Áttekintés
A mézelőméh-kolóniák nélkülözhetetlenek a mezőgazdaság és a környezet számára. Beporzással biztosítják a növények szaporodását, míg a méhészet hozzájárul a vidéki területek fejlődéséhez.
A méhészetet valamennyi uniós országban gyakorolják, és eltérő termelési feltételek, hozamok és méhészeti gyakorlatok jellemzik. Az EU Kína után a második legnagyobb méztermelő, de a harmadik országokból származó méz jelentős nettó importőre is. a legnagyobb méztermeléssel rendelkező uniós országok (Románia, Spanyolország, Magyarország, Németország, Olaszország, Görögország, Franciaország és Lengyelország) ) főként Dél-Európában található, ahol az éghajlati viszonyok kedvezőbbek a méhészet számára.
- English
Minőségi és címkézési szabályok
A mézről szóló felülvizsgált irányelv (2001/110) 2024. június 13-án lépett hatályba. Az EU-ban forgalmazott valamennyi méznek meg kell felelnie az ezen irányelvben foglalt minőségi és címkézési szabályoknak, amelyek meghatározzák a méz meghatározásának és összetételének kritériumait, valamint az egyéb szabályokat, különösen a következőket:
- Kötelező eredetmegjelölést ír elő a mézre vonatkozóan. 2026-tól a mézkeverékek származási országait csökkenő sorrendben kell feltüntetni a címkén, az egyes származási helyek százalékos arányával együtt. Az uniós országoknak lehetőségük lesz arra, hogy csak akkor írjanak elő százalékos arányokat a négy legnagyobb részesedésre vonatkozóan, ha azok a keverék több mint 50 %-át teszik ki.
- Felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy harmonizált elemzési módszereket vezessen be a méz cukorral való hamisításának kimutatására. A Bizottság Közös Kutatóközpontjában folyamatban van egy hároméves igazgatási megállapodás e vizsgálati módszerek harmonizálásáról.
- Hatáskörrel ruházza fel a Bizottságot arra, hogy kiigazítsa a méz összetételére vonatkozó kritériumokat annak biztosítása érdekében, hogy a mézet ne fűtsék túl, a virágport ne távolítsák el a mézből, és módszereket vezessenek be a méz földrajzi eredetének nyomon követésére, beleértve az uniós szintű nyomonkövetési rendszer megvalósíthatóságának vizsgálatát a méhésztől vagy az importőrtől a végső fogyasztóig.
A felülvizsgált irányelv létrehozza a mézplatformot, amely tanácsokkal látja el a Bizottságot ezekben a kérdésekben.
Az Európai Bizottság üdvözli az Európai Parlament és a Tanács által a mai napon elért politikai megállapodást a mézre, a gyümölcslevekre, a dzsemekre és a tejre alkalmazandó meglévő forgalmazási előírások felülvizsgálatáról és megerősítéséről.
Uniós mézplatform
A Honey Platform célja, hogy:
- adatokat gyűjt a méz eredetiség-ellenőrzésének javítására szolgáló módszerekhez, különösen a méz hamisításának kimutatására szolgáló módszerekhez, azok esetleges harmonizálása céljából;
- ajánlásokat fogalmaz meg egy uniós nyomonkövetési rendszerre vonatkozóan annak érdekében, hogy a méz visszakövethető legyen a betakarító termelőig vagy importőrig;
- ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy szükség lehet-e a mézről szóló irányelvben meghatározott összetételi kritériumok és egyéb minőségi paraméterek aktualizálására;
- ajánlásokat fogalmaz meg egy uniós referencialaboratórium létrehozása céljából.
A platform a következőkből áll:
- az uniós országok, az illetékes hatóságok és a kijelölt laboratóriumok képviselői;
- a mézellátási láncban érdekelt feleket képviselő szakértők;
- a civil társadalmat képviselő szakértők;
- személyes minőségükben kinevezett szakértők, akik bizonyított tudással és tapasztalattal rendelkeznek a mézről szóló irányelv hatálya alá tartozó területeken;
- a tudományos élet képviselői, beleértve az egyetemeket, kutatóintézeteket és más tudományos szervezeteket.
A méhészeti ágazatnak nyújtott uniós támogatás
Az EU 1997 óta közvetlenül támogatja a méhészetet a közös agrárpolitikán (KAP) keresztül. 2022 végéig a támogatást az uniós országok által kidolgozott és végrehajtott önkéntes nemzeti méhészeti programokon keresztül nyújtották, amelyek célja a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának javítása volt.
2023. január 1-je óta az ágazat támogatását méhészeti beavatkozások révén nyújtják, amelyek a 2023–2027-es időszakra vonatkozó KAP stratégiai tervek kötelező részét képezik. Ezek a tervek nemzeti szinten készülnek, és meghatározzák, hogy az egyes uniós országok hogyan irányítják a támogatást a KAP gazdasági, környezeti és társadalmi célkitűzéseinek elérése érdekében.
Intézkedések KAP stratégiai terveken keresztül
A KAP stratégiai tervek javították és kiterjesztették a méhészeti beavatkozások révén támogatható intézkedések körét az (EU) 2021/2115 rendelet 55. cikkének (1) bekezdésében meghatározott alábbi 7 beavatkozástípusra:
- tanácsadási szolgáltatások, technikai segítségnyújtás, képzés, tájékoztatás és a bevált gyakorlatok cseréje, többek között hálózatépítés révén, a méhészek és a méhészeti szervezetek számára;
- tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, valamint egyéb intézkedések, többek között a következők tekintetében:
- a méhcsaládokat megtámadó kártevők és betegségek, különösen a varroatózis elleni küzdelem;
- a kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk megelőzése, valamint a változó éghajlati viszonyokhoz igazított gazdálkodási gyakorlatok kidolgozásának és alkalmazásának előmozdítása;
- a méhkaptárak állománypótlása az EU-ban, beleértve a méhtenyésztést is;
- a vándorlegeltetés racionalizálása;
- a méhészeti termékek, a méhek pusztulása vagy a termelékenység csökkenése, valamint a méhekre potenciálisan mérgező anyagok elemzésével foglalkozó laboratóriumokat támogató intézkedések;
- az EU-ban meglévő méhkaptárak számának megőrzésére vagy növelésére irányuló intézkedések, beleértve a méhtenyésztést is;
- együttműködés szakosodott szervekkel a méhészettel és méhészeti termékekkel kapcsolatos kutatási programok végrehajtása érdekében;
- promóció, kommunikáció és marketing, beleértve a piacfigyelési intézkedéseket és tevékenységeket, amelyek célja különösen a fogyasztók figyelmének felhívása a méhészeti termékek minőségére;
- a termékminőség javítását célzó intézkedések.
Az uniós országok a méhészeti szervezeteikkel együttműködve szabadon megválaszthatják, hogy a rendelkezésre álló beavatkozások közül melyeket foglalják bele KAP-tervükbe a saját országukban a méhészet sajátos szükségleteinek és kihívásainak kezelése érdekében. Ezeket az alábbiakban ismertetjük:
- A KAP-stratégiai terv 3.5.2. szakasza, valamint az érintett uniós ország méhészeti ágazatának és a kiválasztott beavatkozásoknak az áttekintése.
- Az 5.2. szakasz részletesen ismerteti a 2023–2027-es időszakra tervezett konkrét méhészeti beavatkozások keretében nyújtott támogatást, beleértve azok területi hatályát, a beavatkozás kialakítását, a támogathatósági kritériumokat, a támogatási formákat és arányokat, valamint a tervezett kimeneteket és pénzügyi allokációkat.
Az Európai Bizottság által az egyes uniós országokra vonatkozóan jóváhagyott KAP-stratégiai terv áttekintése.
Beavatkozások katalógusa
A KAP-beavatkozások online katalógusa áttekintést nyújt az uniós országok által a 2023–2027-es időszakra elfogadott KAP stratégiai terveikben tervezett valamennyi beavatkozásról. Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy különböző szűrők használatával információkat keressenek a beavatkozásokról, beleértve a méhészeti beavatkozásokat is.
- English
Költségvetés
A mézágazat éves uniós finanszírozása jelentősen, a 2019. évi 40 millió EUR-ról 2021-től 60 millió EUR-ra nőtt. 2021-től az egyes uniós országoknak nyújtott uniós hozzájárulásokat a KAP stratégiai tervről szóló (EU) 2021/2115 rendelet 10. mellékletében meghatározottak szerint allokálták.
Ezeket az allokációkat az uniós országok által a 2014–2016-os méhészeti programjaikban 2013-ban bejelentett méhkaptárak száma alapján számították ki, amelyet az (EU) 2021/580 rendeletnek megfelelően kiigazítottak a 2017–19-es programozási időszakban benyújtott finanszírozási kérelmekkel.
Az uniós országoknak a finanszírozás legalább 50%-át uniós pénzügyi támogatásként kell biztosítaniuk. Ugyanakkor a nemzeti társfinanszírozás arányát legfeljebb 70%-ra is növelhetik.
Jogalapok
(EU) 2021/2115 rendelet a KAP stratégiai tervekhez nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, amelyet az (EU) 2022/126 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet kiegészít az uniós országok által a 2023–2027-es időszakra vonatkozó KAP stratégiai tervükben meghatározott bizonyos beavatkozástípusokra vonatkozó további követelményekkel.
az (EU) 2015/1366 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel kiegészített, a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet.
Bizottságok
A kormányképviselőkből álló és a Bizottság képviselőjének elnökletével működő különböző bizottságok rendszeresen üléseznek annak biztosítása érdekében, hogy a végrehajtási jogi aktusok elfogadására vonatkozó bizottsági felelősséget az uniós országok ellenőrzése mellett gyakorolják.
A KAP stratégiai tervekről szóló rendelet végrehajtásával foglalkozó szakértői csoport megvitatja a KAP stratégiai tervekről szóló rendelet végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket.
A mezőgazdasági piacokkal foglalkozó szakértői csoport olyan területeket vitat meg, mint a piaci árak, a termelés és a kereskedelem alakulása az EU-ban és a nem uniós országokban.
Az állattenyésztéssel foglalkozó civil párbeszéddel foglalkozó csoport továbbra is segíti a Bizottságot a méhészettel kapcsolatos valamennyi kérdésről folytatott rendszeres párbeszéd fenntartásában.
