hogy a KAP-on keresztül támogatásban részesülnek, a vidéki térségeket vonzóbbá tevő reformokból és eszközökből is profitálnak. Ez kiterjedhet például a jobb konnektivitásra, az alapvető szolgáltatásokra és az oktatásra, illetve az adózásra és a földreformokhoz való hozzáférésre.
- A Bizottság az országspecifikus KAP-ajánlások révén biztosítani fogja, hogy a tervek kielégítsék a nemzeti szükségleteket, többek között a mezőgazdaság és a vidéki térségek tekintetében, ugyanakkor legalább 300 milliárd EUR összegű elkülönített költségvetést tart fenn a mezőgazdasági termelőknek nyújtott jövedelemtámogatásra, biztonságos és stabil alapot biztosítva az ágazat számára.
- Hogyan érinti ez a gyakorlatban a mezőgazdasági termelőket?
- A KAP-nak továbbra is elkülönített költségvetése van a mezőgazdasági termelők jövedelemtámogatására. Ez kiszámíthatóvá teszi a mezőgazdasági termelők jövedelmét kiegészítő összegeket, segít a mezőgazdasági beruházások finanszírozásában, jutalmazza az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, támogatja a kockázatkezelést, segít a fiatal mezőgazdasági termelőknek az elindulásban, illetve mezőgazdasági helyettesítési szolgáltatásokat nyújt, hozzájárulva ezáltal a tisztességes életszínvonal biztosításához.
- A gazdaságokon belüli és kívüli beruházásokra, a tudásmegosztásra és az innovációra, a digitális megoldásokra, a reziliensebb gazdaságokra való átálláshoz nyújtott új kifizetésekre, a kockázatkezelésre és a finanszírozáshoz való hozzáférésre vonatkozó új finanszírozási lehetőségek és szinergiák erősíteni fogják a gazdaságok általános versenyképességét, rezilienciáját és fenntarthatóságát.
- Hogyan összpontosít a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás azokra, akiknek a legnagyobb szükségük van rá?
- A 2027 utáni KAP célzottabb megközelítést javasol a területalapú kifizetések tekintetében, figyelembe véve az egyes gazdaságok és területek egyedi gazdasági körülményeit.
- A javaslat intézkedéseket vezet be a jövedelemtámogatás újraelosztásának kezelésére, elsőbbséget biztosítva a mezőgazdasági kisüzemeknek, a fiatal mezőgazdasági termelőknek és a hátrányos természeti adottságú területeken található gazdaságoknak. A kötelező degresszivitás és felső határ miatt a nagyobb gazdaságok kevesebb támogatásban fognak részesülni. Ez fogja biztosítani, hogy a támogatást azok kapják, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.
- A tagállamok rugalmasan kialakíthatnak célzott jövedelemtámogatási rendszereket is, amelyek a mezőgazdasági termelők – köztük a fiatal mezőgazdasági termelők, a nők, a növénytermesztést és az állattenyésztést ötvöző mezőgazdasági termelők – és a területek sajátos igényeit elégítik ki.
- A kisebb gazdaságok célzott támogatásban részesülhetnek területalapú kifizetések, átállási vagy beruházási célú egyösszegű támogatások vagy kiegészítő támogatások révén, előmozdítva a versenyképes és reziliens mezőgazdasági ágazatot.
- Hogyan támogatja a KAP 2027 után a fiatal mezőgazdasági termelőket?
- Az Európai Bizottság új KAP-javaslatának célja, hogy segítse a mezőgazdasági termelők új generációjának meggyökeresedését és kibontakozását. A számos célzott eszköznek és kapcsolódó reformnak, valamint célirányos támogatásnak köszönhetően a fiatal mezőgazdasági termelők felkészültebbek lesznek arra, hogy sikeres, innovatív és fenntartható vállalkozásokat építsenek.
- A Bizottság fel fogja kérni a tagállamokat, hogy különítsék el a szükséges forrásokat – az idén ősszel megjelenő generációs megújulási stratégiában 6%-os törekvésként megfogalmazott uniós szintű célt fog bejelenteni, amelyet a KAP-ra vonatkozó egyedi ajánlásokon keresztül fognak irányítani.
- A fiatal mezőgazdasági termelők célzott támogatásban fognak részesülni, beleértve a területalapú kifizetéseket, és a sajátos szükségleteikhez igazított intézkedésekből álló „kezdőcsomag” lesz a segítségükre az előttük álló kihívások kezelésében, valamint egy élénkebb és sokszínűbb mezőgazdasági ágazat kialakításának előmozdításában.
- A KAP emellett a fiatal mezőgazdasági termelők számára hozzáférést biztosít a képzéshez, a mentoráláshoz és a támogatás egyéb formáihoz, például az ismeretekhez, a tanácsadáshoz és a készségfejlesztéshez, és a nemzeti reformokkal, valamint a fiatal mezőgazdasági termelők sikerét támogató intézkedésekkel karöltve biztosítja számukra a boldoguláshoz szükséges eszközöket és szakértelmet.
- A támogatható beruházások akár 85%-os uniós társfinanszírozásban is részesülhetnek, ami egyértelműen jelzi, hogy uniós prioritást élveznek.
- A cél az, hogy a mezőgazdasági termelés hozzáférhetőbb, vonzóbb és életképesebb legyen a következő generáció számára.
- Hogyan kezeli az új KAP-javaslat a külső konvergencia kérdését? Milyen intézkedések vannak érvényben a hektáronkénti közvetlen kifizetések tagállamok közötti eltéréseinek csökkentésére?
- A jelenlegi KAP külső konvergenciamechanizmusa a közvetlen kifizetések közötti egyenlőtlenségek csökkentése érdekében újraosztja a forrásokat a tagállamok között. Azok a tagállamok, amelyek az uniós átlag 90%-a alatt részesülnek forrásokban, emelést kapnak, a 90% felett részesülő tagállamok pedig hozzájárulnak az újraelosztáshoz.
- Az új többéves pénzügyi keretben azonban erre az átcsoportosítási funkcióra már nincs szükség a KAP-on belül, mivel azt figyelembe veszik a nemzeti és regionális partnerségi tervek tagállamonkénti teljes allokációjának meghatározásakor. Konkrétan azok a tagállamok, amelyek esetében a hektáronkénti közvetlen kifizetések szintje nem éri el az átlagot, bónuszban részesülnek.
- Emellett a 2027 utáni KAP konkrét tartományt (hektáronkénti minimális/maximális összeg) határoz meg a fokozatosan csökkentett, területalapú jövedelemtámogatásra vonatkozóan, egységesebbé téve azt a tagállamok között, és nagyobb méltányosságot teremtve annak végrehajtása és hatásai tekintetében.
- Ez a megközelítés lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a kifizetéseket a jövedelemigények alapján differenciálják, miközben általános felső határt szab arra vonatkozóan, hogy mennyit lehet alapszintű jövedelemtámogatásra fordítani, arra ösztönözve ezáltal a tagállamokat, hogy a támogatást más KAP-eszközökhöz, például agrár-környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésekhez vagy mezőgazdasági beruházásokhoz irányítsák.
- Mi történik a KAP környezetvédelmi céljaival?
- A 2027 utáni KAP teljes mértékben elismeri, hogy a mezőgazdaság döntő szerepet játszik a környezet védelmében és megőrzésében.
- A javaslat erős végrehajtási mechanizmusokat tartalmaz a környezetvédelmi célkitűzések tekintetében, beleértve a valamennyi mezőgazdasági termelőt érintő új, felelősségteljes gazdaságvezetést – a jövedelemtámogatásra vonatkozó követelményeket –, valamint egyszerűsített és testre szabott ösztönzőket az éghajlat-politika, a vízgazdálkodás, a talajegészség, a biológiai sokféleség megőrzése, a növényvédő szerek használatának csökkentése, valamint az állatok egészsége és jóléte szempontjából előnyös gyakorlatok elfogadására.
- Ahelyett, hogy univerzális feltételeket írnának elő, a tagállamok a Bizottság ajánlásai által vezérelt, a helyi környezetükhöz és körülményeikhez igazodó intézkedéseket dolgozhatnak ki, ezáltal biztosítva közös környezetvédelmi célkitűzéseink elérését.
- A jövőbeli KAP területi megközelítésen alapuló egyszerűsített kerete az eredményekre összpontosít azáltal, hogy célzottabb követelményeket ír elő uniós szinten, és erőteljesebben ösztönzi a mezőgazdasági termelőket a környezetbarát gyakorlatok alkalmazására. Ez a megközelítés lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők számára, hogy felelősséget vállaljanak a környezeti eredményekért, miközben biztosítja a KAP környezetvédelmi célkitűzéseinek elérését is.
- Emellett a teljes uniós költségvetésben 35%-os éghajlat-politikai és környezetvédelmi kiadásokra vonatkozó célértéket határoztak meg. Ez 43%-os kiadási célkitűzést jelent a nemzeti és regionális partnerségi tervek keretében, amelyhez a KAP-nak is hozzá kell járulnia.
- A Bizottság továbbra is országspecifikus ajánlásokkal, a nemzeti tervek jóváhagyásával és az eredmények nyomon követésével fogja irányítani a KAP környezetvédelmi törekvéseit. Ez biztosítani fogja, hogy a tagállamok és a mezőgazdasági termelők magas szintű környezetvédelmi előírásoknak feleljenek meg, ugyanakkor a változó körülményeknek megfelelően teret ad a rugalmasságnak és alkalmazkodóképességnek is.
- Továbbra is támogatja a KAP a vidéki térségeket?
- A KAP elismeri, hogy a virágzó vidéki területek és közösségek létfontosságú szerepet töltenek be az EU társadalmi-gazdasági fejlődésében és területi kohéziójában.
- A nemzeti és regionális partnerségi tervek keretében a forrásokat olyan kezdeményezésekre fogják fordítani, amelyek kezelik a területi egyenlőtlenségeket és növelik a vidéki területek vonzerejét.
- A szakpolitikák közötti jobb koordináció elő fogja segíteni a vidéki területek legfontosabb kihívásainak kezelését. Ez magában foglalja a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a konnektivitás és a digitális eszközök javítását, az innováció és az üzleti lehetőségek elérhetővé tételét. A cél olyan erős, virágzó és jobban összekapcsolt vidéki közösségek létrehozása, amelyek hozzájárulnak az EU általános sikeréhez.
- A KAP a vidékfejlesztés integráltabb megközelítései révén szinergiákat épít ki más szakpolitikai területekkel, olyan sikeres eszközöket mozgósítva, mint a LEADER program, a helyi fejlesztés előmozdítása, valamint a finanszírozási lehetőségek és szakértelem szélesebb köréhez való hozzáférés biztosítása érdekében.
- Hogyan fogják elérhetővé tenni az innovációt a mezőgazdasági ágazat számára?
- Megközelítésünk középpontjában továbbra is az innováció, a kutatás és a mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokhoz való hozzáférés áll.
- A tudáshoz való hozzáférés, az innováció bevezetése és a digitális átállás felgyorsítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a mezőgazdasági ágazat virágozhasson.
- Ez magában foglalja az agrár-tudásátadási és -innovációs rendszerek megerősítését, valamint a tanácsadási szolgáltatásokhoz, a célzott képzéshez és a digitális megoldásokhoz való hozzáférés biztosítását.
- A javaslat megtartja a sikeres eszközöket, például az innovációs együttműködési projekteket (a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség, az EIP-AGRI keretében), és lehetőséget kínál az egyszerűsítésre és a más uniós eszközökkel való szinergiákra.
- A KAP más uniós szakpolitikákkal – például a szakképzéssel és a digitalizációval kapcsolatos kezdeményezésekkel – is együtt fog működni annak érdekében, hogy ösztönözze a technológiai fejlődést és az egész életen át tartó tanulási lehetőségeket a mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági dolgozók, különösen a fiatal mezőgazdasági termelők számára, hogy innovatívabb és reziliensebb mezőgazdasági közösséget hozhassanak létre.
- A mezőgazdasági ágazat más alapokból is részesülhet forrásokban, például az Európai Versenyképességi Alapból vagy az EU kutatási keretprogramjából.
- Az innovációt különböző finanszírozási lehetőségek kombinációjával fogják támogatni. Az agrártechnológiai és biotechnológiai vállalatokba történő beruházások segíteni fogják az ágazat növekedését. Ez biztosítja a kis- és közepes méretű gazdaságok számára a beruházásokhoz, a korszerűsítéshez és az új, innovatív módszerek bevezetéséhez szükséges pénzügyi támogatást.
- Hogyan egyszerűsíti a javaslat a KAP-ot a mezőgazdasági termelők és a tagállamok számára?
- Javaslataink célja a közös agrárpolitika (KAP) észszerűsítése, hogy az könnyebben végrehajtható és rugalmasabb legyen, valamint jobban igazodjon a mezőgazdasági termelők és a tagállamok igényeihez.
- Egyetlen, egyszerűbb rendszer: a két meglévő alap – az EMGA és az EMVA – összevonása megszünteti a rugalmatlanságokat, és lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők és a vidéki területek rugalmasabb támogatását. Emellett a nemzeti közigazgatás szempontjából egyszerűsíteni fogja az intézkedések végrehajtását és tervezését.
- A különösen a környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedések esetében alkalmazott területi megközelítésnek köszönhetően a tagállamok nagyobb szabadsággal rendelkeznek a sajátos regionális és ágazati szükségleteikhez igazított támogatási eszközök megtervezésében és végrehajtásában.
- Az egyszerűsített eljárások megkönnyítik a támogatáshoz való hozzáférést, beleértve az átalányösszegű kifizetések fokozott alkalmazását, a fiatal mezőgazdasági termelőknek vagy a mezőgazdasági kistermelőknek nyújtott célzott kiegészítéseket, valamint az egyetlen fokozatosan csökkentett, területalapú támogatást.
- A követelmények immár jobban igazodnak a különböző finanszírozási területekhez, ami egyszerűbbé teszi a mezőgazdasági termelők számára a támogatáshoz való hozzáférést, és hogy azt más szakpolitikákkal, például az energiatermeléssel, a vízgazdálkodással vagy a készségfejlesztéssel kombinálják.
- Hogyan fogja a javasolt KAP segíteni a mezőgazdasági termelőket abban, hogy ellenállóbbá váljanak a válságokkal és a jövőbeli kihívásokkal szemben?
- A 2027 utáni KAP erős védelmet nyújt a mezőgazdasági termelőknek, segítve őket a kockázatok kezelésében és stabilitásuk megőrzésében az éghajlatváltozás és a globális bizonytalanság közepette.
- A korábban mezőgazdasági tartalékként ismert eszközt egy 6,3 milliárd EUR összegű garantált alap fogja megerősíteni. Ez az egységes biztonsági háló segíteni fogja a mezőgazdasági termelőket abban, hogy megbirkózzanak a piaci zavarok hatásaival. Ez egy elkülönített összeg, amely csak a mezőgazdasági termelők számára van fenntartva.
- A KAP-javaslatok a kockázatkezelési eszközök alkalmazását is ösztönzik. A mezőgazdasági üzemek rezilienciájának kiépítésére összpontosítanak, célzott támogatással segítve a mezőgazdasági termelőket az alkalmazkodásban, a diverzifikációban és a sokkhatásoknak való kitettségük csökkentésében. A mezőgazdasági termelők a nemzeti és regionális partnerségi tervek keretében válságtámogatásra is jogosultak lesznek a természeti katasztrófákból vagy szélsőséges időjárásból eredő veszteségek fedezésére.
- Hogyan fogja a Bizottság megvédeni a mezőgazdasági termelőket a geopolitikai és kereskedelmi viták miatti fokozott nyomástól?
- A Bizottság továbbra is kiáll a – többek között a kereskedelmi zavarok által okozott – piaci nyomással és egyensúlyhiányokkal szembesülő mezőgazdasági termelők mellett.
- A Bizottság új, 6,3 milliárd EUR értékű egységes biztonsági háló létrehozására tett javaslatot annak érdekében, hogy segítse a mezőgazdasági termelőket a piaci zavarok hatásainak kezelésében. Ezzel gyakorlatilag megduplázódik a jelenlegi mezőgazdasági tartalék.
- Ez a tartalék felhasználható arra, hogy közvetlen, célzott támogatást nyújtson a kereskedelmi viták vagy más piaci sokkhatások által érintett mezőgazdasági termelőknek, segítve őket abban, hogy a bizonytalan geopolitikai körülmények között is versenyképesek és reziliensek maradjanak.
- Hogyan illeszkedik a javasolt KAP a mezőgazdaságra és az élelmiszerekre vonatkozó stratégiai jövőképhez?
- A javaslat megerősíti a mezőgazdaság és az élelmiszerek uniós költségvetésben betöltött jelentőségét, és elkülönített forrásokkal garantálja a KAP költségvetését annak biztosítása érdekében, hogy az európai mezőgazdasági termelők boldogulhassanak és jó minőségű élelmiszereket állíthassanak elő.
- A javaslat megvalósítja a jövőkép céljait azáltal, hogy célzott jövedelemtámogatást nyújt a rászoruló mezőgazdasági termelőknek, valamint ösztönzőket vezet be az éghajlat-politikai és környezetvédelmi fellépésekhez, jutalmazva a természettel összhangban dolgozó mezőgazdasági termelőket, és előmozdítva a fenntartható gazdálkodási gyakorlatokat.
- A javasolt KAP azáltal járul hozzá a jövőkép megvalósításához, hogy egyszerűsíti a szabályokat, nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára, és a támogatások szélesebb körét kínálja.
- Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelők a szükségleteikhez jobban igazodó és könnyebben hozzáférhető támogatásban részesülnek.
- Milyen lesz a KAP 2027 utáni irányítása?
- Az irányítási modell hasonló lesz a jelenlegi KAP stratégiai tervekhez. A Bizottság közös célkitűzések és kiemelt területek alapján ajánlásokat fog megfogalmazni a tagállamok számára a folyamat irányítása érdekében. Ezután ennek alapján a tagállamok kidolgozzák terveiket, majd a Bizottság elvégzi a végső áttekintést, hogy biztosítsa az egyenlő versenyfeltételeket és az uniós szinten meghatározott gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez való közös hozzájárulást.
- A KAP-ot más szakpolitikákkal együtt fogják programozni. E megközelítés középpontjában a partnerség elve áll, tekintve, hogy a nemzeti tervek kidolgozása a regionális és helyi hatóságokkal, valamint az érdekelt felekkel, köztük a mezőgazdasági termelőkkel és a vidéki partnerekkel együttműködésben történik.
- Hogyan konzultáltak a mezőgazdasági termelőkkel és más érdekelt felekkel a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó javaslat kidolgozása során?
- A Bizottság együttműködésen alapuló megközelítést alkalmazott a következő uniós költségvetés kialakítása érdekében.
- Különböző csatornákon, többek között nyilvános konzultációkon, polgári szerepvállalási platformon és polgári vitacsoporton keresztül bevonta az érdekelt feleket, a polgárokat és más uniós intézményeket.
- A Bizottság az elmúlt két évben folyamatos párbeszédet folytatott az érdekelt felekkel, többek között technikai munkaértekezletek, az uniós mezőgazdaság jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd, valamint egy jövőképről szóló konferencia révén, amely utóbbin több mint 6500 résztvevő gyűlt össze az uniós mezőgazdaság és élelmiszer jövőjének megvitatása céljából.
- A konzultációs folyamatba a kulcsfontosságú érdekelt feleket is bevonták, például az Európai Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Testületet (EBAF) és a KAP-pal foglalkozó civilpárbeszéd-csoportot annak biztosítása érdekében, hogy véleményüket és szakértelmüket figyelembe vegyék a jövőbeli KAP-javaslat kialakítása során.
- Milyen változtatásokat javasolnak a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló rendelethez?
- Ez az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet rendkívül célzott felülvizsgálata, és csak olyan változtatásokat javasolnak, amelyek a piaci sajátosságok kezeléséhez szükségesek.
- A változtatások közé tartozik egyes ágazatok fokozott támogatása, valamint egyes hagyományos hústermékek elnevezésének védelme, beleértve az eredetmegjelölés megerősítését is.
- A fehérjenövények tekintetében új ágazat kerül bevezetésre, a meglévő ágazati támogatási intézkedéseket pedig észszerűsítik és a nagyobb hatás érdekében egyesítik.
- Ami az iskolaprogramokat illeti, a tagállamokat arra is felkérik, hogy részesítsék előnyben az uniós termelést.
- Az új szabályok javítani fogják az EU felkészültségét a jövőbeli kihívásokra, többek között élelmiszertartalékok létrehozásával.
- Mikor lép hatályba a javasolt KAP?
- Az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyásának függvényében a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatok várhatóan 2028. január 1-jén lépnek hatályba.
- Ezek 7 éves időtartamra – azaz 2034. december 31-ig – szólnak.
Leírás
- Közzététel dátuma
- 2025. július 23.
- Szerző
- Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság
- Szervezeti egység
- Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság
- Helyszín
- Brüsszel
