Len

Lentermelés az EU-ban

Az Európai Unióban a len növényt rostjáért, illetve magjáért termesztik. A len fenntartható nyersanyagforrás számos iparág, például a textilipar, az élelmiszeripar és más bioökonómiai ágazatok számára. A lent elsősorban Nyugat- és Észak-Európában termesztik, az EU vezető lentermelő országai Franciaország, Belgium és Hollandia.

Az elmúlt évtizedben az EU-ban jelentősen nőtt a lentermesztésre használt terület nagysága, elsősorban a piaci feltételeknek köszönhetően. 2014 és 2024 között a rostlentermelésre használt teljes terület több mint kétszeresére, 80 000 hektárról 182 000 hektárra nőtt az EU-ban.

A len termesztése és a lenrost feldolgozása

Termesztés

A lent általában kora tavasszal, márciusban és áprilisban vetik. Viszonylag gyorsan növő növényről van szó, melynek vegetációs időszaka az EU területén – szélességi foktól függően – mintegy 100 nap. A kifejlett növény magassága körülbelül egy méter. A rövid virágzási időszak után a lent úgy takarítják be, hogy gyökerestől kihúzzák a földből, tehát nem aratással. Ez a technika hosszú szálakat biztosít, aminek nagy jelentősége van a textilgyártás szempontjából.

Áztatás

A szárak földből való kihúzása után a lent óvatosan rendekbe fektetik, néhány héten át a földön természetes módon bomlani hagyják, miközben rendszeresen forgatják. Ezt a folyamatot harmaton történő áztatásnak nevezik, és célja a szár rostjait és fás részeit összetartó pektin feloldása.

Tilolás

Az áztatás elősegíti a fás részek leválasztását a hosszú rostokról. Az áztatott szárak további feldolgozását, a tilolást lentörő géppel végzik. A szár fás részeit mechanikusan tördelik, felszabadítva ezzel a rostokat. Az eljárás során a növény minden részét (hosszú rostok, rövid rostok, magok, pozdorja, pihe, por) különválasztják és összegyűjtik további feldolgozás céljára.

A len felhasználása

A lent és a lentermékeket, melyek hozzájárulnak a bioökonómiához, különféle iparágak használják. Fő alkalmazási területeik:

A len szerepe a közös agrárpolitikában (KAP)

A lentermelők közvetlen kifizetésekre jogosultak a közös agrárpolitika (KAP) keretében. Az uniós országok dönthetnek úgy, hogy további segítséget nyújtanak a lentermesztést serkentő ökorendszerek kialakításával vagy a termeléstől függő jövedelemtámogatás formájában. A 2023–2027-es programozási időszakban Lengyelország ilyen típusú, termeléstől függő támogatásban részesíti a lentermelőket.

Az uniós országoknak meg kell osztaniuk a Bizottsággal a lentermékek áraira és a lentermelésre vonatkozó piaci adatokat. A Bizottság ezeket az információkat a piac nyomon követésére, elemzésére és irányítására használja fel.

Piaci zavarok esetén a Bizottság a lenrostra vonatkozó magántárolási támogatást nyújthat a piacok stabilizálása és a mezőgazdasági közösség megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében (az 1308/2013/EU rendelet 17. cikke).

A len hozzájárulása a fenntartható mezőgazdasághoz

• Környezeti vonatkozások: A lentermelés összeegyeztethető a helyes és fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokkal. A növény trágyázási szükséglete alacsony, vízigényét természetes csapadékból fedezi, és 6–7 éves vetésforgóban termesztendő. Gyökérzetével és kisfokú talajkimerítése miatt javítja a talajszerkezetet, és más közönséges szántóföldi növényekhez képest mérsékeltebb hatást gyakorol a biológiai sokféleségre.
• Szociális vonatkozások: A vidéki területeken elsősorban a len termesztése és elsődleges feldolgozása biztosít munkahelyeket. A fonást és szövést főként harmadik országokban végzik, de a feldolgozási kapacitás ismét bővülőben van az EU-ban, ami növeli a vidéki foglalkoztatási lehetőségeket.
• Gazdasági vonatkozások: A lentermesztés hozzájárul a gazdaságok fennmaradását biztosító jövedelemhez, és értékes forrásokat biztosít a bioökonómia számára.