Áttekintés
2023-ban az uniós polgárok naponta átlagosan 351 gramm gyümölcsöt és zöldséget fogyasztottak fejenként. Ez elmarad az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott napi 400 grammtól (ami naponta 5 különböző gyümölcs és zöldség fogyasztásával teljesítendő). Pedig a gyümölcs- és zöldségfogyasztás mind az egészség, mind a mezőgazdasági ágazat szempontjából fontos.
- Ha több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk, az csökkenti a betegségek kockázatát, és javítja az általános egészségi állapotot.
- A fokozott fogyasztás emellett a gyümölcs- és zöldségtermelőket is támogatja Unió-szerte.
Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2020 között az EU gyümölcs- és zöldségtermelő gazdaságainak száma 15%-kal csökkent.
Az EU gyümölcs- és zöldségtermelése számokban
A gyümölcsök és zöldségek az uniós mezőgazdaság és mindennapi életünk létfontosságú részei. A családi gazdaságoktól a nemzetközi piacokig mindenhol jelen vannak, és kulcsszerepet játszanak mind táplálkozási, mind gazdasági szempontból. Íme egy pillanatkép az ágazatról a legfrissebb adatok alapján:
- 2023-ban a gyümölcs- és zöldségfélék termesztése a teljes uniós mezőgazdasági termelés 12,6%-át tette ki, mintegy 68 milliárd EUR értéket képviselt.
- Az EU termelői 59,8 millió tonna zöldséget (beleértve a hüvelyeseket) és 41,2 millió tonna gyümölcs- és diófélét állítottak elő;
- Az EU-ban mintegy 1,5 millió gazdaság kezelt gyümölcsösöket, és mintegy 700 000 termesztett friss zöldséget;
- Összesen 3,7 millió hektár földterületet használtak gyümölcs-, 2 millió hektárt pedig zöldségtermesztésre.
*beleértve a szárított hüvelyeseket is
A 2024. évi globális és uniós gyümölcs- és zöldségtermelés áttekintése
Reflektorfényben az EU gyümölcs- és zöldségféléi
Mik az EU legismertebb gyümölcsei és zöldségei, valamint melyek a termelésükben élen járó országok?
Az almaAz alma az EU-ban a legelterjedtebb gyümölcs, legnagyobb termelője Lengyelország, második és harmadik helyen Olaszország és Franciaország áll.
Tudta-e? Az almafélék alcsaládjába tartozik az alma, a körte, a naspolya, a berkenye és a birs is.
További információkat talál a gyümölcspiaci megfigyelőközpontban:
A citrusfélékA narancs, a kisebb citrusfélék és a citrom az EU-ban a második legnagyobb mennyiségben termelt gyümölcsök. Spanyolország, Olaszország és Görögország jár élen a termelésükben.
Tudta-e? Az EU-ban hét, földrajzi árujelzővel védett citromfajta terem.
Szeretne többet megtudni a citrusfélék piacának helyzetéről? Fedezze fel a citruspiaci megfigyelőközpontot:
Az őszibarack és a nektarinA barackfélék is a legelterjedtebb gyümölcsök közé tartoznak az EU-ban. Spanyolország, Olaszország és Görögország jár élen a termelésükben.
Tudta-e? Ezek a gyümölcsök a csonthéjasok alcsaládjába tartoznak.
Ha többet szeretne megtudni a csonthéjas gyümölcsök piacáról, látogasson el a csonthéjasok piacának megfigyelőközpontjába:
A paradicsomA paradicsom az EU legnépszerűbb zöldsége, amelyet közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt használunk. Olaszország, Spanyolország és Portugália a legnagyobb termelői.
Tudta-e? A paradicsom sokféle alakú, méretű és színű lehet.
Érdeklődik a paradicsompiaci helyzet iránt? Látogasson el a paradicsompiaci megfigyelőközpontba:
A földieper (vagy szamóca)Az Európai Unióé a világ egyik legnagyobb eperpiaca.
Tudta-e? Minden egyes szemen körülbelül 200 mag található (melyek tudományos neve: kaszat). Az eper betakarítása teljes egészében kézzel történik.
A spenót (paraj)A spenót Belgiumban, Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban széles körben termesztett leveles zöldség.
Tudta-e? A friss spenótlevél ruganyos, mélyzöld, felülete pedig legfeljebb párás, nem vizes vagy fonnyadt.
A spenót és más leveles zöldek az agrár-élelmiszeripari adatportálon:
A sárgarépaA sárgarépát sokhelyütt termesztik Lengyelországban, Franciaországban és Hollandiában, és Európa-szerte szeretik ropogós állaga és édes íze miatt.
Tudta-e? A sárgarépa lila, sárga, piros és fehér színű is lehet, nem csak narancssárga.
És mi a helyzet a burgonyával?2023-ban az EU 48,1 millió tonna burgonyát termelt, ami 2022-höz képest 1,4%-os növekedést jelentett.
A legnagyobb termelők Németország (24,1%), Franciaország (17,9%), Hollandia (13,5%), Lengyelország (11,6%) és Belgium (8,4%).
Tudta-e? A burgonyát az 1308/2013/EU rendelet a gyümölcsöktől és a zöldségektől elkülönítve tárgyalja.
Minőség és származás
A fogyasztók felé frissen értékesített gyümölcsnek és zöldségnek jó minőségűnek kell lennie, és a forgalmazási előírásoknak megfelelően egyértelműen fel kell tüntetni származási országát.
Az (EU) 2023/2429 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerint a forgalmazási előírásoknak való megfelelés a friss gyümölcs- és zöldségfélék forgalmazásának valamennyi szakaszában kötelező, ideértve a behozatalt, a kivitelt és a kiskereskedelmi értékesítést is. Néhány kivétel lehet: ha a termelők közvetlenül szállítják ki, ha helyi piacokon árulják, ha adományozzák vagy feldolgozásra szánják őket.
Tudjon meg többet az EU gyümölcs- és zöldségpolitikájáról:
Szezonális naptárak éghajlat szerint
Az éghajlatalapú szezonális naptárban megnézheti, mikor mi terem Európa-szerte. Válassza ki az óceáni, a kontinentális vagy a mediterrán éghajlatot, hogy megismerje a régió legfrissebb gyümölcseit és zöldségeit!
Igaz történetek
Ismerd meg Arthurt és Larissa Prestont, az írországi Swainstown Farm gazdáit, akik friss termékeket termesztenek, állattenyésztést folytatnak, és előmozdítják a fenntartható mezőgazdaságot.
A Pêra Rocha do Oeste (OEM) Portugália nyugati partján honos, édes körtefajta.
A Dél-Nyugat-Franciaországban termesztett Asperges du Blayais (OFJ) jellegzetesen zsenge és édeskés ízének köszönhetően igazi ínyencség.
Podcast: Food for Europe
36. A banán és a gyerekek: az uniós iskolagyümölcs- és -zöldségprogram2023. november 7.
23. Gyümölcs- és zöldségfélék Európában: innováció, hagyomány, táplálkozás2022. november 24.
Videók
Jean Matthieu Thévenot: Ökológiai vetőmagok termesztése FranciaországbanJean Matthieu ökológiai palántákat nevel Baszkföldön, és a kisüzemi gazdálkodás lelkes szószólója. Beszél a földhöz való hozzáférés akadályairól, a magas költségekről és a KAP-támogatásokról, ugyanakkor olyan politikákat szorgalmaz, amelyek biztosítják a méltányos jövedelmet és a fenntartható gyakorlatokat. Azt is megosztja, hogy a jövőben miért lesz kulcsfontosságú a városi fiatalok és a mezőgazdaság közötti kapcsolat helyreállítása.
Marie-Claire Feller: Egy fiatal német mezőgazdasági termelő útjaMarie Claire nem a mezőgazdaságba született bele, de Svédországban gazdálkodásba fogott. Beszámol a kezdeti nehézségekről, többek között a földhöz, a finanszírozáshoz és a tudáshoz való jutás kapcsán, valamint arról, hogy miért fontos az agroökológia és a kisüzemi gazdálkodás. Emellett szerinte több uniós támogatásra van szükség a fiatal mezőgazdasági termelők sikeréhez.
