Skip to main content
Agriculture and rural development

Kender

A kender termesztése sokrétű lehetőségeket kínál az Európai Unió termelői, ipara és fogyasztói számára.

Kendertermesztés az EU-ban

A kendert Európa-szerte termesztik. A kenderrel bevetett termőföld mérete az elmúlt években 19 970 hektárról (2015-ben) 34 960 hektárra (2019-ben ) nőtt az EU-ban, ami 75%-os emelkedést jelent. Ugyanebben az időszakban a megtermesztett kender volumene 94 120 tonnáról 152 820 tonnára nőtt (62,4%-os növekedés). A legnagyobb termelő Franciaország; ez az ország az uniós termelés több mint 70%-át adja, őt követi Hollandia (10%) és Ausztria (4%).

A kendertermesztés hozzájárul az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához

Környezeti szempontból a kendernek számos előnye van.

  • Szén-dioxid-tárolás: egy hektár kenderföld 9–15 tonna szén-dioxidot köt meg – ugyanannyit mint egy fiatal erdő, de a kendernek csak öt hónap kell ahhoz, hogy megnőjön.
  • A betegségek körforgásának megszakítása: a vetésforgóban termesztett kender ártalmatlanítja a kártervőket, ráadásul a kendernövény gyors növekedése és árnyékoló képessége miatt a kenderföldön nem maradnak meg a gyomnövények sem.
  • A talajerózió megelőzése: a sűrű kenderlevelek természetes takaróként védik a talajt, ezáltal csökkentve a vízveszteséget és a talajerózió veszélyét. A kender már három héttel a vetés után árnyékot ad.
  • Biológiai sokféleség: a kender nagy mennyiségű pollent termel, ugyanakkor a pollenszezonon kívül, általában július és szeptember között virágzik. A kenderföldön madarak fészkelnek, és a kender magja állatok táplálékául szolgál.
  • A növényvédő szerek használatának visszaszorítása vagy mellőzése: a kendert általában nem kell rovarölő, gyomirtó és gombaölő szerrel kezelni, mert természetes ragadozók híján kevés kártevő fenyegeti.

Kapcsolódó információk

Európai zöld megállapodás

A kender felhasználási módjai

1. Textilipar (kenderrost)

A textiliparban egyre szívesebben használják a lenrosthoz nagyon hasonló kenderrostot. A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervében az Európai Bizottság a textilágazatot nevezte meg, mint a zöldebb és fenntarthatóbb gazdaságra való átállás egyik sarokkövét, ezért arra ösztönzi az érdekelt feleket, hogy új anyagokat kutassanak fel és új gazdasági modelleket dolgozzanak ki. A Bizottság e célból javaslatot fog tenni egy átfogó uniós stratégiára a fenntartható textíliák témakörében, amelynek célja egy fenntarthatóbb, innovatív és körforgásos gazdasági modell létrehozása.

Hemp fibre and textile material
Hemp fibre is a sustainable raw material for the textile industry.

2. Élelmiszer és takarmány (kendermag)

A kender magja fehérjében, rostban, vitaminban, Omega-3-zsírsavban és ásványi anyagban gazdag, ezért a hántolt kendermag emberi fogyasztásra alkalmas, a teljes kendermag pedig állatok takarmányozására használható.

3. Építőipar (kenderrost)

Az építőipar három fő kenderalapú terméket használ: a kenderbetont, a kenderkócot és a kenderszár rostjából készült szigetelőanyagot. Mivel az építőipari ágazat felelős a teljes energiafogyasztás 40%-áért és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36%-áért, és mivel ennek az energiának 75%-a elvész, olyan gyakorlatokat és anyagokat érdemes felkutatnunk, amelyek szén-dioxid-semlegesek vagy amelyek megkötik a szenet. A kenderbeton megköti a szenet, mert nagyobb mennyiségű szenet nyel el, mint amennyi az előállítása során keletkezik, és az épület élettartama alatt továbbra is tárolja azt. Az építőipar energiahatékonyságának javítása kulcsszerepet fog játszani az európai zöld megállapodás azon célkitűzésének elérésében, amely szerint 2050-ig meg kell valósítani a szén-dioxid-semlegességet. A kender jelentős szerepet játszhat e folyamatban.

Hemp fibre in the construction sector
Lime hemp concrete, hemp wool and fibre-board insulation are used in the construction sector due to their energy efficient properties.

4. Papírgyártás (kenderrost)

A kenderrostból papír is előállítható, és az ilyen papírgyártásnak több előnye is van: a kender öt hónap alatt megnő, a belőle készített papírt nem kell feltétlenül toxikus vegyületekkel fehéríteni és a papír hét-nyolc alkalommal is újrahasznosítható.

Rolls of paper constructed from hemp fibre
Hemp fibre paper is a more sustainable alternative to paper made from wood pulp.

5. Egyéb felhasználási módok

A kenderből készült termékeket más iparágakban és más célokra is használják. Könnyű súlya és tartóssága miatt a kender kiválóan helyettesítheti a műanyagot, amelynek környezeti hatása tudvalevőleg káros. A kenderből készült termékek számos szektorban (pl. autógyártás, vasút, légi közlekedés, űripar) ki tudják váltani a műanyagot.

A kender emellett hasznosítható a kozmetikumokban (olajok, krémek, samponok stb.) és az energiatermelésben (bioüzemanyagok) is. A kenderből kinyert vegyületek – elsősorban a kannabidiol (CBD) – is felhasználhatók, pl. kozmetikai és egészségügyi termékekben, illetve élelmiszerekben, feltéve, hogy az uniós előírások ezt engedélyezik. Az Európai Unió Bírósága 2020 novemberében megállapította, hogy az uniós jog lehetővé teszi a jogszerűen termesztett CBD forgalmazását.

Fogalommeghatározás és rendelkezések

A kender (Cannabis sativa Linn) a kenderfélék (Cannabaceae) családjába tartozó egyik faj, amelynek tetrahidrokannabinol (THC)-tartalma nagyon alacsony, összhangban a közös agrárpolitika (KAP) rendelkezéseivel. A kendert elsősorban ipari célokra termesztik. Az uniós jegyzékben 75 különböző kenderfajta szerepel. A KAP rendelkezéseinek megfelelő kendert (a THC alacsony szintje miatt) nem használják kábítószerek előállítására.

A kenderbehozatal az 1308/2013/EU rendelet 189. cikkének megfelelően jelenleg engedélyhez kötött. Ezen túlmenően:

  • Az 5302 10 KN-kód alá tartozó valódi nyers kender THC-tartalma nem haladhatja meg a 0,2%-ot.
  • A kendervetőmaghoz mellékelni kell annak igazolását, hogy az érintett fajta THC-tartalma nem haladja meg a 0,2 %-ot.
  • A nem vetésre szolgáló kendermag behozatalát az uniós országoknak kell engedélyezniük, és az engedéllyel rendelkező importőröknek igazolniuk kell, hogy a magot vetésre alkalmatlanná tették.
  • Az uniós országoknak módjukban áll szigorúbb szabályokat is alkalmazni, összhangban az uniós szerződésekkel és a nemzetközi kötelezettségekkel.

A KAP keretében igénybe vehető támogatás

A kendertermesztők területalapú közvetlen kifizetésekre jogosultak, amennyiben megfelelnek a közvetlen kifizetésekre vonatkozó támogathatósági feltételeknek, illetve a kendertermesztésre vonatkozó pluszkövetelményeknek (hogy tiltott növény ne kapjon támogatást a KAP-ból).

  • Csak olyan kenderfajtát szabad termeszteni, amelynek THC-tartalma 0,2% alatt van.
  • A mezőgazdasági termelők csak olyan minősített kendermagot vethetnek el, amelyek szerepelnek a mezőgazdasági növényfajok közös uniós fajtajegyzékében, amelyben 75 különböző kenderfajta szerepel.

Az uniós országok dönthetnek úgy, hogy bizonyos feltételekkel termeléstől függő önkéntes támogatást nyújtanak a kendertermesztőknek. Ezzel a lehetőséggel jelenleg Franciaország, Lengyelország és Románia él.

A kendertermesztők emellett támogathatók a KAP második pillérének vidékfejlesztési programjaiból is. E támogatások célkeresztjében a beruházások megkönnyítése, a tudásépítés, a vállalkozásindítás, az innováció, az ellátási lánc szervezése, a biogazdálkodás, a környezetvédelem és az éghajlat-politika áll.

Bizottságok és szakértői csoportok

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság rendszeres ülései során olyan kérdéseket vitat meg, mint a piaci árak alakulása, a termelés, valamint az Unión belüli és a nem uniós országokkal folytatott kereskedelem. A bizottság ezenfelül segíti a Bizottságot a végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor.

A szántóföldi növényekkel foglalkozó civil párbeszédért felelős csoport hatáskörébe a gyapot-, a len- és a kenderágazat tartozik. Célja, hogy a Bizottság rendszeres párbeszédet folytasson az érdekelt felekkel a rostnövényekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben, beleértve a kendert is.

Jogalap

Az 1307/2013/EU rendelet a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról.

Az 1308/2013/EU rendelet a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról.

A Bizottság 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete – a Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében felsorolt fajták tanúsított vetőmagjainak használatára irányuló kötelezettség megállapítása.

A Bizottság 809/2014/EU végrehajtási rendelete – a kender tetrahidrokannabinol-tartalmának meghatározására szolgáló különleges ellenőrző intézkedések és módszerek meghatározása.

A Bizottság (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelete és az (EU) 2016/1239 végrehajtási rendelet – a kenderbehozatal-engedélyekre vonatkozó szabályok megállapítása.

A Bizottság (EU) 2016/1239 végrehajtási rendelete az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a behozatali és kiviteli engedélyek rendszere tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról.

A Bizottság (EU) 2022/1393 rendelete a kendermagban és az abból származó termékekben előforduló delta-9-tetrahidrokannabinol (Δ9-THC) felső határértékeiről.

A Bizottság (EU) 2022/1173 végrehajtási rendelete a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszerről.

A Tanács 2002/53/EK irányelve a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről.

A Tanács 2002/57/EK irányelve az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról.

A Tanács 2003/17/EK határozata a harmadik országokban a vetőmagtermesztés során végrehajtott szántóföldi ellenőrzések és a harmadik országokban termesztett vetőmagok egyenértékűségéről.