Áttekintés
A méhcsaládok létfontosságúak a mezőgazdaság és a környezet szempontjából: a beporzás révén biztosítják a növények szaporodását, a méhészet pedig hozzájárul a vidéki térségek fejlődéséhez.
Mindegyik uniós országban foglalkoznak méhtartással, de nagy a változatosság a méztermelési feltételek, hozamok és módszerek tekintetében. Az Európai Unió a világ második legnagyobb méztermelője (Kína után), ugyanakkor importál is mézet harmadik országokból, és az uniós behozatal mennyisége meghaladja az uniós kivitelét. Az EU-ban Románia, Spanyolország, Magyarország, Németország, Olaszország, Görögország, Franciaország és Lengyelország termeli a legtöbb mézet. Nagy részük Dél-Európában fekszik, ahol a méhtartás szempontjából kedvezőbbek az éghajlati viszonyok.
Az EU a méz mellett számos egyéb méhészeti terméket is termel, így például virágport, méhszurkot, méhpempőt és méhviaszt. Az Unióban csak olyan mézet lehet forgalomba hozni, amelynek minősége és címkézése megfelel a mézről szóló irányelvben (2001/110/EK) meghatározott szabályoknak.
Nemzeti méhészeti programok
Mindegyik uniós ország kidolgozhat saját nemzeti méhészeti programot. A nemzeti méhészeti programokat, melyek három évre szólnak, az EU támogatásban részesíti. A Bizottság az uniós országok 2020–2022-es időszakra vonatkozó méhészeti programjait az (EU) 2019/974 végrehajtási határozattal hagyta jóvá.
A programok keretében nyolc egyedi intézkedés részesülhet támogatásban:
- technikai segítségnyújtás, pl. méhészeknek és termelői csoportoknak szóló továbbképzések a méhtenyésztéssel, a méhbetegségek megelőzésével, a mézpergetéssel, a termékek tárolásával és csomagolásával stb. kapcsolatban;
- a méhcsaládokat megtámadó kártevők és betegségek – különösen a varroózis – elleni védekezés (a Varroa nevű méhatka endémiás parazita, amely legyengíti a méhek immunrendszerét, és akár a méhcsaládok elhullását is okozhatja);
- a vándorméhészkedés észszerűsítése releváns információk és segédanyagok rendelkezésre bocsátása révén;
- a méhészeti termékek (méz, méhpempő, méhszurok, virágpor és méhviasz) elemzése;
- a méhcsaládok állománypótlása;
- alkalmazott kutatás;
- piacfigyelés;
- a méhészeti termékek minőségének javítása piaci potenciáljuk jobb kiaknázása érdekében.
Az Európai Bizottság háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak a méhészeti ágazatot érintő intézkedések végrehajtásáról.
A méhészeti programok végrehajtásáról szóló jelentés
Költségvetés
A 2020–22-es időszak méhészeti éveiben a nemzeti méhészeti programok 240 millió euró összegű finanszírozásban részesülnek Unió-szerte. Ez 11%-os növekedést jelent a 2017–2019-es időszakban rendelkezésre álló forrásokhoz képest. Az (EU) 2021/974 bizottsági végrehajtási határozat alapján ennek az összegnek az egyik felét az uniós költségvetés biztosítja, a másik felét pedig a tagországok teremtik elő. A méhészeti programok finanszírozásához nyújtott uniós források elosztása az egyes tagországokban található méhkaptárak számán alapul, melyet a tagállamoknak az (EU) 2015/1366 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikkének megfelelően be kell jelenteniük a Bizottságnak.
Alap-jogiaktusok
A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, amelyet az (EU) 2015/1366 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet egészít ki.
A nemzeti méhészeti programok alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat az (EU) 2015/1368 bizottsági végrehajtási rendelet határozza meg.
Bizottságok
Több bizottság is rendszeresen ülésezik annak érdekében, hogy az Európai Bizottság a végrehajtási jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos hatáskörét az uniós országok ellenőrzése alatt gyakorolja. Ezek a bizottságok kormányképviselőkből állnak és a Bizottság képviselőjének elnökletével működnek.
A mezőgazdasági piacokkal foglalkozó szakértői bizottság tagjai többek között a piaci árak alakulásával, a termeléssel, valamint az Unión belüli és a nem uniós országokkal folytatott kereskedelemmel kapcsolatban vitatnak meg kérdéseket.
Az állattenyésztéssel foglalkozó civilpárbeszéd-csoport szerepe szerint abban segíti a Bizottságot, hogy rendszeres jelleggel párbeszédet folytasson a méztermeléssel kapcsolatos összes kérdésre kiterjedően.
Kapcsolódó linkek
Az állati termékekkel foglalkozó civilpárbeszéd-csoport és munkacsoport (2014–22)
The civil dialogue group on animal products represents five sectors: beef and veal, pigmeat, poultrymeat and eggs, sheepmeat and goatmeat, and beekeeping.