Kendertermesztés az EU-ban
A kendert Európa-szerte termesztik. A kenderrost előállítására szánt kenderrel bevetett termőföld mérete az elmúlt években 20 540 hektárról (2015-ben) 33 020 hektárra (2022-ben) nőtt az EU-ban, ami 60%-os emelkedést jelent. Ugyanebben az időszakban a megtermesztett kender volumene 97 130 tonnáról 179 020 tonnára nőtt (84,3%-os növekedés). A legnagyobb termelő Franciaország, amely az uniós termelés több mint 60%-át adja; őt követi Németország (17%) és Hollandia (5%).
A kendertermesztés hozzájárul az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához
Környezeti szempontból a kendernek számos előnye van.
- Szén-dioxid-tárolás: egy hektár kenderföld 9–15 tonna szén-dioxidot köt meg – ugyanannyit mint egy fiatal erdő, de a kendernek csak öt hónap kell ahhoz, hogy megnőjön.
- A betegségek körforgásának megszakítása: a vetésforgóban termesztett kender ártalmatlanítja a kártevőket, ráadásul a kendernövény gyors növekedése és árnyékoló képessége miatt a kenderföldön nem maradnak meg a gyomnövények sem.
- A talajerózió megelőzése: a sűrű kenderlevelek természetes takaróként védik a talajt, ezáltal csökkentve a vízveszteséget és a talajerózió veszélyét. A kender már három héttel a vetés után árnyékot ad.
- Biológiai sokféleség: a kender nagy mennyiségű pollent termel, ugyanakkor a pollenszezonon kívül, általában július és szeptember között virágzik. A kenderföldön madarak fészkelnek, és a kender magja állatok táplálékául szolgál.
- A növényvédő szerek használatának visszaszorítása vagy mellőzése: a kendert általában nem kell rovarölő, gyomirtó és gombaölő szerrel kezelni, mert természetes ragadozók híján kevés kártevő fenyegeti.
Kapcsolódó információk
A kender felhasználási módjai
1. Textilipar (kenderrost)
A textiliparban egyre szívesebben használják a lenrosthoz nagyon hasonló kenderrostot. A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervében az Európai Bizottság a textilágazatot nevezte meg, mint a zöldebb és fenntarthatóbb gazdaságra való átállás egyik sarokkövét, ezért arra ösztönzi az érdekelt feleket, hogy kutassanak fel új anyagokat és dolgozzanak ki új gazdasági modelleket. Ezzel összhangban a közelmúltban elfogadott fenntartható és körforgásos textiltermékekre vonatkozó uniós stratégia célja egy fenntarthatóbb, innovatív és körforgásos gazdasági modell létrehozása.
2. Élelmiszer és takarmány (kendermag)
A kender magja fehérjében, rostban, vitaminban, Omega-3-zsírsavban és ásványi anyagban gazdag, ezért a hántolt kendermag tápanyagdús élelmiszer, a teljes kendermag pedig állatok takarmányozására használható.
3. Építőipar (kenderrost)
Az építőipar három fő kenderalapú terméket használ: a kenderbetont, a kenderkócot és a kenderszár rostjából készült szigetelőanyagot. Mivel az építőipari ágazat felelős a teljes energiafogyasztás 40%-áért és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36%-áért, és mivel ennek az energiának 75%-a elvész, olyan gyakorlatokat és anyagokat érdemes felkutatnunk, amelyek szén-dioxid-semlegesek vagy amelyek megkötik a szenet. A kenderbeton megköti a szenet, mert nagyobb mennyiségű szenet nyel el, mint amennyi az előállítása során keletkezik, és az épület élettartama alatt továbbra is tárolja azt. Az építőipar energiahatékonyságának javítása kulcsszerepet fog játszani az európai zöld megállapodás azon célkitűzésének elérésében, amely szerint 2050-ig meg kell valósítani a szén-dioxid-semlegességet. A kender jelentős szerepet játszhat e folyamatban.
4. Papírgyártás (kenderrost)
A kenderrostból papír is előállítható, és az ilyen papírgyártásnak több előnye is van: a kender öt hónap alatt megnő, a belőle készített papírt nem kell feltétlenül toxikus vegyületekkel fehéríteni és a papír hét-nyolc alkalommal is újrahasznosítható.
5. Egyéb felhasználási módok
A kenderből készült termékeket más iparágakban és más célokra is használják. Könnyű súlya és tartóssága miatt a kender kiválóan helyettesítheti a műanyagot, amelynek környezeti hatása tudvalevőleg káros. A kenderből készült termékek számos szektorban (pl. autógyártás, vasút, légi közlekedés, űripar) ki tudják váltani a műanyagot.
A kender emellett hasznosítható a kozmetikumokban (olajok, krémek, samponok stb.) és az energiatermelésben (bioüzemanyagok) is. A kenderből kinyert vegyületek – elsősorban a kannabidiol (CBD) – is felhasználhatók, pl. kozmetikai és egészségügyi termékekben, illetve élelmiszerekben. Ezekre a felhasználásokra azonban megfelelő uniós követelmények vonatkoznak. Az Európai Unió Bírósága 2020 novemberében megállapította, hogy az uniós jog lehetővé teszi a jogszerűen termesztett CBD forgalmazását.
Fogalommeghatározás és rendelkezések
A kender (Cannabis sativa Linn) a kenderfélék (Cannabaceae) családjába tartozó egyik faj, amelynek tetrahidrokannabinol (THC)-tartalma nagyon alacsony, összhangban a közös agrárpolitika (KAP) rendelkezéseivel. A kendert elsősorban ipari célokra termesztik. A KAP rendelkezéseinek megfelelő kendert (a THC alacsony szintje miatt) nem használják kábítószerek előállítására.
A kenderbehozatal az 1308/2013/EU rendelet 189. cikkének megfelelően engedélyhez kötött. Ezen túlmenően:
- Az 5302 10 KN-kód alá tartozó valódi nyers kender THC-tartalma nem haladhatja meg a 0,3%-ot.
- A kendervetőmaghoz mellékelni kell annak igazolását, hogy az érintett fajta THC-tartalma nem haladja meg a 0,3%-ot.
- A nem vetésre szolgáló kendermag behozatalát az uniós országoknak kell engedélyezniük, és az engedéllyel rendelkező importőröknek igazolniuk kell, hogy a magot vetésre alkalmatlanná tették.
- Az uniós országoknak módjukban áll szigorúbb szabályokat is alkalmazni, összhangban az uniós szerződésekkel és a nemzetközi kötelezettségekkel.
A KAP keretében igénybe vehető támogatás
A kendertermesztők területalapú közvetlen kifizetésekre jogosultak, amennyiben megfelelnek a közvetlen kifizetésekre vonatkozó támogathatósági feltételeknek, illetve a kendertermesztésre vonatkozó pluszkövetelményeknek (hogy tiltott növény ne kapjon támogatást a KAP-ból).
- Csak olyan kenderfajtát szabad termeszteni, amelynek THC-tartalma 0,3% alatt van.
- A mezőgazdasági termelők csak olyan minősített kendermagot vethetnek el, amelyek szerepelnek a mezőgazdasági növényfajok közös uniós fajtajegyzékében, 2024-ben 116 kenderfajta van nyilvántartva ebben a jegyzékben.
Az uniós tagországok a KAP stratégiai tervük részeként dönthetnek úgy, hogy bizonyos feltételek mellett termeléstől függő jövedelemtámogatást nyújtanak kendert termesztő mezőgazdasági termelőknek. Ezzel a lehetőséggel jelenleg Franciaország, Lengyelország és Románia él. Egyes, az uniós országok stratégiai tervébe illeszkedő ökorendszerek további bevételi lehetőségeket kínálhatnak a kendert termesztő gazdák számára.
A kendertermesztők vidékfejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatásban is részesülhetnek. E támogatások célkeresztjében a beruházások megkönnyítése, a tudásépítés, a vállalkozásindítás, az innováció, az ellátási lánc szervezése, a biogazdálkodás, a környezetvédelem és az éghajlat-politika áll.
Ágazati beavatkozáson alapuló támogatást is igénybe lehet venni a kendertermesztésben. Eddig egyetlen uniós ország sem élt ezzel a lehetőséggel a stratégiai terve keretében.
Bizottságok és szakértői csoportok
A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság rendszeres ülései során olyan kérdéseket vitat meg, mint a piaci árak alakulása, a termelés, valamint az Unión belüli és a nem uniós országokkal folytatott kereskedelem. A bizottság ezenfelül segíti a Bizottságot a végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor.
A mezőgazdasági piacokkal foglalkozó civilpárbeszéd-csoport lehetővé teszi a Bizottságnak, hogy rendszeres párbeszédet folytasson az érdekelt felekkel a rostnövényekre, köztük a kenderre vonatkozó összes kérdésben.
Jogalap
Az (EU) 2021/2115 rendelet a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról
A Bizottság (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló rendelete, mely kiegészítő szabályokat állapít meg a közvetlen kifizetésekre jogosult kendertermő földterületekre, a THC-tartalom helyszíni ellenőrzésére és a kenderre mint köztes növénykultúrára vonatkozóan
A Bizottság (EU) 2022/1173 végrehajtási rendelete a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszerről
Az 1308/2013/EU rendelet a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról
A Bizottság (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendelete és a Bizottság (EU) 2016/1239 végrehajtási rendelete a kenderbehozatali engedélyekre vonatkozó szabályok megállapításáról
A Tanács 2002/53/EK irányelve a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről
A Tanács 2002/57/EK irányelve az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról
A Tanács 2003/17/EK határozata a harmadik országokban a vetőmagtermesztés során végrehajtott szántóföldi ellenőrzések és a harmadik országokban termesztett vetőmagok egyenértékűségéről
A Bizottság (EU) 2023/915 rendelete a kendermagban és az abból származó termékekben előforduló delta-9-tetrahidrokannabinol (Δ9-THC) felső határértékeiről