Skip to main content
Agriculture and rural development

Fenntartható földhasználat (zöldítés)

A mezőgazdasági területek fenntartható kezelése: pénzügyi előnyök a termelők számára

A zöldítés célja

Az Európai Unió területének mintegy fele mezőgazdasági művelés alatt áll. A gazdálkodók a vidék gondozói, ők alakítják a tájat, és munkájukkal közjavakat teremtenek az egész társadalom számára. Ugyanakkor a gazdák megélhetése a természeti erőforrásoktól függ, így például a talaj minőségétől és a víztől. A földművelésre erősen kihat az időjárás, a környezet és a biológiai sokféleség állapota, valamint a vízminőség.

A környezetbarátabbá válást (zöldítést) ösztönző közvetlen támogatásban azok a gazdák részesülhetnek, akik a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok elérését segítő gazdálkodást folytatnak. Az Európai Unió így díjazza a gazdálkodókat a természeti erőforrások megőrzésében és a közjavak előállításában játszott szerepükért, ami a piaci árakban nem tükröződik.

Az uniós országokban az agrárszektorbeli jövedelemtámogatások 30%-át a környezetbarátabbá válás ösztönzésére kell elkülöníteni.

Új közös agrárpolitika: 2023–2027

Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti kiterjedt tárgyalásokat követően 2021 júniusában megállapodás született a közös agrárpolitika (KAP) reformjáról. Ennek a megállapodásnak a hivatalos elfogadására 2021. december 2-án került sor, és az új KAP 2023. január 1-jén kezdődik.

Az új közös agrárpolitikával olyan változások lépnek életbe a meglévő feltételességi rendszerben és a környezetvédelmi szempontok érvényesítését célzó rendelkezésekben, amelyek ambiciózusabb környezetvédelmi törekvéseket tükröznek és hozzájárulnak az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez. Többek között ún. ökorendszerek kerülnek bevezetésre, amelyek erőteljesebben ösztönzik majd az éghajlat- és környezetbarát mezőgazdasági gyakorlatok térnyerését. A közös agrárpolitika átmeneti szabályairól szóló rendelet alapján 2023-ig a jelenlegi intézkedések alkalmazandók.

A zöldítési támogatás a gyakorlatban

A gazdálkodók akkor részesülhetnek a környezetbarátabbá válást ösztönző közvetlen támogatásban, ha eleget tesznek három környezetvédelmi követelménynek (elsősorban a talaj és a biológiai sokféleség védelme érdekében):

  • a növénytermesztés diverzifikálása: mert a termények változatossága ellenállóbbá teszi a talajt és az ökoszisztémákat;
  • állandó gyepterületek fenntartása: mert ez támogatja a szénmegkötést és védi a természetet (élőhelyeket);
  • a biológiai sokféleséget támogató területek kialakítása a szántóföldek 5%-án, vagyis ökológiai jelentőségű területek, pl. fás területek, sövények vagy parlagon hagyott területek fenntartása, amelyek kedveznek a biodiverzitásnak és vadon élő fajok élőhelyeiként szolgálnak.

A növénytermesztés diverzifikálása

A 10 hektárnál nagyobb alapterületű gazdaságokban legalább kétféle haszonnövényt kell termeszteni, a 30 hektárnál nagyobb gazdaságokban pedig legalább hármat. A fő termény nem foglalhatja el a terület több mint 75%-át. Az egyes gazdaságok helyzetének függvényében vannak kivételek a szabályok alól. Például más a helyzet a nagy részben gyepterülettel fedett gazdaságokban, hiszen a gyep önmagában is kedvez a környezetnek.

Állandó gyepterület fenntartása

A mezőgazdasági területen belül az állandó gyepterület arányát az uniós tagállamok országos vagy regionális szinten határozzák meg, 5%-os tűréshatárral. Emellett a tagállamoknak ki kell jelölniük környezetvédelmi szempontból érzékeny állandó gyepterületeket. Ezeket a gazdálkodók nem szánthatják fel és nem alakíthatják át.

Ökológiai jelentőségű területek

A 15 hektárnál nagyobb szántóterületet kezelő gazdálkodóknak gondoskodniuk kell arról, hogy e terület legalább 5%-át ökológiai jelentőségű területként tartsák fenn a biológiai sokféleség megóvása és javítása érdekében.

Report from the Commission on the implementation of the ecological focus area obligation under the green direct payment scheme
English
(HTML)
Letöltés

Mentességek

Az adminisztratív terhek csökkentésére és az arányosságra tekintettel a mezőgazdasági kistermelőknek nem kell alkalmazniuk a környezetbarátabbá válást ösztönző szabályokat.

Az ökológiai termelők automatikusan kapják a zöldítési támogatást, mivel az általuk vállalt munka a jellegéből adódóan környezetbarát.

Egyéb kivételek is alkalmazhatók a gazdálkodók egyéni helyzetének megfelelően.

A zöldítés alternatívái

Az uniós tagállamok lehetővé tehetik, hogy a gazdák egy vagy több zöldítési követelményt más egyenértékű módszerekkel teljesítsenek. Az egyenértékű módszereknek az egyes országok vidékfejlesztési programjaiban meghatározott agrár-környezetvédelmi programokon, illetve nemzeti vagy regionális tanúsítási rendszereken kell alapulniuk.

Az uniós országoknak biztosítaniuk kell, hogy az alternatív módszereket alkalmazó mezőgazdasági termelők ne vehessék egyidejűleg igénybe a kötelező környezetbarátabbá tételt ösztönző jövedelemtámogatást és a vidékfejlesztési támogatást.

Kapcsolódó információk

Vidékfejlesztés

A meg nem felelés esetén alkalmazott szankciók

A zöldítési követelményeket megszegő gazdák kevesebb támogatást kapnak. A támogatáscsökkentést a nem megfelelően kezelt hektárok száma és a követelmény jellege alapján számítják ki.

2017 óta a tagállami kormányok közigazgatási büntetéseket is kiszabhatnak a kifizetés csökkentésén felül. E büntetéseknek a meg nem felelés súlyosságával és mértékével arányosnak kell lenniük.

Szabályozás

A zöldítésre a közös agrárpolitika közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályai alkalmazandók (az 1307/2013/EU rendelet, a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet és a 641/2014/EU végrehajtási rendelet).