Az EFTA–EGT-országokkal folytatott agrár-élelmiszeripari kereskedelem
Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (European Free Trade Association, EFTA) kormányközi szervezet, melynek Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc a tagja. Az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás nemzetközi megállapodás, amely egyebek mellett lehetővé teszi, hogy az EU egységes piacának egyes részei Izlandra, Liechtensteinre és Norvégiára is kiterjedjenek.
Más ágazatokkal ellentétben a mezőgazdasági termékek kereskedelme esetében nem ment végbe teljes körű liberalizáció az EU és az EFTA-országok között. Az EU mezőgazdasági kereskedelmi megállapodások révén tart fenn szoros kapcsolatot az EFTA- és az EGT-országok agrárágazataival. A közelmúltban Norvégiával és Izlanddal sikerült tovább liberalizálni a mezőgazdasági termékek kereskedelmét az EGT-megállapodás 19. cikke alapján létrejött kétoldalú megállapodásoknak köszönhetően.
Ami a mezőgazdasági termékeket illeti, a megállapodás 19. cikke kimondja, hogy:
„A Szerződő Felek vállalják, hogy további erőfeszítéseket tesznek a mezőgazdasági termékek kereskedelme fokozatos liberalizációjának megvalósulása érdekében. A Szerződő Felek e célból az 1993-as esztendő végéig, majd azt követően kétévenként felülvizsgálják a mezőgazdasági termékek kereskedelmének feltételeit.”
Az agrár-élelmiszeripari kereskedelem ilyen fokú liberalizációja Svájc esetében még várat magára, amíg nem rendeződnek bizonyos horizontális kérdések.
Ami az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmét illeti, az EU összességében nettó exportőr ezeknek az országoknak a vonatkozásában. 2019-ben Svájc volt a 4., Norvégia pedig a 6. legnagyobb felvevőpiaca az uniós agrár-élelmiszeripari exporttermékeknek.
Országok
Izland
Izland szerződő félként részese az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak. Az EGT-megállapodás a mezőgazdasági és halászati termékek kivételével lehetővé teszi az áruk szabad mozgását.
Izland és az EU között kétoldalú kereskedelmi tárgyalások folynak a mezőgazdaság területén az EGT-megállapodás 19. cikke alapján. Az EU és Izland között a mezőgazdasági termékekre alkalmazandó kereskedelmi kedvezményekről megkötött első megállapodás 2007-ben lépett hatályba. A legutóbbi megállapodást, mely 2018-ban lépett hatályba, a felek csomagként tárgyalták meg és fogadták el. Ez magában foglalja a feldolgozott mezőgazdasági termékek és élelmiszerek kereskedelmének liberalizációjáról, valamint a földrajzi árujelzőkről szóló megállapodást.
Az Izlandra exportált uniós agrár-élelmiszeripari termékek fő kategóriái közé a következő kiviteli cikkek tartoznak: tésztafélék, pék- és cukrászsütemények, kekszek, kenyérfélék, zöldségek, csokoládé, fagylalt és más édességek.
Az EU elsősorban nem ehető állati termékeket és élő állatokat, valamint nyersbőrt és szőrmét importál Izland agrár-élelmiszeripari ágazatából.
Kapcsolódó információk
Az EU és Izland közötti kereskedelem
Norvégia
Az EGT-megállapodás lehetővé teszi Norvégia számára, hogy az ország éljen az EU egységes piaca által kínált lehetőségekkel. A mezőgazdasági és a halászati termékekre azonban nem terjed ki az áruk szabad mozgásának elve.
A mezőgazdasági termékeknek az Európai Unió és Norvégia közötti preferenciális kereskedelmét az EGT-megállapodás 19. cikke szabályozza. A 19. cikk alapján megkötött legutóbbi megállapodás 2018. október 1-jén lépett hatályba.
A Norvégiába exportált uniós agrár-élelmiszeripari termékek fő kategóriái közé a következő kiviteli cikkek tartoznak: szivarok és cigaretták, tésztafélék, pék- és cukrászsütemények, kekszek és kenyérfélék, bor, vermut, almabor és ecet.
Az EU az agrár-élelmiszeripari termékek közül elsősorban élelmiszer-készítményeket, olajpogácsát, valamint nyersbőrt és szőrmét importál Norvégiából.
Kapcsolódó információk
Az EU és Norvégia közötti kereskedelem
Svájc
Az EU és Svájc közötti mezőgazdasági kapcsolatokat a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló 2002. évi EU–Svájc megállapodás szabályozza. Ez a megállapodás számos termék esetében a vámok eltörléséről, valamint vámmentes kontingensek létrehozásáról rendelkezik, ugyanakkor továbbra sem liberalizálja teljes mértékben a kereskedelmet.
A megállapodás számos területen – például a borokra és szeszes italokra, a földrajzi árujelzőkre, az ökológiai termékekre, valamint a gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozóan – olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek egyszerűsítik a kereskedelmi eljárásokat.
Svájc az EU egyik legfontosabb kereskedelmi partnere az agrár-élelmiszeripari termékek terén. 2019-ben Svájc volt az uniós agrár-élelmiszeripari exporttermékek 4. legnagyobb felvevőpiaca és az EU-ba behozott agrár-élelmiszeripari importtermékek 6. legnagyobb beszállítója.
Az EU nettó exportőr Svájc vonatkozásában. A Svájcba exportált uniós termékek fő kategóriái közé a következő kiviteli cikkek tartoznak: borok, sütőipari termékek és zöldségek.
Az EU elsősorban pörkölt kávét, ásványvizet és csokoládét importál Svájcból.
Kapcsolódó információk
Az EU és Svájc közötti kereskedelem
