A jelentés
A gazdálkodóktól, termelőktől és fogyasztóktól érkező igényekre válaszul az Európai Bizottság vizsgálja, hogy miként lehetne kiaknázni az uniós fehérjenövény-termesztésben rejlő lehetőségeket.
A növényi fehérjéknek az agrár-élelmiszeripari ágazat részére történő előállítása és beszerzése már több ízben váltott ki uniós szintű politikai vitát. A Bizottság az uniós növényifehérje-termelés fejlesztéséről szóló jelentésében felülvizsgálja a növényi fehérjék uniós kínálati és keresleti helyzetét, és feltérképezi annak módjait, hogy miként lehetne tovább fejleszteni a növényi fehérjék gazdaságos és környezetvédelmi szempontból megfelelő előállítását. A jelentés tartalmazza továbbá a Bizottság uniós fehérjeágazatra vonatkozó elemzésének összefoglalását.
Háttér-információk
Az Unióban fennálló helyzet értékelése céljából a Bizottság 2018 februárjában felmérést indított az érdekeltek körében Ezt követően a Bizottság négy munkaértekezletet hívott össze a növényi fehérjék témájában azzal a céllal, hogy megvitassák a kutatást és innovációt, a mezőgazdasági gyakorlatokat és a környezeti előnyöket, az uniós ágazat ellátási láncát, valamint a különböző piaci szegmensekben jelentkező keresletet érintő kérdéseket. 2018 novemberében, magas szintű konferencia keretében került sor a jelentés ismertetésére és megvitatására.
A leggyakoribb fehérjében gazdag növényeink a szójabab, a hüvelyesek (szemestermény és takarmány) és az olajos magvak. Az állatállomány számára aminosavforrást jelentő növényi fehérjék a takarmányok létfontosságú összetevői, és ezért alapvető jelentőségűek az uniós mezőgazdaság számára. Emellett élelmiszerként is egyre kedveltebbek; fogyasztásuk világszinten évente csaknem 7%-kal nő. Az EU-ban mégis jelentős hiány mutatkozik növényi fehérjékből, a mezőgazdasági ágazat igényeit is nagyrészt importból fedezzük.
A növényifehérje-termelés Unión belüli fejlesztése nemcsak a mezőgazdasági termelők, valamint az élelmiszeripari- és takarmánygyártó vállalkozások számára hozhat gazdasági hasznot, hanem a környezet és az éghajlat szempontjából is számos előnnyel járhat. A fehérjenövények ugyanis hozzájárulnak a talajban található nitrogén megkötéséhez, és ezáltal fontos szerepet játszanak a fenntarthatóbb nitrogénkörforgás biztosításában.
Az uniós növényifehérje-ágazat fejlesztését azonban többek között az alábbi tényezők nehezítik:
- a növényi fehérjék nagyüzemi termesztéséhez kevésbé optimális agronómiai feltételek megléte Európában;
- a fehérjenövények gazdasági jövedelmezősége Európában;
- az Unióban termelt fehérjenövények versenyképessége az importált növényi fehérjékhez képest;
- a szántóterületekért folyó versengés;
- a nemesítésre, az agronómiai gyakorlatokra és a különböző felhasználási módokra vonatkozó kutatások hiánya.
A közös agrárpolitika keretében bevezetett számos intézkedés az elmúlt években már közvetlenül vagy közvetve ösztönözte a növényifehérje-termelést az Unióban. Ezek közé tartoznak az ökologizálást (zöldítést) szolgáló intézkedések– amelyek támogatják az ökológiai jelentőségű területek fenntartását és a növénytermesztés diverzifikálását–, a termeléstől függő önkéntes támogatás, valamint például a kutatást és innovációt elősegítő EIP-AGRI fókuszcsoportok.
Magas szintű konferencia
A jelentést egy Bécsben megrendezett magas szintű konferencia keretében ismertették és vitatták meg 2018. november 22-én és 23-án. A rendezvény az EU osztrák elnökségével közösen került megszervezésre; a vitához az Európai Parlament is hozzájárult.
Az érdekeltek körében végzett felmérés
Az európai növényifehérje-termelés fejlesztéséről szóló jelentés előkészítése az érdekelt felek körében végzett felméréssel indult. Ennek eredményéből az derült ki, hogy Unió-szerte nagy érdeklődés mutatkozik a téma iránt, ugyanis összesen 26 tagállam több mint 440 szakértője küldte be válaszait. A felmérés azt is megerősítette, hogy Európában a hatóságok, a mezőgazdasági termelők és az iparág közös erőfeszítésére van szükség a növényi fehérjék termelésének fejlesztéséhez.
