Ökológiai termelés, biotermékek

Az ökológiai termelésre vonatkozó uniós szabályok hatálya alá tartozó termékek

Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó uniós szabályok hatálya alá a mezőgazdasági termékek tartoznak, ideértve az akvakultúra-termékeket és az élesztőt is. A szabályok a termelési folyamat minden szakaszát lefedik, a vetőmagtól a végső feldolgozott élelmiszerig. Ez azt jelenti, hogy egyedi rendelkezések vonatkoznak a termékek széles körére, így például:

• a vetőmagokra és a szaporítóanyagokra, többek között a dugványokra, a rizómára stb., amelyekből növényeket vagy növényi kultúrákat termesztenek;
• az élő vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékekre;
• a takarmányokra;
• az élelmiszernek szánt feldolgozott mezőgazdasági termékekre.

Emellett az (EU) 2018/848 rendelet I. melléklete felsorolja azokat az új termékeket, amelyek szorosan kapcsolódnak a mezőgazdasághoz, és amelyek most már szintén az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó szabályozás hatálya alá tartoznak. Ide tartoznak többek között a sók, a természetes parafából készült dugók, az illóolajok, a kártolatlan és fésületlen pamut és gyapjú és a méhviasz.

Az ökológiai termelésre vonatkozó uniós rendeletek kizárják a vadon élő állatok halászatából és vadászatából származó termékeket, de magukban foglalják a vadon élő növények betakarítását a természetes élőhelyekre vonatkozó bizonyos feltételek tiszteletben tartása esetén. Egyedi szabályok vonatkoznak egyebek mellett a növényekre, az állatállományra, a feldolgozott élelmiszerekre és a borra, az élesztőre és az akvakultúrára.

(EU) 2018/848 rendelet az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről

Az ökológiai ágazatra vonatkozó jogszabályok

Az ökológiai termelésre vonatkozó szabályok

Az ökológiai termelés ismérve az, hogy a kérdéses mezőgazdasági termelő betartja az ökológiai gazdálkodás szabályait. Ezeknek a szabályoknak az a céljuk, hogy előmozdítsák a környezet védelmét, segítsenek megőrizni Európa biológiai sokféleségét és növeljék a fogyasztók bizalmát a biotermékek iránt. A biogazdálkodást szabályozó rendeletek az ökológiai termelés valamennyi területét lefedik, és olyan kulcsfontosságú elveken alapulnak, mint például:

• a GMO-k használatának tilalma;
• az ionizáló sugárzás alkalmazásának tilalma;
• a műtrágyák, gyomirtó szerek és növényvédő szerek használatának korlátozása;
• a hormonok használatának tilalma és az antibiotikumok használatának korlátozása: antibiotikumot csak abban az esetben szabad használni, ha az állategészségügyi szempontból szükséges.

Ez azt jelenti, hogy az ökotermelőknek különböző eljárásokat kell alkalmazniuk a talaj termőképességének fenntartása, valamint az állat- és növényegészségügyi szabályok betartása érdekében, így pl.:

• vetésforgó;
• nitrogénmegkötő növények és egyéb zöldtrágyanövények termesztése a talaj termőképességének helyreállítása érdekében;
• az ásványi nitrogéntartalmú műtrágyák használatának tilalma;
• a gyomnövények és a kártevők hatásának csökkentése érdekében olyan rezisztens növény- és állatfajták és technikák választása, amelyek elősegítik a kártevők elleni természetes védekezést;
• az állatok természetes immunológiai védelmének ösztönzése;
• az állatok egészségének és jóllétének megőrzése érdekében a túlzsúfoltság megelőzése.

Az állatállományra vonatkozó szabályok

Az állattenyésztőknek egyedi feltételeket rögzítő szabályoknak is meg kell felelniük, ha termékeiket ökológiai termékként kívánják forgalmazni. Ezen szabályok közé tartozik az állatjólét tiszteletben tartása, az állatok táplálkozási szükségleteik szerinti táplálása, valamint az állatok egészségének és környezetének a védelme. Ezek a szabályok hozzájárulnak a közbizalom erősítéséhez is, mivel biztosítják az ökológiai tartásban nevelt haszonállatok és a nem ökológiai tartásban tenyésztett állatok elkülönítését. Az állattenyésztőkre vonatkozó szabályok közé tartoznak például a következők:

Az ökológiai elvek betartása

• Nem ökológiai tartásban tenyésztett állatok kizárólag tenyésztési célból vihetők be a gazdaságokba, és ebben az esetben meg kell felelniük bizonyos egyedi szabályoknak.
• A mezőgazdasági termelőknek 100%-ban ökológiai takarmányt kell adniuk állataiknak ahhoz, hogy termékeiket ökológiai termékként forgalmazhassák.
• A takarmányt elsősorban az adott állatokat tartó gazdaságból vagy az ugyanabban a régióban található gazdaságokból kell beszerezni.
• Az állatok klónozása és/vagy az embrióátültetés szigorúan tilos.
• A növekedésserkentők és a szintetikus aminosavak használata tilos.
• A szopós emlősöket természetes tejjel, lehetőleg anyatejjel kell táplálni.
• Természetes szaporodási módszereket kell alkalmazni, a mesterséges megtermékenyítés azonban megengedett.
• Nem ökológiai, növényi eredetű takarmány-alapanyagok, állati és ásványi eredetű takarmány-alapanyagok, takarmány-adalékanyagok, állatélelmezési célra felhasznált bizonyos termékek és technológiai segédanyagok kizárólag abban az esetben alkalmazhatók, ha az ökológiai termelésben való használatukat engedélyezték.

Állatjólét

• Az állattartó személyzetnek megfelelő alapismeretekkel és készségekkel kell rendelkeznie az állatok egészségügyi és jólléti szükségleteinek ellátása terén.
• Kiemelt figyelmet kell fordítani az elhelyezés körülményeire, a tartási gyakorlatokra, a legnagyobb megengedett állománysűrűség betartására és a bel- és kültéri területek minimális kiterjedésére.
• Az állatok számát korlátozni kell, hogy a lehető legkisebb mértékű legyen az állatok által okozott túllegelés, erózió vagy a trágyájuk szétszóródása általi szennyezés.
• Az állatok számára lehetőség szerint biztosítani kell a szabadtéri kifutóhoz vagy legelőterülethez való hozzáférést.
• Tilos az állatok kötött tartása és elszigetelése, ami alól egy-egy állat esetében kizárólag állatjólléti, biztonsági vagy állategészségügyi okokból korlátozott időtartamra kivétel tehető.
• Hormonok vagy hasonló anyagok használata nem megengedett, kivéve, ha az az adott állat állatorvosi terápiás kezeléseként történik.
• Az állatok betegsége esetén – amennyiben szükséges és szigorú feltételek mellett – alkalmazhatók allopátiás állatgyógyászati készítmények, beleértve az antibiotikumokat is. Ez csak akkor megengedett, ha a fitoterápiás, homeopátiás és egyéb készítmények használata nem megfelelő.
• Az immunológiai állatgyógyászati készítmények használata megengedett.

Az élelmiszerláncra vonatkozó szabályok

A szabályok az előállítás, az elkészítés és a forgalmazás valamennyi szakaszára kiterjednek (az elsődleges termeléstől a tároláson, a feldolgozáson, a szállításon és a forgalmazáson át a végső fogyasztó ellátásáig). Ez azt jelenti, hogy az EU-ban minden ökológiai terméknek – a termelőtől a fogyasztóig – szigorú szabályoknak kell megfelelnie.

Az ökológiai élelmiszerek és takarmányok feldolgozására vonatkozó különös rendelkezések a következőkre terjednek ki:

• a feldolgozott ökológiai termékek időben és térben történő elkülönítése a nem ökológiai termékektől;
• az ökológiai mezőgazdasági eredetű összetevők minimális ökológiai mennyisége 95%, a fennmaradó 5% tekintetében pedig szigorú feltételeknek kell eleget tenni ahhoz, hogy a termék viselhesse az ökológiai logót;
• egyértelmű szabályok a címkézésre és arra vonatkozóan, hogy mely termékek használhatják és mely termékek nem használhatják az ökológiai logót;
• az élelmiszerekhez és takarmányokhoz hozzáadható anyagokra vonatkozó egyedi határértékek, valamint az ökológiai termelésben felhasználható engedélyezett adalékanyagok és technológiai segédanyagok korlátozott listája.

Engedélyezett anyagok az ökológiai termelésben

Az ökológiai termelés egyik célkitűzése a külső erőforrások (inputok) felhasználásának csökkentése. Minden olyan anyagot, amelyet az ökológiai mezőgazdaságban a kártevők vagy növénybetegségek elleni küzdelemben használnak, az Európai Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia.

Ezen túlmenően a külső erőforrások, például a műtrágyák, a peszticidek és az élelmiszer-adalékanyagok jóváhagyására külön elvek vonatkoznak annak érdekében, hogy az ökológiai termelésben csak a külön jogszabályban jóváhagyottként felsorolt anyagok és vegyületek legyenek felhasználhatók.

A feldolgozott élelmiszereket elsősorban kizárólag mezőgazdasági összetevőkből kell előállítani (vizet és konyhasót azonban hozzá lehet adni). Ezekre a termékekre továbbá a következő előírások vonatkoznak:

• felhasználhatók olyan mikroorganizmusokból és enzimekből, ásványi nyomelemekből, adalékanyagokból, technológiai segédanyagokból és ízesítőanyaganyagokból, vitaminokból, valamint aminosavakból és egyéb mikrotápanyagokból álló készítmények, amelyeket különleges táplálkozási célokból adnak hozzá az élelmiszerekhez, de csak akkor, ha azokat az ökológiai szabályok engedélyezik;
• nem használhatók olyan anyagok és technológiák, amelyek visszaállítják a feldolgozás és tárolás során elveszett tulajdonságokat vagy korrigálják a termékek feldolgozásakor elkövetett gondatlanság következményeit, vagy más módon félrevezetőek lehetnek e termékek valódi jellegét illetően;
• nem ökológiai mezőgazdasági összetevők csak akkor használhatók fel, ha azokat a jogszabályok mellékletei engedélyezik, vagy ha azokat valamely uniós tagország ideiglenesen engedélyezte.

Mindenekelőtt az ökológiai gazdálkodásban való felhasználásra szánt valamennyi anyagnak meg kell felelnie a horizontális uniós szabályoknak, és ezt követően az Európai Bizottságnak alaposan értékelnie kell és jóvá kell hagynia az ökológiai termelésben való felhasználást.

A borra, az akvakultúrára és a hidropóniára vonatkozó szabályok

Bor

Az ökológiai borkészítésre külön szabályok vonatkoznak, ideértve az ökológiai bor fogalmának az ökológiai célkitűzéseknek és elveknek megfelelő technikai meghatározását is.

Az ökológiai bort ökológiai szőlőből és élesztőből kell készíteni, s ezenfelül más korlátozásokat is figyelembe kell venni. Ezek többek közt a következők:

• a szorbinsav használatának és a kéntelenítésnek a tilalma;
• az ökológiai borok szulfittartalmának (a maradékcukor-tartalomtól függően) alacsonyabbnak kell lennie a hagyományos borok szulfittartalmánál.

Akvakultúra

Az ökológiai akvakultúra-ágazatra is külön szabályok vonatkoznak. Ennek az egyedi szabályozásnak a fő elemei a következők:

• szigorú előírás a maximális állománysűrűségre vonatkozóan;
• vízminőségi követelmények;
• olyan szabályok, amelyek előírják, hogy a biológiai sokféleséget tiszteletben kell tartani, és amelyek nem teszik lehetővé a mesterséges hormonok által kiváltott ívás alkalmazását;
• a lehető legkevesebb beavatkozás a stressz és a fizikai károsodás elkerülése érdekében;
• arra vonatkozó rendelkezés, hogy ökológiai takarmányt kell használni, melyet fenntartható halászatból származó haltakarmánnyal kell kiegészíteni;
• külön rendelkezések a kagylótenyésztésre és a tengeri algákra/moszatokra vonatkozóan.

Hidropónia és akvapónia

Az uniós szabályok nem teszik lehetővé a hidroponikusan termesztett növények ökológiaiként történő forgalmazását, kivéve azokat a növényeket, amelyek természetes élőhelye a víz. Ennek az az oka, hogy az ökológiai termelés csak akkor lehetséges, ha a növényeket természetes módon a talajban termesztik. Ez a rendelet az akvapóniás rendszerben termesztett növényekre is vonatkozik.

Az akvapóniás rendszerben tenyésztett halak azonban ökológiaiként értékesíthetők, ha betartják az ökológiai akvakultúrára vonatkozó jogszabályokat.

Ökológiai növényi szaporítóanyagok adatbázisai

Minden ökológiai termékként forgalmazott növényt vagy növénykultúrát olyan növényi szaporítóanyagokból (vetőmagok, rizómák stb.) kell termeszteni, amelyek szintén megfelelnek az ökológiai előírásoknak.

A mezőgazdasági termelők azonban nem mindig tudják, honnan szerezhetik be az ilyen ismérveket kielégítő szaporítóanyagokat. Ezért az uniós országok adatbázisokat tartanak fenn annak érdekében, hogy a gazdák könnyebben rátaláljanak az ökológiai szaporítóanyagok beszerzési forrásaira.